Hírek

2006.07.12. 02:29

Mi van a csomagban?

Budapest (mti) - A parlament kormánypárti többsége július 10-én megszavazta a Gyurcsány-csomag megszorításait. Összeállításunkban a házi- pénztári adó, a különadó, a gépjárműadó, a személyi jövedelemadó, benne a kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetéséről, illetve változásairól adunk áttekintést.

Mórocz Zsolt

Kezdjük egy - talán az egyetlen? - jó hírrel lényegesen egyszerűbb és kedvezőbb lett a házipénztár után fizetendő adó alapjának meghatározása az Országgyűlés által hétfőn este elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest. A házipénztár- adóról szóló eredeti javaslatban még egy bonyolult számítással kellett volna meghatározni azt az összeget, amely felett 20 százalék adót kell fizetni a házipénztárban lévő pénz után. A parlament által elfogadott végső normaszöveg alapján a törvény eleve elismer egy készpénzkészletet - minimálisan 300 ezer forintot, de ha a cég éves bevételének 0,8 százaléka ennél több, akkor ezt a nagyobb összeget -, ami nem képez adóalapot. A cég átlagos napi készpénz-záróegyenlegének ezt az összeget meghaladó része után kell megfizetni a - továbbra is 20 százalékos - házipénztári adót. A fizetés időpontja is kitolódott. Az eredeti javaslat az adóév utolsó napját követő 45. napot jelölte meg fizetési határidőnek, amiből a 150. nap lett (február közepe helyett május vége). Végül még egy változás bekerült a törvényjavaslatba a bankoknak nem kell fizetniük ilyen kü-lönadót. Miután a társas vállalkozásokra vonatkozik az adófizetés, a jogszabály visszautal a társasági adóról szóló törvényre, hogy aki azt fizeti, az fizesse ezt is. A módosítás viszont a hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat kivette a fizetők közül. A pénzügyi törvénycsomag záró rendelkezései között szerepel az, hogy - leegyszerűsítve - a korábban felhalmozódott házi pénztár adója 10 százalék, amit (kérelemre) négy adóévben, öt egyenlő részletben lehet megfizetni. A 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsönök - ugyancsak 10 százalék kedvezményes adó megfizetése esetén - a 2006. adóévben elengedésre kerülnek.

A magánszemélyek - bizonyos jövedelem felett - és a vállalkozások is 4 százalékos különadót fizetnek, míg a bankok efelett még - a kedvezményes hitelek után - járadékfizetésre is kötele- zettek lesznek az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új jogszabály alapján. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerint 4 százalékos különadót - amit szolidaritási adónak is neveznek - a magánszemélyek közül azok fizetik, akiknek a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmük meghaladja a napi 17330 (évi 6,3 millió) forintot. A szintén az szja szerint adózó egyéni vállalkozók jövedelemadózás esetén az állami támogatással - különösen a területalapú támogatással - csökkentett bevétel és a költség közötti rész után, míg az átalányadózók az átalányadó alapja után fizetik a külön-adót. A bevallást az szja-val együtt, de attól elkülönítetten kell megtenni. A társas vállalkozások - a társasági adót fizetők - az adózás előtti eredményük után fizetik a 4 százalékos különadót. Vannak növelő és csökkentő tételek is, például az adózás előtti eredmény javára kapott osztalék csökkentő tétel (az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével). A hitelintézeteknek a 4 százalékos különadó mellett járadékot is kell fizetniük, de a törvény megjegyzi, hogy ez a járadék adónak minősül. A bankoknak eredetileg 20 százalék különadót kellett volna fizetniük a kedvezményes hitelekre adott állami támogatás összege után (vagyis 20 százalékkal csökkent volna az állami támogatás). Ez végül úgy változott, hogy a bankoknak az állami kamattámogatással közvetlenül vagy közvetve érintett hitelek kamatbevételei után kell 5 százalékos különadót - a törvény megfogalmazásában járadékot - fizetniük. Közvetlenül érintett az a hitelállomány, amelynek a felvevői kedvezményes kamatot élveznek és a támogatást a bank közvetlenül számolja el az állammal. Közvetetten az a hitelállomány érintett, amelyet egy bank jelzálogbanktól önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján bizto- sít. Ez az az eset, amikor egy kereskedelmi bank támogatott hitelt folyósít, majd azt továbbadja egy jelzálog- banknak. Miután a hitel a kereskedelmi banknál van nyilvántartva, így a járadékot is neki kell fizetnie (az első változatban a jelzálogbank fizetett volna). A törvény szeptember 1-jén lép hatályba, de a magánszemélyeknek, azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik nem jövedelem- vagy átalányadózást választottak, valamint a bankoknak a járadékfizetést előíró részeket csak a jövő év első napjától kell alkalmazniuk. A Magyar Bankszövetség korábban felvetette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a hitelintézetekre kirótt járadék miatt.

A pénzügyi törvénycsomag részeként az Országgyűlés módosította a gépjármű-adó szabályait. Az új, teljesítményarányos adó az új gépjárműveknél általában kedve- zőtlenebb, mint az eddigi súlyadó, de ahogy öregszik a jármű, átfordul a teher. Az adó alapja az önsúlyról a kocsi teljesítményére változik és attól függ, hogy mennyi idős az autó. Például egy 70 kilowattos középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15600 forint. Az új szabályok szerint az első három évben évi 21 ezer, a 4-7. évben 18200, a 8-11. évben 14 ezer, a 12-15. évben 11200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz. A gépjárműadóról szóló törvény hatálya alól a mezőgazdasági bizottság kivetette a vontatókat, a lassú járműveket, ezek pótkocsijait, valamint a "méhesházas" járműveket. A bizottság indoklása szerint a céljuk a "méhesházas" - méhszállításra szolgáló - járművek kedvezményezése volt, a kivételezett listán szerepelnek még a diplomata (DT, CD) és a vám (Z) rendszámú járművek is. A törvénymódosítás megszorításokat vezet be a mozgáskorlátozottak járműveire vonatkozó kedvezményben. A mozgáskorlátozottak legfeljebb 100 kilowatt alatti teljesítményű kocsi után jogosultak adókedvezményre, de csak akkor, ha az autó a jogosult személy vagy közvetlen hozzátartozója tulajdonában van.

A pénzügyi törvénycsomag elfogadásával számos ponton módosul a személyi jövedelemadózás. A törvény újabb korlátozásokat vezet be, szűkíti a kedvezményeket és ismét megjelenik a kamat- és árfolyamnyereség adója. A lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust jövő év első napjától törlik az szja-törvényből. Az eredeti elképzelés szerint a 2006 végén meglévő kedvezmények 2010-ig éltek volna. A végső változat szerint, aki szocpolt, megelőlegezett szocpolt vett igénybe, az addig jogosult a - de-cember utolsó napján hatályos törvény szerinti - kedvezményre, amíg családi pótlékot kap. Másoknál a kedvezmény a törlesztés induló évében és további négy évig jár. Mindkét esetben feltétel, hogy a hitelfelvevők a törlesztést még az idén megkezdjék. A kormány eredeti terve szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munka-adó a minimálbér (62500 forint) 20 százalékát fizethette volna be szja-mentesen. A végső változatban 50 százalék szerepel, és ez kiterjed az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra is. A kormány és a szakszervezetek közti egyik vitapont az üdülési csekk felhasználhatósága volt. A kormány szerint túl széles lett a felhasználás köre. A végső változatban a parlament felhatalmazza a munkaügyi és szociális, valamint a pénzügyminisztert, hogy rendeletben szabályozzák a csekkel adómentesen igénybe vehető szolgáltatásokat. Az szja-törvény együtt kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezményeit. Eddig ezek után - összevont - kedvezmény 6 millió forint éves jövedelemhatárig, legfeljebb 100 ezer forint értékben járt, majd csökkenni kezdett és 6,5 milliós jövedelemnél megszűnt. Az új szabályok szerint a 100 ezer forint kedvezmény marad, de csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet azt egészében igénybe venni, 3,9 milliónál megszűnik a kedvezmény. A mezőgazdasági őstermelőnek is limitált lett a jövedelme, amely után igénybe veheti a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményt. A teljes összeg 6 millió forintos jövedelemig jár. Efölött csökkenni kezd, majd 6,5 milliónál megszűnik. Az egyéni vállalkozók adóalapjának kiszámítását hét pontba - és ezeken belül sok alpontba - foglalja össze az szja-törvény. A módosítás minimális adóalapot állapít meg. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni a beszerzett áruk értékét, és a különbség 2 százaléka lesz a minimális adóalap. Az elfogadott törvény szeptember 1-jétől írja elő a 20 százalékos adót a kamatjövedelmek és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek után. Kamatjövedelmet lehet elérni a banknál vezetett betétszámla, folyószámla, bankkártyaszámla után. A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) után kamat- és árfolyamnyereség címén is lehet adóköteles jövedelmet elérni. A befektetési jegynél viszont csak árfolyamnyereség érhető el, a papír beváltásakor, visszaváltásakor, illetve átruházásakor. Kamatjövedelmet lehet elérni - az előb-bieken túl - az élet- és nyugdíjbiztosításoknál is. Fő szabályként, ha a biztosítási díj akármilyen kis része is adómentes, akkor szóba sem jöhet a kamatadó. Így a kamatadót - a 10 évnél rövidebb futamidejű életbiztosításnál - a lejárat végén kapott összeg és a befizetett biztosítási díj különbözete után kell megfizetni. A három évnél rövidebb nyugdíjbiztosításnál pedig a lejáratkor kapott összeg és a biztosított - vagy az ő javára más magánszemély - által befizetett összeg különbözete a kamatadó alapja. Az életbiztosításoknál még adókötelesek lehetnek a maradékjogok (a biztosító által visszavásárolt kötvényért kapott pénz, kötvénykölcsön) is, ha az összegük meghaladja a befizetett biztosítási díjat. A 20 százalékos kamatadót az augusztus utolsó napjáig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén az augusztus 31. után indult első kamatperiódusra kell először fizetni. Például a naptári negyedéves kamatperiódusoknál október 1-jén indul az új intervallum, amely már adóköteles lesz. (A kamatadót a kifizető vonja le vagy a magánszemély negyedévente fizeti meg.) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény) és befektetési jegy után csak akkor kell kamatadót fizetni, ha azt a magánszemély augusztus 31. után szerezte. A biztosításoknál is az e dátumot követően megkötöttek után kell adózni. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója is 20 százalék lesz a szeptembertől kötött ügyletekre. Akár a magyar, akár bármelyik EU- vagy OECD-tagállamban működő tőzsdén elért árfolyamnyereség vagy összetett, illetve származtatott ügyleten elszámolt nyereség adóköteles. (Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék - például áru, részvényindex, deviza - árfolyamától függ.) A tőzsdén elért jövedelmet csökkenti az árfolyamveszteség. A 2006-ban és 2007-ben elért veszteségek a tőzsdei ügyletekből elért jövedelmet nemcsak annak összegéig csökkentik, hanem a későbbi évek nyereségeit is apaszthatják. Az elhatárolt tőzsdei veszteséget a magánszemély saját döntése szerint oszthatja be. Akinek tulajdonában volt idén augusztus 31-én értékpapír, és azt később eladja, az választhat a szerzésre fordított érték a vételár vagy pedig a 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának záró árfolyama legyen. Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra emelkedik. Meghatározza a törvény azt is, hogy az utazási bérlet és a céges telefon költsége miként oszlik meg a hivatalos és a magáncélú használat között. Az első szabály az, hogy a kétféle használatot dokumentálni kell és a tényleges magáncélú használat után kell adózni. Valószínű, hogy legtöbben a második megoldást választ-ják a bérlet árának a fele, míg a telefondíjnak a 20 százaléka számít adóköteles bevételnek.

A magánszemélyek - bizonyos jövedelem felett - és a vállalkozások is 4 százalékos különadót fizetnek, míg a bankok efelett még - a kedvezményes hitelek után - járadékfizetésre is kötele- zettek lesznek az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új jogszabály alapján. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerint 4 százalékos különadót - amit szolidaritási adónak is neveznek - a magánszemélyek közül azok fizetik, akiknek a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmük meghaladja a napi 17330 (évi 6,3 millió) forintot. A szintén az szja szerint adózó egyéni vállalkozók jövedelemadózás esetén az állami támogatással - különösen a területalapú támogatással - csökkentett bevétel és a költség közötti rész után, míg az átalányadózók az átalányadó alapja után fizetik a külön-adót. A bevallást az szja-val együtt, de attól elkülönítetten kell megtenni. A társas vállalkozások - a társasági adót fizetők - az adózás előtti eredményük után fizetik a 4 százalékos különadót. Vannak növelő és csökkentő tételek is, például az adózás előtti eredmény javára kapott osztalék csökkentő tétel (az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével). A hitelintézeteknek a 4 százalékos különadó mellett járadékot is kell fizetniük, de a törvény megjegyzi, hogy ez a járadék adónak minősül. A bankoknak eredetileg 20 százalék különadót kellett volna fizetniük a kedvezményes hitelekre adott állami támogatás összege után (vagyis 20 százalékkal csökkent volna az állami támogatás). Ez végül úgy változott, hogy a bankoknak az állami kamattámogatással közvetlenül vagy közvetve érintett hitelek kamatbevételei után kell 5 százalékos különadót - a törvény megfogalmazásában járadékot - fizetniük. Közvetlenül érintett az a hitelállomány, amelynek a felvevői kedvezményes kamatot élveznek és a támogatást a bank közvetlenül számolja el az állammal. Közvetetten az a hitelállomány érintett, amelyet egy bank jelzálogbanktól önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján bizto- sít. Ez az az eset, amikor egy kereskedelmi bank támogatott hitelt folyósít, majd azt továbbadja egy jelzálog- banknak. Miután a hitel a kereskedelmi banknál van nyilvántartva, így a járadékot is neki kell fizetnie (az első változatban a jelzálogbank fizetett volna). A törvény szeptember 1-jén lép hatályba, de a magánszemélyeknek, azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik nem jövedelem- vagy átalányadózást választottak, valamint a bankoknak a járadékfizetést előíró részeket csak a jövő év első napjától kell alkalmazniuk. A Magyar Bankszövetség korábban felvetette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a hitelintézetekre kirótt járadék miatt.

A pénzügyi törvénycsomag részeként az Országgyűlés módosította a gépjármű-adó szabályait. Az új, teljesítményarányos adó az új gépjárműveknél általában kedve- zőtlenebb, mint az eddigi súlyadó, de ahogy öregszik a jármű, átfordul a teher. Az adó alapja az önsúlyról a kocsi teljesítményére változik és attól függ, hogy mennyi idős az autó. Például egy 70 kilowattos középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15600 forint. Az új szabályok szerint az első három évben évi 21 ezer, a 4-7. évben 18200, a 8-11. évben 14 ezer, a 12-15. évben 11200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz. A gépjárműadóról szóló törvény hatálya alól a mezőgazdasági bizottság kivetette a vontatókat, a lassú járműveket, ezek pótkocsijait, valamint a "méhesházas" járműveket. A bizottság indoklása szerint a céljuk a "méhesházas" - méhszállításra szolgáló - járművek kedvezményezése volt, a kivételezett listán szerepelnek még a diplomata (DT, CD) és a vám (Z) rendszámú járművek is. A törvénymódosítás megszorításokat vezet be a mozgáskorlátozottak járműveire vonatkozó kedvezményben. A mozgáskorlátozottak legfeljebb 100 kilowatt alatti teljesítményű kocsi után jogosultak adókedvezményre, de csak akkor, ha az autó a jogosult személy vagy közvetlen hozzátartozója tulajdonában van.

A pénzügyi törvénycsomag elfogadásával számos ponton módosul a személyi jövedelemadózás. A törvény újabb korlátozásokat vezet be, szűkíti a kedvezményeket és ismét megjelenik a kamat- és árfolyamnyereség adója. A lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust jövő év első napjától törlik az szja-törvényből. Az eredeti elképzelés szerint a 2006 végén meglévő kedvezmények 2010-ig éltek volna. A végső változat szerint, aki szocpolt, megelőlegezett szocpolt vett igénybe, az addig jogosult a - de-cember utolsó napján hatályos törvény szerinti - kedvezményre, amíg családi pótlékot kap. Másoknál a kedvezmény a törlesztés induló évében és további négy évig jár. Mindkét esetben feltétel, hogy a hitelfelvevők a törlesztést még az idén megkezdjék. A kormány eredeti terve szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munka-adó a minimálbér (62500 forint) 20 százalékát fizethette volna be szja-mentesen. A végső változatban 50 százalék szerepel, és ez kiterjed az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra is. A kormány és a szakszervezetek közti egyik vitapont az üdülési csekk felhasználhatósága volt. A kormány szerint túl széles lett a felhasználás köre. A végső változatban a parlament felhatalmazza a munkaügyi és szociális, valamint a pénzügyminisztert, hogy rendeletben szabályozzák a csekkel adómentesen igénybe vehető szolgáltatásokat. Az szja-törvény együtt kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezményeit. Eddig ezek után - összevont - kedvezmény 6 millió forint éves jövedelemhatárig, legfeljebb 100 ezer forint értékben járt, majd csökkenni kezdett és 6,5 milliós jövedelemnél megszűnt. Az új szabályok szerint a 100 ezer forint kedvezmény marad, de csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet azt egészében igénybe venni, 3,9 milliónál megszűnik a kedvezmény. A mezőgazdasági őstermelőnek is limitált lett a jövedelme, amely után igénybe veheti a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményt. A teljes összeg 6 millió forintos jövedelemig jár. Efölött csökkenni kezd, majd 6,5 milliónál megszűnik. Az egyéni vállalkozók adóalapjának kiszámítását hét pontba - és ezeken belül sok alpontba - foglalja össze az szja-törvény. A módosítás minimális adóalapot állapít meg. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni a beszerzett áruk értékét, és a különbség 2 százaléka lesz a minimális adóalap. Az elfogadott törvény szeptember 1-jétől írja elő a 20 százalékos adót a kamatjövedelmek és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek után. Kamatjövedelmet lehet elérni a banknál vezetett betétszámla, folyószámla, bankkártyaszámla után. A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) után kamat- és árfolyamnyereség címén is lehet adóköteles jövedelmet elérni. A befektetési jegynél viszont csak árfolyamnyereség érhető el, a papír beváltásakor, visszaváltásakor, illetve átruházásakor. Kamatjövedelmet lehet elérni - az előb-bieken túl - az élet- és nyugdíjbiztosításoknál is. Fő szabályként, ha a biztosítási díj akármilyen kis része is adómentes, akkor szóba sem jöhet a kamatadó. Így a kamatadót - a 10 évnél rövidebb futamidejű életbiztosításnál - a lejárat végén kapott összeg és a befizetett biztosítási díj különbözete után kell megfizetni. A három évnél rövidebb nyugdíjbiztosításnál pedig a lejáratkor kapott összeg és a biztosított - vagy az ő javára más magánszemély - által befizetett összeg különbözete a kamatadó alapja. Az életbiztosításoknál még adókötelesek lehetnek a maradékjogok (a biztosító által visszavásárolt kötvényért kapott pénz, kötvénykölcsön) is, ha az összegük meghaladja a befizetett biztosítási díjat. A 20 százalékos kamatadót az augusztus utolsó napjáig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén az augusztus 31. után indult első kamatperiódusra kell először fizetni. Például a naptári negyedéves kamatperiódusoknál október 1-jén indul az új intervallum, amely már adóköteles lesz. (A kamatadót a kifizető vonja le vagy a magánszemély negyedévente fizeti meg.) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény) és befektetési jegy után csak akkor kell kamatadót fizetni, ha azt a magánszemély augusztus 31. után szerezte. A biztosításoknál is az e dátumot követően megkötöttek után kell adózni. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója is 20 százalék lesz a szeptembertől kötött ügyletekre. Akár a magyar, akár bármelyik EU- vagy OECD-tagállamban működő tőzsdén elért árfolyamnyereség vagy összetett, illetve származtatott ügyleten elszámolt nyereség adóköteles. (Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék - például áru, részvényindex, deviza - árfolyamától függ.) A tőzsdén elért jövedelmet csökkenti az árfolyamveszteség. A 2006-ban és 2007-ben elért veszteségek a tőzsdei ügyletekből elért jövedelmet nemcsak annak összegéig csökkentik, hanem a későbbi évek nyereségeit is apaszthatják. Az elhatárolt tőzsdei veszteséget a magánszemély saját döntése szerint oszthatja be. Akinek tulajdonában volt idén augusztus 31-én értékpapír, és azt később eladja, az választhat a szerzésre fordított érték a vételár vagy pedig a 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának záró árfolyama legyen. Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra emelkedik. Meghatározza a törvény azt is, hogy az utazási bérlet és a céges telefon költsége miként oszlik meg a hivatalos és a magáncélú használat között. Az első szabály az, hogy a kétféle használatot dokumentálni kell és a tényleges magáncélú használat után kell adózni. Valószínű, hogy legtöbben a második megoldást választ-ják a bérlet árának a fele, míg a telefondíjnak a 20 százaléka számít adóköteles bevételnek.

A pénzügyi törvénycsomag részeként az Országgyűlés módosította a gépjármű-adó szabályait. Az új, teljesítményarányos adó az új gépjárműveknél általában kedve- zőtlenebb, mint az eddigi súlyadó, de ahogy öregszik a jármű, átfordul a teher. Az adó alapja az önsúlyról a kocsi teljesítményére változik és attól függ, hogy mennyi idős az autó. Például egy 70 kilowattos középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15600 forint. Az új szabályok szerint az első három évben évi 21 ezer, a 4-7. évben 18200, a 8-11. évben 14 ezer, a 12-15. évben 11200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz. A gépjárműadóról szóló törvény hatálya alól a mezőgazdasági bizottság kivetette a vontatókat, a lassú járműveket, ezek pótkocsijait, valamint a "méhesházas" járműveket. A bizottság indoklása szerint a céljuk a "méhesházas" - méhszállításra szolgáló - járművek kedvezményezése volt, a kivételezett listán szerepelnek még a diplomata (DT, CD) és a vám (Z) rendszámú járművek is. A törvénymódosítás megszorításokat vezet be a mozgáskorlátozottak járműveire vonatkozó kedvezményben. A mozgáskorlátozottak legfeljebb 100 kilowatt alatti teljesítményű kocsi után jogosultak adókedvezményre, de csak akkor, ha az autó a jogosult személy vagy közvetlen hozzátartozója tulajdonában van.

A pénzügyi törvénycsomag elfogadásával számos ponton módosul a személyi jövedelemadózás. A törvény újabb korlátozásokat vezet be, szűkíti a kedvezményeket és ismét megjelenik a kamat- és árfolyamnyereség adója. A lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust jövő év első napjától törlik az szja-törvényből. Az eredeti elképzelés szerint a 2006 végén meglévő kedvezmények 2010-ig éltek volna. A végső változat szerint, aki szocpolt, megelőlegezett szocpolt vett igénybe, az addig jogosult a - de-cember utolsó napján hatályos törvény szerinti - kedvezményre, amíg családi pótlékot kap. Másoknál a kedvezmény a törlesztés induló évében és további négy évig jár. Mindkét esetben feltétel, hogy a hitelfelvevők a törlesztést még az idén megkezdjék. A kormány eredeti terve szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munka-adó a minimálbér (62500 forint) 20 százalékát fizethette volna be szja-mentesen. A végső változatban 50 százalék szerepel, és ez kiterjed az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra is. A kormány és a szakszervezetek közti egyik vitapont az üdülési csekk felhasználhatósága volt. A kormány szerint túl széles lett a felhasználás köre. A végső változatban a parlament felhatalmazza a munkaügyi és szociális, valamint a pénzügyminisztert, hogy rendeletben szabályozzák a csekkel adómentesen igénybe vehető szolgáltatásokat. Az szja-törvény együtt kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezményeit. Eddig ezek után - összevont - kedvezmény 6 millió forint éves jövedelemhatárig, legfeljebb 100 ezer forint értékben járt, majd csökkenni kezdett és 6,5 milliós jövedelemnél megszűnt. Az új szabályok szerint a 100 ezer forint kedvezmény marad, de csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet azt egészében igénybe venni, 3,9 milliónál megszűnik a kedvezmény. A mezőgazdasági őstermelőnek is limitált lett a jövedelme, amely után igénybe veheti a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményt. A teljes összeg 6 millió forintos jövedelemig jár. Efölött csökkenni kezd, majd 6,5 milliónál megszűnik. Az egyéni vállalkozók adóalapjának kiszámítását hét pontba - és ezeken belül sok alpontba - foglalja össze az szja-törvény. A módosítás minimális adóalapot állapít meg. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni a beszerzett áruk értékét, és a különbség 2 százaléka lesz a minimális adóalap. Az elfogadott törvény szeptember 1-jétől írja elő a 20 százalékos adót a kamatjövedelmek és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek után. Kamatjövedelmet lehet elérni a banknál vezetett betétszámla, folyószámla, bankkártyaszámla után. A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) után kamat- és árfolyamnyereség címén is lehet adóköteles jövedelmet elérni. A befektetési jegynél viszont csak árfolyamnyereség érhető el, a papír beváltásakor, visszaváltásakor, illetve átruházásakor. Kamatjövedelmet lehet elérni - az előb-bieken túl - az élet- és nyugdíjbiztosításoknál is. Fő szabályként, ha a biztosítási díj akármilyen kis része is adómentes, akkor szóba sem jöhet a kamatadó. Így a kamatadót - a 10 évnél rövidebb futamidejű életbiztosításnál - a lejárat végén kapott összeg és a befizetett biztosítási díj különbözete után kell megfizetni. A három évnél rövidebb nyugdíjbiztosításnál pedig a lejáratkor kapott összeg és a biztosított - vagy az ő javára más magánszemély - által befizetett összeg különbözete a kamatadó alapja. Az életbiztosításoknál még adókötelesek lehetnek a maradékjogok (a biztosító által visszavásárolt kötvényért kapott pénz, kötvénykölcsön) is, ha az összegük meghaladja a befizetett biztosítási díjat. A 20 százalékos kamatadót az augusztus utolsó napjáig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén az augusztus 31. után indult első kamatperiódusra kell először fizetni. Például a naptári negyedéves kamatperiódusoknál október 1-jén indul az új intervallum, amely már adóköteles lesz. (A kamatadót a kifizető vonja le vagy a magánszemély negyedévente fizeti meg.) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény) és befektetési jegy után csak akkor kell kamatadót fizetni, ha azt a magánszemély augusztus 31. után szerezte. A biztosításoknál is az e dátumot követően megkötöttek után kell adózni. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója is 20 százalék lesz a szeptembertől kötött ügyletekre. Akár a magyar, akár bármelyik EU- vagy OECD-tagállamban működő tőzsdén elért árfolyamnyereség vagy összetett, illetve származtatott ügyleten elszámolt nyereség adóköteles. (Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék - például áru, részvényindex, deviza - árfolyamától függ.) A tőzsdén elért jövedelmet csökkenti az árfolyamveszteség. A 2006-ban és 2007-ben elért veszteségek a tőzsdei ügyletekből elért jövedelmet nemcsak annak összegéig csökkentik, hanem a későbbi évek nyereségeit is apaszthatják. Az elhatárolt tőzsdei veszteséget a magánszemély saját döntése szerint oszthatja be. Akinek tulajdonában volt idén augusztus 31-én értékpapír, és azt később eladja, az választhat a szerzésre fordított érték a vételár vagy pedig a 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának záró árfolyama legyen. Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra emelkedik. Meghatározza a törvény azt is, hogy az utazási bérlet és a céges telefon költsége miként oszlik meg a hivatalos és a magáncélú használat között. Az első szabály az, hogy a kétféle használatot dokumentálni kell és a tényleges magáncélú használat után kell adózni. Valószínű, hogy legtöbben a második megoldást választ-ják a bérlet árának a fele, míg a telefondíjnak a 20 százaléka számít adóköteles bevételnek.

A pénzügyi törvénycsomag elfogadásával számos ponton módosul a személyi jövedelemadózás. A törvény újabb korlátozásokat vezet be, szűkíti a kedvezményeket és ismét megjelenik a kamat- és árfolyamnyereség adója. A lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust jövő év első napjától törlik az szja-törvényből. Az eredeti elképzelés szerint a 2006 végén meglévő kedvezmények 2010-ig éltek volna. A végső változat szerint, aki szocpolt, megelőlegezett szocpolt vett igénybe, az addig jogosult a - de-cember utolsó napján hatályos törvény szerinti - kedvezményre, amíg családi pótlékot kap. Másoknál a kedvezmény a törlesztés induló évében és további négy évig jár. Mindkét esetben feltétel, hogy a hitelfelvevők a törlesztést még az idén megkezdjék. A kormány eredeti terve szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munka-adó a minimálbér (62500 forint) 20 százalékát fizethette volna be szja-mentesen. A végső változatban 50 százalék szerepel, és ez kiterjed az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra is. A kormány és a szakszervezetek közti egyik vitapont az üdülési csekk felhasználhatósága volt. A kormány szerint túl széles lett a felhasználás köre. A végső változatban a parlament felhatalmazza a munkaügyi és szociális, valamint a pénzügyminisztert, hogy rendeletben szabályozzák a csekkel adómentesen igénybe vehető szolgáltatásokat. Az szja-törvény együtt kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezményeit. Eddig ezek után - összevont - kedvezmény 6 millió forint éves jövedelemhatárig, legfeljebb 100 ezer forint értékben járt, majd csökkenni kezdett és 6,5 milliós jövedelemnél megszűnt. Az új szabályok szerint a 100 ezer forint kedvezmény marad, de csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet azt egészében igénybe venni, 3,9 milliónál megszűnik a kedvezmény. A mezőgazdasági őstermelőnek is limitált lett a jövedelme, amely után igénybe veheti a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményt. A teljes összeg 6 millió forintos jövedelemig jár. Efölött csökkenni kezd, majd 6,5 milliónál megszűnik. Az egyéni vállalkozók adóalapjának kiszámítását hét pontba - és ezeken belül sok alpontba - foglalja össze az szja-törvény. A módosítás minimális adóalapot állapít meg. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni a beszerzett áruk értékét, és a különbség 2 százaléka lesz a minimális adóalap. Az elfogadott törvény szeptember 1-jétől írja elő a 20 százalékos adót a kamatjövedelmek és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek után. Kamatjövedelmet lehet elérni a banknál vezetett betétszámla, folyószámla, bankkártyaszámla után. A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) után kamat- és árfolyamnyereség címén is lehet adóköteles jövedelmet elérni. A befektetési jegynél viszont csak árfolyamnyereség érhető el, a papír beváltásakor, visszaváltásakor, illetve átruházásakor. Kamatjövedelmet lehet elérni - az előb-bieken túl - az élet- és nyugdíjbiztosításoknál is. Fő szabályként, ha a biztosítási díj akármilyen kis része is adómentes, akkor szóba sem jöhet a kamatadó. Így a kamatadót - a 10 évnél rövidebb futamidejű életbiztosításnál - a lejárat végén kapott összeg és a befizetett biztosítási díj különbözete után kell megfizetni. A három évnél rövidebb nyugdíjbiztosításnál pedig a lejáratkor kapott összeg és a biztosított - vagy az ő javára más magánszemély - által befizetett összeg különbözete a kamatadó alapja. Az életbiztosításoknál még adókötelesek lehetnek a maradékjogok (a biztosító által visszavásárolt kötvényért kapott pénz, kötvénykölcsön) is, ha az összegük meghaladja a befizetett biztosítási díjat. A 20 százalékos kamatadót az augusztus utolsó napjáig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén az augusztus 31. után indult első kamatperiódusra kell először fizetni. Például a naptári negyedéves kamatperiódusoknál október 1-jén indul az új intervallum, amely már adóköteles lesz. (A kamatadót a kifizető vonja le vagy a magánszemély negyedévente fizeti meg.) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény) és befektetési jegy után csak akkor kell kamatadót fizetni, ha azt a magánszemély augusztus 31. után szerezte. A biztosításoknál is az e dátumot követően megkötöttek után kell adózni. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója is 20 százalék lesz a szeptembertől kötött ügyletekre. Akár a magyar, akár bármelyik EU- vagy OECD-tagállamban működő tőzsdén elért árfolyamnyereség vagy összetett, illetve származtatott ügyleten elszámolt nyereség adóköteles. (Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék - például áru, részvényindex, deviza - árfolyamától függ.) A tőzsdén elért jövedelmet csökkenti az árfolyamveszteség. A 2006-ban és 2007-ben elért veszteségek a tőzsdei ügyletekből elért jövedelmet nemcsak annak összegéig csökkentik, hanem a későbbi évek nyereségeit is apaszthatják. Az elhatárolt tőzsdei veszteséget a magánszemély saját döntése szerint oszthatja be. Akinek tulajdonában volt idén augusztus 31-én értékpapír, és azt később eladja, az választhat a szerzésre fordított érték a vételár vagy pedig a 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának záró árfolyama legyen. Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra emelkedik. Meghatározza a törvény azt is, hogy az utazási bérlet és a céges telefon költsége miként oszlik meg a hivatalos és a magáncélú használat között. Az első szabály az, hogy a kétféle használatot dokumentálni kell és a tényleges magáncélú használat után kell adózni. Valószínű, hogy legtöbben a második megoldást választ-ják a bérlet árának a fele, míg a telefondíjnak a 20 százaléka számít adóköteles bevételnek.

Ezek is érdekelhetik