Sokan ugródeszkának tekintik a diplomához

A zalai felsőoktatási intézmények többségében lehet jelentkezni a kétéves, OKJ-s (Országos Képzési Jegyzékben szereplő) felsőfokú szakképzésre, aminek az oktatásban elfoglalt helyét illetően Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Képzési Telephely igazgatója úgy fogalmazott, a felsőoktatás előszobája.

- Több mint technikum, kevesebb mint főiskola. Munkaerő-piaci megítélése még nem tiszta, sem lándzsát törni mellette, sem leírni nem lehet. Ma országosan nagyon szerény az ebben a képzésben részt vevők száma. A magunk intézményében hullámzó az érdeklődés, nem egyértelmű a csökkenés, inkább azt mondanám, hogy stagnál. Van-nak szakok, mint például a logisztika, ahol elégedettek lehetünk a jelentkezésekkel, ugyanakkor a számviteli szakügyintéző esetében már kevésbé mondható ez el. A felsőfokú szakképzést követően, amennyiben kedvet kap a fiatal a tanuláshoz, főiskolán, egyetemen folytathatja szakirányú tanulmányait, vagy pedig elhelyezkedik - vázolja a helyzetet Birkner Zoltán.

Hogy a jövőben megnő-e ezen képzési forma iránt a kereslet, azt nem tudja, azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem sikerült a felsőoktatási intézményeknek feltölteniük a rendelkezésükre álló létszámkereteket.- Miután ez a képzés a hazai felsőoktatástól kicsit testidegen, nagyon nehezen szokjuk meg - mondja dr. Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara oktatási dékánhelyettese.

- Nem az igény csökkent iránta, inkább úgy fogalmaznék, még nem merült fel a megfelelő igény. Gyakorlatilag ezt a képzést nem tudjuk hova tenni. Keszthely vonatkozásában évről évre több az ide felvett hallgatói létszám, de még így is messze elmarad attól az elvárástól, amit az oktatási tárca az egyetemmel szemben megfogalmazott.

A tanulmányi vezető hozzáteszi, növelték az egyébként nem agrárterületekre vonatkozóan a felsőfokú szakképzési lehetőségeket, eszerint választhatják a diákok az informatikai statisztikus és gazdasági tervező, a hulladékgazdálkodási technológus, valamint a gazdasági idegen nyelvi levelező szakot, mindhárom népszerűségnek örvend.

- Igaz, hogy a hallgatók ugródeszkának tekintik a felsőfokú szakképzést, arra gondolván, hogy könnyebben bekerülnek a felsőoktatásba. A kétéves képzés bizonyítványt ad, diplomát nem. Ugyanakkor mellette szól, hogy olcsóbb és rövidebb a tanulmányi idő. Az elhelyezkedési lehetőséggel kapcsolatban friss élményem, hogy a piac már érdeklődött nálunk az idegen nyelvi levelező szakot végzettek iránt, akik akár nemzetközi cégnél titkári beosztást is betölthetnek, azonban egyelőremég nincsenek végzett hallgatóink.

A tanulmányi vezető elképzelhetőnek tartja, hogy megnő a fiatalok körében a felsőfokú szakképzés keletje. Egyébként az egyetemen agrárvonalon jövőre 29 százalékkal csökkentik az államilag finanszírozott helyeket, ám hogy ez hogyan oszlik meg, arról még nincs tudomásuk.

A PTE Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjában jelenleg nincs felsőfokú szakképzés, tudjuk meg Zsigmond Edit vezetőtől. Ugyanakkor az egészségügyi informatikai asszisztens és a wellness tanácsadó szakirányok akkreditációja folyamatban van, így várható, hogy hamarosan ezekkel is bővül az intézmény oktatási palettája.

Dr. Tóth József, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi, Számviteli Főiskolai Kara Zalaegerszegi Intézete igazgatója a felsőfokú szakképzést a felsőoktatásba vezető egyenes útként említi, annál is inkább, mivel sikeres felvételi esetén a hallgatókaz itteni tanulmányaik során szerzett kreditpontokat viszik tovább.

- Tehát részint szakmát szerezhetnek a négy félév elvégzését követően, másrészt pedig bekapcsolódhatnak a felsőoktatásba. Persze az is érdekes, hogy felsőfokú szakképzés középiskolában is folyhat, de nálunk főiskolai, nappali tagozatos hallgatóként vesznek részt az oktatásban. Többek közt banki, pénzügyi, számviteli szakügyintéző szakon képezünk fiatalokat, s közülük az eltelt öt év alatt 8-10 százalékuk került be a főiskolára, ami elég jó aránynak mondható. Akik nem tanulnak tovább, azok olyan új szakterületeken, mint például az ellenőrzés, alkalmazhatják tudásukat, illetve bankokban is helytállhatnak.Nagy Bálint a számviteli főiskola elsőéves hallgatója, gazdálkodás-ismeretet tanul. Amikor a keszthelyi közgazdasági szakközépiskolát elvégezte, már akkor is ide jelentkezett, közgazdász szakra. Mivel nem sikerült bejutnia, a kétéves felsőfokú szakképzést választotta, s tett szert pénzügyi szakügyintézői képesítésre.

- A társaim többsége ugyancsak a továbbtanulást választotta. Nem volt könnyű a kétéves képzés, de jó alapot adott a főiskolai tanulmányokhoz. A bolognai rendszernek köszönhetően pedig további könnyebbséget jelent, hogy ebben a félévben számos órát elfogadnak, hiszen ugyanabban az iskolában, ugyanazon tanároknál tanulunk.

Bálint szerint egyre többet hallani a felsőfokú szakképzésről, úgy véli, a fiatalok körében terjedőben ez a lehetőség.

- Nincs ismeretem avval kapcsolatban, hogy hol tudnak elhelyezkedni felsőfokú szakképesítéssel, de azt gondolom, hogy talán a diplomások mellett is lehet esélyük, főleg azoknak, akik megfelelő szakmai háttérrel rendelkeznek.