Több évtized katonai emlékei

Zalaegerszegen az 1950-es évek elejétől a 2006 végéig, a hadkiegészítő parancsnokság felszámolásáig tucatnyi katonai szervezet ténykedett. E hosszú korszakról - féléves kutatómunkát követően - a Keresztury ÁMK-ban minap kiállítást rendezett a nyugállományúak klubja.

Ennek apropóján segítségükkel idézzük fel az egerszegi katonás évtizedeket a két meghatározó egység rövid történetén keresztül.

A 33. gépesített lövészezred, majd dandár (MN8931) 1950-ben alakult Veszprémben, majd következő év októberében települt az 1948-50-ben épített, 47,8 hektáron elterülő Petőfi-laktanyába. A típusú lövészezredként alakult, tehát azonnal bevethető kategóriába tartozott, feltöltése 1954-ben fejeződött be.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult – PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A 33. gépesített lövészezred, majd dandár (MN8931) 1950-ben alakult Veszprémben, majd következő év októberében települt az 1948-50-ben épített, 47,8 hektáron elterülő Petőfi-laktanyába. A típusú lövészezredként alakult, tehát azonnal bevethető kategóriába tartozott, feltöltése 1954-ben fejeződött be.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult – PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A 33. gépesített lövészezred, majd dandár (MN8931) 1950-ben alakult Veszprémben, majd következő év októberében települt az 1948-50-ben épített, 47,8 hektáron elterülő Petőfi-laktanyába. A típusú lövészezredként alakult, tehát azonnal bevethető kategóriába tartozott, feltöltése 1954-ben fejeződött be.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult – PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult – PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult – PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti – Platán sori – honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek – elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását – többek között – a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.


keresztény könnyűzene
Átadták a Szikra-díjakat
Hitelminősítés / 3 órája
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings
Az új osztályzat kilátása stabil.
Gyász
"Egy szülő számára, ki elvesztette gyermekét, soha el nem múló fájdalom. Hiába múlik az idő, Hiába fakul meg a gyászruha, a szív feketesége nem múlik el SOHA." Emlékezünk RAFFAI BEÁTA 1978-2005 halálának 14. évfordulójára. Szerető gyermeked: Dóra és szüleid
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZABÓ NÁNDORNÉ szül. Kapronczai Anna szepetneki (volt hahóti) lakos 91 éves korában csendben elhunyt. Drága halottunkat 2019. február 26-án, kedden a 14 órakor kezdődő gyászmisét követően helyezzük örök nyugalomra a hahóti temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Külön köszönetünket fejezzük ki a szepetneki Kolping Idősek Otthona dolgozóinak az áldozatos munkájukért. Gyászoló szerettei
"Nem múlnak ők le, kik szívünkben élnek, hiába szállnak árnyak, álmok, évek." Soha el nem múló szeretettel emlékezünk BOTH ISTVÁN halálának 1. évfordulóján. Szerető családja
"Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon." (János evangéliuma 11:24) Fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy szerető édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédikénk FAZEKAS JÓZSEF volt kispáli lakos 92 éves korában elhunyt. Temetése február 26-án, kedden 13.30-kor lesz a kispáli temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Te, aki annyi szeretetet adtál, Te, aki mindig mellettünk álltál, Te, aki sosem kértél, csak adtál, Örökre elmentél, szereteted szívünkben örökké él." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GYÖRKÖS JÓZSEFNÉ szül. Somogyi Erzsébet életének 75. évében örökre megpihent. Temetése 2019. február 25-én (hétfőn) 16.30-kor lesz az esztergályhorváti új temetőben. Előtte gyászmise 16 órakor. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Telnek a napok, hetek, hónapok, hiányzik valaki, aki örökre itthagyott. Az élet csendesen megy tovább, de fájó emléked elkísér egy életen át." Fájó szívvel emlékezem szeretett férjem SZAKÁCS JÁNOS halálának 1. évfordulóján. Szerető felesége
"Megállt a szív, megállt a kéz, Nincsen szó az ajkadon, Szívünkben örökké élsz, Mert szerettünk nagyon..." Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szerető férj, édesapa és nagyapa CSONTOS GYÖRGY a zalakomári Áfész és a Prima Szövker Kft. nyugdíjasa 78 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 26-án, kedden 13 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Gyászmise előtte 12 órakor a kórházkápolnában. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy MAGYAR ISTVÁN életének 72. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2019. február 25-én (hétfőn) 11.30-kor lesz a keszthelyi Szent Miklós temetőben. Előtte gyászmise 8 órakor a Fő téri templomban. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, Sírodra szálljon áldás és nyugalom." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZÓLÁK FERENCNÉ szül. Pásti Mária életének 92. évében elhunyt. Temetése 2019. február 25-én, hétfőn 13.30-kor lesz a galamboki temetőben. Előtte 13 órakor gyászmise a katolikus templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Fáradt, beteg teste megpihenni tért, Küzdelmes volt az út, mely most véget ért. Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, Örök álmát őrizze béke és nyugalom." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagypapánk, nászunk, VÁMOSI FERENC a DKG nyugdíjasa életének 74. évében elhunyt. Temetése 2019. február 26-án, kedden 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Előtte gyászmise 12.30-kor az alsóvárosi templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett testvérem, nagybátyánk SIPOS ÁRPÁD a zalaegerszegi Ruhagyár nyugdíjasa életének 92. évében elhunyt. Temetése február 26-án, kedden 13 óra 30 perckor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BÉCS KÁLMÁNNÉ szül. Sümegi Mária 92 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 23-án, szombaton 15.30-kor lesz a barlahidai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapánk, nagyapánk, TULIPÁN PÁL 71 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 25-én, hétfőn 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise aznap 8 órakor a felső templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és mély gyászunkban osztoznak. Szerető családja
"A küzdelmemnek vége, erőm elfogyott, Nézzetek fel az égre, valahol ott vagyok!" Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, apósom, nagypapánk, dédikénk PAIS KÁLMÁN életének 86. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2019. február 23-án, 11 órakor lesz a Becsvölgye-pajzsszegi temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Elpihent a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk PÓR-TÓTH JÓZSEFNÉ szül. Kovács Matild csapi lakos életének 85. évében örökre megpihent. Temetése 2019. február 23-án, szombaton a 9 órakor kezdődő gyászmise után lesz a csapi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Soha el nem múló szeretettel emlékezünk szüleinkre RÖVID LAJOS halálának 22. és RÖVID LAJOSNÉ szül. Szabó Mária halálának 30. évfordulójára. Szeretteik
Megemlékezés KIS SÁNDOR (1945-2017) irsapusztai lakos Szomorú szívvel emlékezünk szerettünkre, aki 2 éve nincs köztünk. Fájó szívünk fel-fel zokog érted, örökké szeretünk nem feledünk téged! Legyen pihenése békés, emléke áldott! Emlékét őrzi szerető családja
"Ő már ott van, hol nincs fájdalom, Örök álmát őrizze béke és nyugalom." Őszinte részvéttel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VASKA MIKLÓS nyugalmazott iskolaigazgató, volt polgármester 90 esztendős korában örökre megpihent. A novai római katolikus templomban 2019. február 25-én 14.15 órakor kezdődő gyászmise után, 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a novai köztemetőben. Ezúton mondunk külön köszönetet a Csömödéri Idősek Otthona dolgozóinak az áldozatos munkájukért. Nova Község Önkormányzata
Fájó szívvel tudatjuk, hogy TÓTH LÁSZLÓ életének 72. évében hosszan tartó betegségben elhunyt. Temetése 2019. február 23-án, szombaton 13 órakor lesz a bánokszentgyörgyi temetőben. Előtte gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy férjem, édesapánk, nagyapám JAMBRITS LÁSZLÓ nemesrádói lakos 65 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 23-án, szombaton a 9 órakor kezdődő gyászmisét követően lesz a nemesrádói temetőben. Gyászoló család
nagy utazás / 3 órája
Elindult Afrikából Zoltán, a GPS-jeladós gemenci gólya
Ahogy tetszik / 3 órája
Hol okosóra, hol telefon – ezen dolgozik a kínai cég
problémás oldalak / 3 órája
Gyakran nem kapnak egyértelmű tájékoztatást az online vásárlók
Kilenc országból érkeztek csapatok / 4 órája
Elkezdődött a VII. Press Dance Táncverseny Egerszegen
zaol.hu
a bécsi opera dívája / 5 órája
Elhunyt a 20. század egyik legnagyobb szopránja
a kaposvári edző szíve csücske a vasárnapi ellenfél / 5 órája
Vérbeli rangadó vár a Zetére
Kerkai Attila