Hírek

2007.01.05. 03:28

Korlátlan enyhítés követheti a jóvátételt

Zalaegerszeg - Akár korlátlanul is enyhíthető a büntetés, ha az elkövető és a károsult között megállapodás jön létre, köszönhetően a héten életbe lépett változásnak.

Zalai Hírlap

A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) az igazságszolgáltatásban új, helyreállító, idegen szóval resztoratív megközelítést jelent, bővítve ezzel a felelősségre vonás lehetőségeit. Ennek lényege szerint törekedni kell a bűncselekmény előtti állapot visszaállítására. A kártalanítás vagy más módon történő jóvátétel elsősorban a sértett érdekét szolgálja, míg az elkövető számára lehetővé teszi visszailleszkedését a közösségbe, és hosszú távon bűnmegelőző hatású is. Ebben a közvetítői eljárásban kiemelt szerepet kap a sértett, amellett, hogy ösztönzik az elkövetőt a felelősség vállalására.

A lehetőségről dr. Horváth Lászlót, az igazságügyi hivatal megyei igazgatóját kérdeztünk, ugyanis a pártfogó felügyelői szolgálat munkatársai folytatják majd le a mediációt. Erre eddig egy kollégájuk kapott felkészítést, az országban 60 felsőfokú végzettségű szakember szerzett mediátori képesítést.

- Közvetítésre, a büntetőeljárás felfüggesztése mellett ügyész vagy bíró utalhat ügyet - kezdte az igazgató. - Ügyészi szakban ezt az érintett felek, jogi képviselőik és az ügyész kezdeményezheti. Bíróságra került ügynél pedig a tárgyalás kitűzése előtt kérheti a sértett, illetve az elkövető. A legfontosabb azonban, hogy csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor erre, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett - mutatott rá.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

A lehetőségről dr. Horváth Lászlót, az igazságügyi hivatal megyei igazgatóját kérdeztünk, ugyanis a pártfogó felügyelői szolgálat munkatársai folytatják majd le a mediációt. Erre eddig egy kollégájuk kapott felkészítést, az országban 60 felsőfokú végzettségű szakember szerzett mediátori képesítést.

- Közvetítésre, a büntetőeljárás felfüggesztése mellett ügyész vagy bíró utalhat ügyet - kezdte az igazgató. - Ügyészi szakban ezt az érintett felek, jogi képviselőik és az ügyész kezdeményezheti. Bíróságra került ügynél pedig a tárgyalás kitűzése előtt kérheti a sértett, illetve az elkövető. A legfontosabb azonban, hogy csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor erre, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett - mutatott rá.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

A lehetőségről dr. Horváth Lászlót, az igazságügyi hivatal megyei igazgatóját kérdeztünk, ugyanis a pártfogó felügyelői szolgálat munkatársai folytatják majd le a mediációt. Erre eddig egy kollégájuk kapott felkészítést, az országban 60 felsőfokú végzettségű szakember szerzett mediátori képesítést.

- Közvetítésre, a büntetőeljárás felfüggesztése mellett ügyész vagy bíró utalhat ügyet - kezdte az igazgató. - Ügyészi szakban ezt az érintett felek, jogi képviselőik és az ügyész kezdeményezheti. Bíróságra került ügynél pedig a tárgyalás kitűzése előtt kérheti a sértett, illetve az elkövető. A legfontosabb azonban, hogy csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor erre, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett - mutatott rá.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

- Közvetítésre, a büntetőeljárás felfüggesztése mellett ügyész vagy bíró utalhat ügyet - kezdte az igazgató. - Ügyészi szakban ezt az érintett felek, jogi képviselőik és az ügyész kezdeményezheti. Bíróságra került ügynél pedig a tárgyalás kitűzése előtt kérheti a sértett, illetve az elkövető. A legfontosabb azonban, hogy csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor erre, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett - mutatott rá.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

- Közvetítésre, a büntetőeljárás felfüggesztése mellett ügyész vagy bíró utalhat ügyet - kezdte az igazgató. - Ügyészi szakban ezt az érintett felek, jogi képviselőik és az ügyész kezdeményezheti. Bíróságra került ügynél pedig a tárgyalás kitűzése előtt kérheti a sértett, illetve az elkövető. A legfontosabb azonban, hogy csak a felek önkéntes beleegyezésével kerülhet sor erre, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett - mutatott rá.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

A törvény szerint csak bizonyos bűncselekmények esetében van mód a közvetítői eljárásra. E szerint személy elleni vagy közlekedési, illetve vagyon elleni bűncselekmény esetében kezdeményezhető, ha a cselekmény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárt azonban a mediáció többszörös vagy különös visszaesőknél, ha bűnszervezetben követték el, illetve amennyiben halált okozott. Kizáró ok az is, ha a szándékos bűncselekményt korábbi bűncselekmény miatti büntetés hatálya alatt követték el.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

S mi lehet a következménye még az eredményes mediációnak?

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

- A legfeljebb három évi szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény esetén, ha az elkövető a sértett kárát megtérítette vagy egyéb módon jóvátette, akkor a büntethetősége megszűnik - emelte ki Horváth László. - Ennél súlyosabb esetben, de az öt évet meg nem haladó büntetési tételhatárnál korlátlan enyhítésre van mód - tette hozzá.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

Az igazgató elmondta, egy eljárásban egyszer kezdeményezhető közvetítés, és ekkor 3 hónap áll rendelkezésre a megállapodás kialakítására.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

- Ennek alapeleme kell, hogy legyen az erkölcsi elégtétel, a bocsánatkérés - emelte ki. - Az egyezségbe foglalt kártérítésnek, jóvátételnek elvileg nincs felső határa, mindez a feleken múlik. Alsó határ sincs, de túl alacsony sem lehet, hogy valóban elégtételt nyújtson a sértettnek - tette hozzá. - Erre a mediátor ügyel, akinek dolga azt is figyelemmel kísérni, hogy a megállapodás valóban önkéntes, háttéralkutól, befolyástól mentes legyen. Erre például családi konfliktusokból keletkezett büntetőügyekben kell odafigyelni. Természetesen minden lehetőséggel vissza lehet élni, de igyekszünk ezt kizárni - mondta. - A létrejött megállapodás betartását figyelemmel kísérjük, mert csak így érheti el célját az új törvény.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

Megyénkben a büntetőügyek szerkezetét tekintve az első évben egy-két tucat ügynél többre nem lehet számítani, és minden bizonnyal az ügyészség lesz ezekben az esetekben az első számú kezdeményező, hangzott végezetül az igazgatói prognózis.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!