Mi van a csomagban?

Az Országgyűlés a pénzügyi törvénycsomag elfogadásával módosította az egyszerűsített vállalkozási adó szabályait, 25 százalékra emelkedik az eva kulcsa, és a jövőben az evás vállalkozásokra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség. Az eva-módosítások végső változata lényegében nem változott a törvényjavaslathoz képest, csak néhány megfogalmazást pontosítottak a képviselők. A legnagyobb változás a törvényben, hogy az eva 15 százalékos kulcsa szeptember végéig marad, utána viszont 25 százalékra nő. Az átmenet szempontjából az adózó két megoldás közül választhat. Az első szerint külön gyűjti az első háromnegyed év bevételét és utána megfizeti a 15 százalékot, az utána keletkező jövedelme után pedig 25 százalékos evát fizet. A másik megoldás, hogy az éves bevétele után egységesen 15 százalékot számol, de a bevétel egynegyede után további 10 százalékot fizet. Mindkét esetben úgy kell vezetnie a nyilván- tartásait, hogy abból a választott megoldáshoz kapcsolódó adókötelezettséget ellenőrizni lehessen. Szintén új teher az evásokra, hogy az adót december 20-ig a várható éves adó összegére kell kiegészíteni.

Az Országgyűlés elfogadta a pénzügyi törvénycsomagban az áfatörvény módosítását, a legfontosabb változás, hogy szeptembertől a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelkedik. A mindenkit érintő változás azonban nem az áfatörvény módosító szabályai között található, a hatályba léptető rendelkezések között kapott helyet az előírás, amely szerint szeptember 1-jétől hatályát veszti az a passzus, amely a 15 százalékos adókulcsról szól, valamint az a melléklet, amely felsorolja az e kulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat. E körbe tartoznak az élelmiszerek, a tüzelőanyagok, a gyógyszerek, orvosi műszerek, növényvédő szerek, a szolgáltatások közül pedig - egyebek mellett - a diák- és szociális étkeztetés, a személyszállítás, a gáz- és vízszolgáltatás, a szennyvíztisztítás, valamint a temetkezés. Az eredeti javaslatban nem szerepelt az, hogy az apport forgalmi adóját visszaigényelheti a gazdasági társaság, de a végső változatba már bekerült. Fő szabályként ugyanis csak az adó-alanyként történő bejelentkezés után keletkezett ügyletek után vonható le az áfa. Az apport viszont alapításkor kerül a társasághoz, amikor az még nem jelentkezhetett be az adóhatóságnál. A törvény lehetővé teszi a visszaigénylést ebben az esetben is, továbbá ad egy másik lehetőséget is. Amennyiben magánszemély az adóalanyként történő bejelentkezése előtt 36 hónapon belül szerez be terméket, és azt később gazdasági tevékenységével kapcsolatosan költségként számolja el, szintén visszaigényelheti a termék áfáját. Feltétel azonban, hogy meglegyen a nevére szóló számla. Ha egy cégnek az adószámát felfüggesztette az adóhatóság, az nem vonhatja le az áfát a felfüggesztés ideje alatt. Amikor a felfüggesztés megszűnik, akkor visszamenőleg - a felfüggesztéskori szabályok szerint - igényelhető vissza (vonható le) a forgalmi adó.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag szigorítja az eljárási szabályokat a jövedéki törvényben és megemeli több termék jövedéki adóját. Egy hektoliter tiszta szesz adója szeptemberig 220600 forint, akkortól 236000 forint. A szeszfőzdében bérfőzéssel előállított alkohol adója - a bérfőzető részére - évi 50 literig 110300 forintról 118 ezer forintra emelkedik. Évi 50 liter felett 220600 forintról 236 ezer forintra nő a hektoliterenkénti adó. A dohánytermékeknél folyamatos lesz az adó emelése. A cigaretta adója szeptemberig ezer darabonként 6880 forint, valamint az eladási ár 27 százaléka, de legalább 12630 forint. Szeptembertől ezek a számok 7240 forint, 27,5 százalék és 13090 forint. Jövő áprilistól az új számok 7420 forint, 27,75 százalék és 13730 forint. Jövő év szeptember 1-jétől pedig az adó 7600 forint, 28 százalék és 13965 forint lesz. Hasonlóan három lépésben emelkedik a pipadohány adója is, a jelenlegi 4170 forint kilogrammonkénti taksáról 4610 forintra. A módosítás átszabja a jövedéki jogsértést követő üzletbezárást és tarifát állapít meg a lefoglalt jármű tárolási díjára. Az a kereskedő, aki jövedéki szabályt sért, számíthat boltja bezárására. A sérelmeket ma is két csoportra osztja a jövedéki törvény. Aki a jövedéki termék eredetét nem tudja számlával igazolni vagy zárjegy nélkül, netán hamis zárjeggyel hoz forgalomba jövedéki terméket, annak a boltját első alkalommal 12 napra, másodszor 30, majd harmadszori rajtakapás esetén 60 napra zárják be. Más jövedéki jogsértések esetén már első alkalommal zárja be a hatóság 30 napra az üzletet, a második esetben viszont már 60 napos bezárás a büntetés. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a hordós és kannás bor zár nélküli szállítása vagy például ásványolajtermék 5 liternél nagyobb kiszerelésben való fogalmazása. A módosítás 12-30-60 napos bezárást ír elő a következő esetekben aki nem az adójegyen feltüntetett áron adja a dohányterméket, a már említett - 5 literesnél nagyobb kiszerelésű - ásványolajtermék forgalmazása esetén, a vendéglátóhely folyó bort szolgál ki elvitelre (pedig csak palackosat, kannásat adhatna el így), aki darabonként ad el cigarettát vagy szivart (ez utóbbit megteheti, ha minden darabon van adójegy). Kikerült ebből a körből a hordós vagy kannás bor zár nélküli szállítása. A szigorúbb - 30, majd 60 napos - bezárás azt a kereskedőt fenyegeti, aki a raktárában bontott palackú vagy zárjegy nélküli alkoholterméket tart. Ebbe a körbe tartozik az a vendéglátós is, aki például a kiszolgálótérben - választékonként - egynél több bontott palackot tart. Nem járnak jól azok, akiktől a vámhatóság - a jövedéki szabályok megsértése miatt - a tényállás tisztázásáig, illetve az elkobzás kimondásáig lefoglalta a jogsértéshez használt járművet. Ma meg kell szüntetni a lefoglalást, ha a jármű nem az elkövető tulajdona, és a bizonyításhoz már nincs szükség rá. Az új szabályok szerint a fel-oldásra csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető kifizette a rá kirótt jövedéki adót, bírságot és egyéb költséget. A fizetéssel azért jó sietni, mivel a vámhatóság a lefoglalt jármű minden 100 kilogrammja után naponta 200 forintot számol fel költségként. Eddig nem volt ilyen tarifa a törvényben. Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvénycsomag zárószavazásához az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által beadott módosító javaslat némileg enyhítette a törvény szigorát a jövedéki jogsértéshez használt szállító járművek lefoglalásánál. Azt a törvényjavaslat szerint akkor is le kell foglalni, ha az nem az elkövető tulajdona és a lefoglalást csak akkor szabad feloldani, ha minden kiszabott adót, bírságot és költséget megfizettek. Ebbe a szakaszba került be egy felpuhító passzus ha a jármű tulajdonosa úgy nyilatkozik, nem volt tudomása arról, hogy a kocsiját jövedéki jogsértésre használják, akkor fel kell oldani a zárlatot, feltéve, hogy a tényállás e nélkül is tisztázható.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az Országgyűlés elfogadta a pénzügyi törvénycsomagban az áfatörvény módosítását, a legfontosabb változás, hogy szeptembertől a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelkedik. A mindenkit érintő változás azonban nem az áfatörvény módosító szabályai között található, a hatályba léptető rendelkezések között kapott helyet az előírás, amely szerint szeptember 1-jétől hatályát veszti az a passzus, amely a 15 százalékos adókulcsról szól, valamint az a melléklet, amely felsorolja az e kulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat. E körbe tartoznak az élelmiszerek, a tüzelőanyagok, a gyógyszerek, orvosi műszerek, növényvédő szerek, a szolgáltatások közül pedig - egyebek mellett - a diák- és szociális étkeztetés, a személyszállítás, a gáz- és vízszolgáltatás, a szennyvíztisztítás, valamint a temetkezés. Az eredeti javaslatban nem szerepelt az, hogy az apport forgalmi adóját visszaigényelheti a gazdasági társaság, de a végső változatba már bekerült. Fő szabályként ugyanis csak az adó-alanyként történő bejelentkezés után keletkezett ügyletek után vonható le az áfa. Az apport viszont alapításkor kerül a társasághoz, amikor az még nem jelentkezhetett be az adóhatóságnál. A törvény lehetővé teszi a visszaigénylést ebben az esetben is, továbbá ad egy másik lehetőséget is. Amennyiben magánszemély az adóalanyként történő bejelentkezése előtt 36 hónapon belül szerez be terméket, és azt később gazdasági tevékenységével kapcsolatosan költségként számolja el, szintén visszaigényelheti a termék áfáját. Feltétel azonban, hogy meglegyen a nevére szóló számla. Ha egy cégnek az adószámát felfüggesztette az adóhatóság, az nem vonhatja le az áfát a felfüggesztés ideje alatt. Amikor a felfüggesztés megszűnik, akkor visszamenőleg - a felfüggesztéskori szabályok szerint - igényelhető vissza (vonható le) a forgalmi adó.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag szigorítja az eljárási szabályokat a jövedéki törvényben és megemeli több termék jövedéki adóját. Egy hektoliter tiszta szesz adója szeptemberig 220600 forint, akkortól 236000 forint. A szeszfőzdében bérfőzéssel előállított alkohol adója - a bérfőzető részére - évi 50 literig 110300 forintról 118 ezer forintra emelkedik. Évi 50 liter felett 220600 forintról 236 ezer forintra nő a hektoliterenkénti adó. A dohánytermékeknél folyamatos lesz az adó emelése. A cigaretta adója szeptemberig ezer darabonként 6880 forint, valamint az eladási ár 27 százaléka, de legalább 12630 forint. Szeptembertől ezek a számok 7240 forint, 27,5 százalék és 13090 forint. Jövő áprilistól az új számok 7420 forint, 27,75 százalék és 13730 forint. Jövő év szeptember 1-jétől pedig az adó 7600 forint, 28 százalék és 13965 forint lesz. Hasonlóan három lépésben emelkedik a pipadohány adója is, a jelenlegi 4170 forint kilogrammonkénti taksáról 4610 forintra. A módosítás átszabja a jövedéki jogsértést követő üzletbezárást és tarifát állapít meg a lefoglalt jármű tárolási díjára. Az a kereskedő, aki jövedéki szabályt sért, számíthat boltja bezárására. A sérelmeket ma is két csoportra osztja a jövedéki törvény. Aki a jövedéki termék eredetét nem tudja számlával igazolni vagy zárjegy nélkül, netán hamis zárjeggyel hoz forgalomba jövedéki terméket, annak a boltját első alkalommal 12 napra, másodszor 30, majd harmadszori rajtakapás esetén 60 napra zárják be. Más jövedéki jogsértések esetén már első alkalommal zárja be a hatóság 30 napra az üzletet, a második esetben viszont már 60 napos bezárás a büntetés. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a hordós és kannás bor zár nélküli szállítása vagy például ásványolajtermék 5 liternél nagyobb kiszerelésben való fogalmazása. A módosítás 12-30-60 napos bezárást ír elő a következő esetekben aki nem az adójegyen feltüntetett áron adja a dohányterméket, a már említett - 5 literesnél nagyobb kiszerelésű - ásványolajtermék forgalmazása esetén, a vendéglátóhely folyó bort szolgál ki elvitelre (pedig csak palackosat, kannásat adhatna el így), aki darabonként ad el cigarettát vagy szivart (ez utóbbit megteheti, ha minden darabon van adójegy). Kikerült ebből a körből a hordós vagy kannás bor zár nélküli szállítása. A szigorúbb - 30, majd 60 napos - bezárás azt a kereskedőt fenyegeti, aki a raktárában bontott palackú vagy zárjegy nélküli alkoholterméket tart. Ebbe a körbe tartozik az a vendéglátós is, aki például a kiszolgálótérben - választékonként - egynél több bontott palackot tart. Nem járnak jól azok, akiktől a vámhatóság - a jövedéki szabályok megsértése miatt - a tényállás tisztázásáig, illetve az elkobzás kimondásáig lefoglalta a jogsértéshez használt járművet. Ma meg kell szüntetni a lefoglalást, ha a jármű nem az elkövető tulajdona, és a bizonyításhoz már nincs szükség rá. Az új szabályok szerint a fel-oldásra csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető kifizette a rá kirótt jövedéki adót, bírságot és egyéb költséget. A fizetéssel azért jó sietni, mivel a vámhatóság a lefoglalt jármű minden 100 kilogrammja után naponta 200 forintot számol fel költségként. Eddig nem volt ilyen tarifa a törvényben. Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvénycsomag zárószavazásához az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által beadott módosító javaslat némileg enyhítette a törvény szigorát a jövedéki jogsértéshez használt szállító járművek lefoglalásánál. Azt a törvényjavaslat szerint akkor is le kell foglalni, ha az nem az elkövető tulajdona és a lefoglalást csak akkor szabad feloldani, ha minden kiszabott adót, bírságot és költséget megfizettek. Ebbe a szakaszba került be egy felpuhító passzus ha a jármű tulajdonosa úgy nyilatkozik, nem volt tudomása arról, hogy a kocsiját jövedéki jogsértésre használják, akkor fel kell oldani a zárlatot, feltéve, hogy a tényállás e nélkül is tisztázható.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az Országgyűlés elfogadta a pénzügyi törvénycsomagban az áfatörvény módosítását, a legfontosabb változás, hogy szeptembertől a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelkedik. A mindenkit érintő változás azonban nem az áfatörvény módosító szabályai között található, a hatályba léptető rendelkezések között kapott helyet az előírás, amely szerint szeptember 1-jétől hatályát veszti az a passzus, amely a 15 százalékos adókulcsról szól, valamint az a melléklet, amely felsorolja az e kulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat. E körbe tartoznak az élelmiszerek, a tüzelőanyagok, a gyógyszerek, orvosi műszerek, növényvédő szerek, a szolgáltatások közül pedig - egyebek mellett - a diák- és szociális étkeztetés, a személyszállítás, a gáz- és vízszolgáltatás, a szennyvíztisztítás, valamint a temetkezés. Az eredeti javaslatban nem szerepelt az, hogy az apport forgalmi adóját visszaigényelheti a gazdasági társaság, de a végső változatba már bekerült. Fő szabályként ugyanis csak az adó-alanyként történő bejelentkezés után keletkezett ügyletek után vonható le az áfa. Az apport viszont alapításkor kerül a társasághoz, amikor az még nem jelentkezhetett be az adóhatóságnál. A törvény lehetővé teszi a visszaigénylést ebben az esetben is, továbbá ad egy másik lehetőséget is. Amennyiben magánszemély az adóalanyként történő bejelentkezése előtt 36 hónapon belül szerez be terméket, és azt később gazdasági tevékenységével kapcsolatosan költségként számolja el, szintén visszaigényelheti a termék áfáját. Feltétel azonban, hogy meglegyen a nevére szóló számla. Ha egy cégnek az adószámát felfüggesztette az adóhatóság, az nem vonhatja le az áfát a felfüggesztés ideje alatt. Amikor a felfüggesztés megszűnik, akkor visszamenőleg - a felfüggesztéskori szabályok szerint - igényelhető vissza (vonható le) a forgalmi adó.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag szigorítja az eljárási szabályokat a jövedéki törvényben és megemeli több termék jövedéki adóját. Egy hektoliter tiszta szesz adója szeptemberig 220600 forint, akkortól 236000 forint. A szeszfőzdében bérfőzéssel előállított alkohol adója - a bérfőzető részére - évi 50 literig 110300 forintról 118 ezer forintra emelkedik. Évi 50 liter felett 220600 forintról 236 ezer forintra nő a hektoliterenkénti adó. A dohánytermékeknél folyamatos lesz az adó emelése. A cigaretta adója szeptemberig ezer darabonként 6880 forint, valamint az eladási ár 27 százaléka, de legalább 12630 forint. Szeptembertől ezek a számok 7240 forint, 27,5 százalék és 13090 forint. Jövő áprilistól az új számok 7420 forint, 27,75 százalék és 13730 forint. Jövő év szeptember 1-jétől pedig az adó 7600 forint, 28 százalék és 13965 forint lesz. Hasonlóan három lépésben emelkedik a pipadohány adója is, a jelenlegi 4170 forint kilogrammonkénti taksáról 4610 forintra. A módosítás átszabja a jövedéki jogsértést követő üzletbezárást és tarifát állapít meg a lefoglalt jármű tárolási díjára. Az a kereskedő, aki jövedéki szabályt sért, számíthat boltja bezárására. A sérelmeket ma is két csoportra osztja a jövedéki törvény. Aki a jövedéki termék eredetét nem tudja számlával igazolni vagy zárjegy nélkül, netán hamis zárjeggyel hoz forgalomba jövedéki terméket, annak a boltját első alkalommal 12 napra, másodszor 30, majd harmadszori rajtakapás esetén 60 napra zárják be. Más jövedéki jogsértések esetén már első alkalommal zárja be a hatóság 30 napra az üzletet, a második esetben viszont már 60 napos bezárás a büntetés. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a hordós és kannás bor zár nélküli szállítása vagy például ásványolajtermék 5 liternél nagyobb kiszerelésben való fogalmazása. A módosítás 12-30-60 napos bezárást ír elő a következő esetekben aki nem az adójegyen feltüntetett áron adja a dohányterméket, a már említett - 5 literesnél nagyobb kiszerelésű - ásványolajtermék forgalmazása esetén, a vendéglátóhely folyó bort szolgál ki elvitelre (pedig csak palackosat, kannásat adhatna el így), aki darabonként ad el cigarettát vagy szivart (ez utóbbit megteheti, ha minden darabon van adójegy). Kikerült ebből a körből a hordós vagy kannás bor zár nélküli szállítása. A szigorúbb - 30, majd 60 napos - bezárás azt a kereskedőt fenyegeti, aki a raktárában bontott palackú vagy zárjegy nélküli alkoholterméket tart. Ebbe a körbe tartozik az a vendéglátós is, aki például a kiszolgálótérben - választékonként - egynél több bontott palackot tart. Nem járnak jól azok, akiktől a vámhatóság - a jövedéki szabályok megsértése miatt - a tényállás tisztázásáig, illetve az elkobzás kimondásáig lefoglalta a jogsértéshez használt járművet. Ma meg kell szüntetni a lefoglalást, ha a jármű nem az elkövető tulajdona, és a bizonyításhoz már nincs szükség rá. Az új szabályok szerint a fel-oldásra csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető kifizette a rá kirótt jövedéki adót, bírságot és egyéb költséget. A fizetéssel azért jó sietni, mivel a vámhatóság a lefoglalt jármű minden 100 kilogrammja után naponta 200 forintot számol fel költségként. Eddig nem volt ilyen tarifa a törvényben. Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvénycsomag zárószavazásához az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által beadott módosító javaslat némileg enyhítette a törvény szigorát a jövedéki jogsértéshez használt szállító járművek lefoglalásánál. Azt a törvényjavaslat szerint akkor is le kell foglalni, ha az nem az elkövető tulajdona és a lefoglalást csak akkor szabad feloldani, ha minden kiszabott adót, bírságot és költséget megfizettek. Ebbe a szakaszba került be egy felpuhító passzus ha a jármű tulajdonosa úgy nyilatkozik, nem volt tudomása arról, hogy a kocsiját jövedéki jogsértésre használják, akkor fel kell oldani a zárlatot, feltéve, hogy a tényállás e nélkül is tisztázható.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag szigorítja az eljárási szabályokat a jövedéki törvényben és megemeli több termék jövedéki adóját. Egy hektoliter tiszta szesz adója szeptemberig 220600 forint, akkortól 236000 forint. A szeszfőzdében bérfőzéssel előállított alkohol adója - a bérfőzető részére - évi 50 literig 110300 forintról 118 ezer forintra emelkedik. Évi 50 liter felett 220600 forintról 236 ezer forintra nő a hektoliterenkénti adó. A dohánytermékeknél folyamatos lesz az adó emelése. A cigaretta adója szeptemberig ezer darabonként 6880 forint, valamint az eladási ár 27 százaléka, de legalább 12630 forint. Szeptembertől ezek a számok 7240 forint, 27,5 százalék és 13090 forint. Jövő áprilistól az új számok 7420 forint, 27,75 százalék és 13730 forint. Jövő év szeptember 1-jétől pedig az adó 7600 forint, 28 százalék és 13965 forint lesz. Hasonlóan három lépésben emelkedik a pipadohány adója is, a jelenlegi 4170 forint kilogrammonkénti taksáról 4610 forintra. A módosítás átszabja a jövedéki jogsértést követő üzletbezárást és tarifát állapít meg a lefoglalt jármű tárolási díjára. Az a kereskedő, aki jövedéki szabályt sért, számíthat boltja bezárására. A sérelmeket ma is két csoportra osztja a jövedéki törvény. Aki a jövedéki termék eredetét nem tudja számlával igazolni vagy zárjegy nélkül, netán hamis zárjeggyel hoz forgalomba jövedéki terméket, annak a boltját első alkalommal 12 napra, másodszor 30, majd harmadszori rajtakapás esetén 60 napra zárják be. Más jövedéki jogsértések esetén már első alkalommal zárja be a hatóság 30 napra az üzletet, a második esetben viszont már 60 napos bezárás a büntetés. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a hordós és kannás bor zár nélküli szállítása vagy például ásványolajtermék 5 liternél nagyobb kiszerelésben való fogalmazása. A módosítás 12-30-60 napos bezárást ír elő a következő esetekben aki nem az adójegyen feltüntetett áron adja a dohányterméket, a már említett - 5 literesnél nagyobb kiszerelésű - ásványolajtermék forgalmazása esetén, a vendéglátóhely folyó bort szolgál ki elvitelre (pedig csak palackosat, kannásat adhatna el így), aki darabonként ad el cigarettát vagy szivart (ez utóbbit megteheti, ha minden darabon van adójegy). Kikerült ebből a körből a hordós vagy kannás bor zár nélküli szállítása. A szigorúbb - 30, majd 60 napos - bezárás azt a kereskedőt fenyegeti, aki a raktárában bontott palackú vagy zárjegy nélküli alkoholterméket tart. Ebbe a körbe tartozik az a vendéglátós is, aki például a kiszolgálótérben - választékonként - egynél több bontott palackot tart. Nem járnak jól azok, akiktől a vámhatóság - a jövedéki szabályok megsértése miatt - a tényállás tisztázásáig, illetve az elkobzás kimondásáig lefoglalta a jogsértéshez használt járművet. Ma meg kell szüntetni a lefoglalást, ha a jármű nem az elkövető tulajdona, és a bizonyításhoz már nincs szükség rá. Az új szabályok szerint a fel-oldásra csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető kifizette a rá kirótt jövedéki adót, bírságot és egyéb költséget. A fizetéssel azért jó sietni, mivel a vámhatóság a lefoglalt jármű minden 100 kilogrammja után naponta 200 forintot számol fel költségként. Eddig nem volt ilyen tarifa a törvényben. Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvénycsomag zárószavazásához az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által beadott módosító javaslat némileg enyhítette a törvény szigorát a jövedéki jogsértéshez használt szállító járművek lefoglalásánál. Azt a törvényjavaslat szerint akkor is le kell foglalni, ha az nem az elkövető tulajdona és a lefoglalást csak akkor szabad feloldani, ha minden kiszabott adót, bírságot és költséget megfizettek. Ebbe a szakaszba került be egy felpuhító passzus ha a jármű tulajdonosa úgy nyilatkozik, nem volt tudomása arról, hogy a kocsiját jövedéki jogsértésre használják, akkor fel kell oldani a zárlatot, feltéve, hogy a tényállás e nélkül is tisztázható.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag szigorítja az eljárási szabályokat a jövedéki törvényben és megemeli több termék jövedéki adóját. Egy hektoliter tiszta szesz adója szeptemberig 220600 forint, akkortól 236000 forint. A szeszfőzdében bérfőzéssel előállított alkohol adója - a bérfőzető részére - évi 50 literig 110300 forintról 118 ezer forintra emelkedik. Évi 50 liter felett 220600 forintról 236 ezer forintra nő a hektoliterenkénti adó. A dohánytermékeknél folyamatos lesz az adó emelése. A cigaretta adója szeptemberig ezer darabonként 6880 forint, valamint az eladási ár 27 százaléka, de legalább 12630 forint. Szeptembertől ezek a számok 7240 forint, 27,5 százalék és 13090 forint. Jövő áprilistól az új számok 7420 forint, 27,75 százalék és 13730 forint. Jövő év szeptember 1-jétől pedig az adó 7600 forint, 28 százalék és 13965 forint lesz. Hasonlóan három lépésben emelkedik a pipadohány adója is, a jelenlegi 4170 forint kilogrammonkénti taksáról 4610 forintra. A módosítás átszabja a jövedéki jogsértést követő üzletbezárást és tarifát állapít meg a lefoglalt jármű tárolási díjára. Az a kereskedő, aki jövedéki szabályt sért, számíthat boltja bezárására. A sérelmeket ma is két csoportra osztja a jövedéki törvény. Aki a jövedéki termék eredetét nem tudja számlával igazolni vagy zárjegy nélkül, netán hamis zárjeggyel hoz forgalomba jövedéki terméket, annak a boltját első alkalommal 12 napra, másodszor 30, majd harmadszori rajtakapás esetén 60 napra zárják be. Más jövedéki jogsértések esetén már első alkalommal zárja be a hatóság 30 napra az üzletet, a második esetben viszont már 60 napos bezárás a büntetés. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a hordós és kannás bor zár nélküli szállítása vagy például ásványolajtermék 5 liternél nagyobb kiszerelésben való fogalmazása. A módosítás 12-30-60 napos bezárást ír elő a következő esetekben aki nem az adójegyen feltüntetett áron adja a dohányterméket, a már említett - 5 literesnél nagyobb kiszerelésű - ásványolajtermék forgalmazása esetén, a vendéglátóhely folyó bort szolgál ki elvitelre (pedig csak palackosat, kannásat adhatna el így), aki darabonként ad el cigarettát vagy szivart (ez utóbbit megteheti, ha minden darabon van adójegy). Kikerült ebből a körből a hordós vagy kannás bor zár nélküli szállítása. A szigorúbb - 30, majd 60 napos - bezárás azt a kereskedőt fenyegeti, aki a raktárában bontott palackú vagy zárjegy nélküli alkoholterméket tart. Ebbe a körbe tartozik az a vendéglátós is, aki például a kiszolgálótérben - választékonként - egynél több bontott palackot tart. Nem járnak jól azok, akiktől a vámhatóság - a jövedéki szabályok megsértése miatt - a tényállás tisztázásáig, illetve az elkobzás kimondásáig lefoglalta a jogsértéshez használt járművet. Ma meg kell szüntetni a lefoglalást, ha a jármű nem az elkövető tulajdona, és a bizonyításhoz már nincs szükség rá. Az új szabályok szerint a fel-oldásra csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető kifizette a rá kirótt jövedéki adót, bírságot és egyéb költséget. A fizetéssel azért jó sietni, mivel a vámhatóság a lefoglalt jármű minden 100 kilogrammja után naponta 200 forintot számol fel költségként. Eddig nem volt ilyen tarifa a törvényben. Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvénycsomag zárószavazásához az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által beadott módosító javaslat némileg enyhítette a törvény szigorát a jövedéki jogsértéshez használt szállító járművek lefoglalásánál. Azt a törvényjavaslat szerint akkor is le kell foglalni, ha az nem az elkövető tulajdona és a lefoglalást csak akkor szabad feloldani, ha minden kiszabott adót, bírságot és költséget megfizettek. Ebbe a szakaszba került be egy felpuhító passzus ha a jármű tulajdonosa úgy nyilatkozik, nem volt tudomása arról, hogy a kocsiját jövedéki jogsértésre használják, akkor fel kell oldani a zárlatot, feltéve, hogy a tényállás e nélkül is tisztázható.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag az őstermelők adózását gyakorlatilag változatlanul hagyja, viszont a jövő év elejétől társadalombiztosítottá teszi ezt a csoportot is, ami járulékfizetéssel jár majd együtt. A tb-törvény módosításával - új elemként - biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen biztosított vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az indok egyszerű lépjenek át a biztosítatlan létből a biztosítottba, hogy ne szoruljanak rá a szociális ellátórendszerre. A módosítás azonban nem jelent automatikus átsorolást, akinek van főállása, annak, mivel már amúgy is biztosított, az őstermelés után nem kell járulékot fizetnie. A másik megszorítás csak az válik biztosítottá, akinek az eddigi szolgálati ideje és a nyugdíjig hátralévő ideje között leg-alább 20 év a különbség. (Az eddigi szolgálati idő megállapítását kérni lehet a nyugdíjbiztosítótól.) Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Amennyiben az őstermelő bevétele nem éri el a 7 millió forintot, akkor csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. A törvényjavaslat megengedi, hogy az őstermelő a rá vonatkozó ösz-szegnél többet fizessen, ha magasabb összegű szolgáltatást akar elérni.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az adózás rendjében nem hozott jelentős változásokat az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénycsomag. A legnagyobb várható hatása az adózási fegyelem javítására annak az intézkedésnek lehet, hogy az adószám felfüggeszthető, valamint törölhetővé válik. Az adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függesztheti fel, ha az adózó fantomizálódott. Például egymást követő két alkalommal a posta címzett ismeretlen jelzéssel hozta vissza a hivatalos iratot vagy a helyszíni ellenőrzés alkalmával nem található a cég a székhelyén. Az APEH hirdetményben kézbesíti a felfüggesztő határozatot. Ha az érintett vállalkozó 90 napig nem jelentkezik és felszámolás, végelszámolás sem folyik ellene, akkor az adóhatóság az adószámát törli. A vállalkozóknál 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának feltételeit újabb ponttal egészítette ki a törvény ennyi büntetéssel számolhat, aki az előírásokat megsértve hoz forgalomba nyomtatványokat. Az APEH a jövőben szégyentáblát működtethet majd, amit negyedévente frissít. Erre azok a cégek kerülnek fel, amelyeknek a negyedév utolsó napját megelőző 180 napon belül az adótartozásuk folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Magánszemélyeknél a 10 millió forintos adótartozás lesz a limit.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.

Az idei évre szóló költségvetési törvény módosítása kapcsán a parlament elfogadta azt a javaslatot, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a 2005-től felvett lakáshitelekre, illetve a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett hitelekre. A költségvetési bizottság által beadott, a kormány szándékát tükröző módosítás szerint a 2004. december 31-e után felvett lakáshitelek államilag garantált hitelrészére az állam készfizető kezességet vállal. A garantált hitelrész a hitel fedezetéül szolgáló lakás hitelfedezeti értékének 60 százaléka és a teljes hitelfedezeti érték közti különbség. (A hitelfedezeti érték általában a piaci érték 90 százaléka körüli összeg.) A kezesség teljes egészében magában foglalja a kölcsönt, valamint annak kamatát és kezelési költségét is.A másik pont a Pályamódosítási hitelprogram keretében felvett, legfeljebb 3 millió forintos hitelre vállal állami készfizető kezességet. (Ezt az elbocsátott közalkalmazottak, köztisztviselők vehetik igénybe, egy másik elfogadott módosítás szerint a kormány által - később - meghatározandó feltételekkel.) Ezért a kezességért azonban már fizetni kell, mégpedig a kölcsön 2 százalékát. Az állam összes-ségében 20 milliárd forint ilyen hitelért vállal kezességet. Amennyiben bármelyik hitelnél a bank beváltja a kezességet, az állam által kifizetett összeg a hitel felvevőjének állammal szembeni tartozásává válik, amit az APEH adók módjára hajt be.