Hétvége

2016.12.23. 16:26

Varázslatos karácsony

Néhány óra múlva megcsendül az angyalok csengettyűje, felgyúlnak a fenyőn a karácsonyi fények, s átélhetjük az ünnep varázsát.

Keszey Ágnes

Karácsonykor fények, színek, illatok kápráztatnak el bennünket, s megérinti lelkünket az ünnep. Eszünkbe jutnak régi emlékek, s újabb élményekkel töltekezünk.

Fenyő és mézeskalács illat lengi be a házat, gyertyaláng tölti meg fénnyel és melegséggel a szobát, s talán még illóolaj is párolog a téli estén. Ahogy magunkba szippantjuk az illatokat, régvolt élmények idéződnek fel, hiszen az illóolajok nem csak gyógyító hatással bírnak, hangulatunkra is hatnak. Szegfűszeg, fahéj, kardamom, édesnarancs, gyömbér – leginkább ezeket érezzük karácsonyhoz illő illatoknak.

A vonyarcvashegyi Borbély Renáta aromaterapeuta gyógyít az illatokkal, ám ünnepek közeledtével illatkompozíciókat is készít, melyek fűszeres, melegítő aromákkal a tüzet táplálják testünkben, lelkünkben.

Szavak nélkül szólítanak meg az illatok, mutatják, hova kell tartanunk –mondta Borbély Renáta

– Az illatmemória örök, soha nem törlődik ki belőlünk. Gondoljunk csak a világirodalmi remekre: a madeleine süteményre Proust utal, vagy nagyanyáink gyúródeszkás, lisztporos konyhájára. Mindenkinek bekúszik valami, mikor mézeskalács illatot érez. Az illatok összekapcsolódnak valamilyen emlékkel és ugyanazt a hangulatot keltik bennünk. Nekem az édesnarancs héjának illata gyermekkorunk teleit idézi: amikor először kaptunk narancsot -akkor még csak a tél beköszöntével lehetett hozzájutni. Felidézi a hógolyózást, a Mikulás, a Jézuska várását: s azzal a vidámsággal, melegséggel, örömmel, ajándékozással köti össze az embert. Az édesnarancs az életszeretet olaja, maga a boldogság, mint ahogyan ránk mosolyog egy gyönyörű, érett narancs. A keverékbe kerülhet citrus, kubebabors – amit kevesen ismernek: nyugtató, lazító hatású. Vagy a fantasztikus parfümalapanyag, a feketebors illóolaja. Ebből éppen csak annyi, ami pikantériát ad az illatnak, tűzbe hozza az embert, várakozással tölti el. A gyömbér is az izgatott várakozást fokozza- mesélt illatokról és élményekről Borbély Renáta. Számára az advent is nagyon fontos időszak.

– Hívőként a várakozás meghatározó: Jézus születésére készülünk. De mi sem tudjuk kizárni a fogyasztói társadalom diktálta tempót. Illattal nyugtatjuk magunkat és emlékeztetjük magunkat, hogy vissza kell terelődni a megfelelő útra- vall a várakozásról az aromaterapeuta. Ahogy aztán megérkezik a karácsony, a felfokozott gyermeki várakozás, a készülődés hangulatait és advent illatait felváltják a szakrális illóolajok.

– Előkerül a mirha, a tömjén és a nárdus illóolaj – ami szintén bibliai eredetű: nárddal kenegették Jézus talpát és bokáját a keresztnél. Ezek az illatok fantasztikus lelki hatással vannak: az öröm ünnepét fokozzák. Ha valakit nagyon bedarált az ajándékok után rohangálás, ha leül egy tea vagy forralt bor mellé, melybe csepegtetett pár cseppet ezekből az illóolajokból, vagy gyújt egy mécsest és felette párologtatja, akkor esélye van rá, hogy megérkezik. Az illatok szavak nélkül megszólítják a lelket és emlékeztetnek: honnan és hova kell tartanunk- vallja.

Sokakat elvarázsol a mézeskalács illata, de díszítésével is csábít a karácsonyi édesség. Már több száz éve is osztogatták az emberek egymásnak ünnepi alkalmakkor.

A gyenesdiási Kissné Páli Réka néhány éve sütött először karácsonyra gyermekeivel együtt. Ma már sokan keresik alkotásait. Sokszor dekorálja formás mézeseivel otthonát, s a karácsonyfát.

Két keze munkájával az ember szívét-lelkét is belegyúrja a mézeskalácsba – így alkot Kissné Páli Réka

–. .Nagy élmény volt, hogy együtt elkészítettük, az elejétől a végéig saját munkánk. Sokat, jó fél órát kell gyúrni, mert fontos, hogy szép sima legyen a felülete. Én nem vagyok hagyományos mézeskalácsos, de népi motívumokból merítkezem. Mindenféle technikát próbálok alkalmazni: a hímzésvilágtól kezdve a bútorfestésig. Megragadott, mennyi mindent meg lehet jeleníteni rajta – idézte fel az alkotó, akit Mézes Rékaként ismernek legtöbben. Kedvencei a kacskaringós minták, a hagyományos piros díszítések. S az is hagyományokhoz tartozik, hogy a mézeskalács már régi időktől kezdve melengeti az emberek szívét.

– Szerintem amiért én is szeretem: valakinek a keze munkája. Benne van minden: szívvel-lélekkel készül. Benne vagyok én, a motívumvilágom, a gondolataim. Van, amikor fájdalmasan születik meg, de sokszor inkább örömmel – mesélte Mézes Réka.

A karácsony talán varázslatos, mesés is lehet. S a mesék utat mutathatnak, hogy ilyenné tehessük. Kreil Melinda keszthelyi meseterapeuta gyermekeinek ilyenkor a karácsonyi legendát, Jézus születéstörténetét meséli, de szívét most a fény születéséról szóló mesék melengetik.

Ha meggyújtunk egy mécsest, a fény vezet minket – vallja Kreil Melinda Fotó: Keszey Ágnes

– A téli napforduló történeteivel, hagyományaival dolgozom, melyek a fény győzelmét mutatják a sötétség felett. Ha megnézzük, mit ünnepelnek a keresztények: Jézus születését, a Megváltót. Valakit, aki reményt hoz. Hova kell a reményt hozni? A reménytelenségbe, ahol nagyon nehéz sors, kilátástalanság, sorscsapás van. De születik egy Messiás, aki elhozza az örök életet, a fényt, a reményt, a boldogságot, s ennek ígéretét az életünkben. Ennek a keresztény kultúrkör előtt is volt hagyománya: a téli napforduló ünneplése fontos volt a természettel közelségben élő embernek. A hideg, a sötét létbizonytalanság volt, ezért várták a fény születését. Ez a remény diadala a reménytelenség felett – emelte ki az ünnep számára fontos üzenetét. S elmondott egy mesét, „Megtölteni a termet” című történetet. A mese szerint egy bölcs király elhatározta, három fia közül annak adja tovább az országot, aki a palota báltermét pirkadattól éjfélig színültig meg tudja tölteni valamivel ami az ország javát szolgálja, ami legfontosabb a népnek. A legidősebb fiú földdel, a középső búzával próbálta. Ám hiába volt sok száz szolga segítsége, nem sikerült még csak félig sem tölteni a termet. A legkisebb egész nap csak ült és mosolygott. S mikor elérkezett az éjfél, elővett egy mécsest és meggyújtotta. „ Fénye egy szempillantás alatt betöltötte a báltermet, a padlótól a mennyezetig, a legtávolabbi sarkocskába és zugba is jutott belőle. A király szívét mérhetetlen melegség töltötte el, és így szólt: – Fiam, látom, hogy nemcsak okos vagy, hanem a szíved tele van szeretettel, alázattal és bölcsességgel. Kívánom, hogy királyságod alatt ez a Fény vezéreljen az uralkodásban.”- így szól a mese.

Kreil Melinda számára ezt jelenti a karácsony.

– Van egy nagy kampány és egy ellenkampány, hogy mit csináljunk és mit ne karácsonykor. Hogy hogyan passzintsuk össze a szalvéta színét a gesztenyés pulykacomb piruló bőrének árnyalatával, vagy hogy inkább ne is főzzünk semmit és nem baj, ha rendetlen a lakás. Vannak szélsőségek, de én azt gondolom, lehet, hogy nem kellene megmondani az embereknek ki mit csináljon és nem kellenének elvárások és anti-elvárások tömkelege között lavírozni. Egyet kellene tenni: kicsit leülni és meggyújtani a szívünkben egy kis mécses fényét és megnézni, merre vezet minket. Nem minden évben vezet ugyanoda és nem mindenkit vezet ugyanoda. Van, aki egyik évben hatszáz fogást készítene, mert azzal próbálja a szeretetét kifejezni, van, aki elbújna a világ elől a családjával – vallott arról, hogy mindenkinek más és más a karácsony.

Kreil Melinda számára az is nagyon fontos, hogy a karácsony ünnep.

- Fontos, hogy megvan-e a tartalma és mivel tudjuk feltölteni. Ha elemeljük a mindennapoktól, megtartjuk a rítusait, akkor megünnepeltük. Ha megtartjuk a tartalmát: hogy fontosat ünneplünk: hogy van remény, van élet, van fény, van tovább, lesz majd tavasz, vagy hogy megszületett a Megváltó, akkor bárhogy ünnepeljük, megérezzük a karácsony szellemiségét. Ha ennek tudunk örülni, ha egyetlen mécsest meg tudunk gyújtani – akár szó szerint, akár képletes értelemben – akkor megteremtjük a karácsony hangulatát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!