Hétvége

2008.10.28. 03:27

Több évtized katonai emlékei

Zalaegerszegen az 1950-es évek elejétől a 2006 végéig, a hadkiegészítő parancsnokság felszámolásáig tucatnyi katonai szervezet ténykedett. E hosszú korszakról - féléves kutatómunkát követően - a Keresztury ÁMK-ban minap kiállítást rendezett a nyugállományúak klubja.

Kovács Krisztián

Ennek apropóján segítségükkel idézzük fel az egerszegi katonás évtizedeket a két meghatározó egység rövid történetén keresztül.

A 33. gépesített lövészezred, majd dandár (MN8931) 1950-ben alakult Veszprémben, majd következő év októberében települt az 1948-50-ben épített, 47,8 hektáron elterülő Petőfi-laktanyába. A típusú lövészezredként alakult, tehát azonnal bevethető kategóriába tartozott, feltöltése 1954-ben fejeződött be.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult - PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A 33. gépesített lövészezred, majd dandár (MN8931) 1950-ben alakult Veszprémben, majd következő év októberében települt az 1948-50-ben épített, 47,8 hektáron elterülő Petőfi-laktanyába. A típusú lövészezredként alakult, tehát azonnal bevethető kategóriába tartozott, feltöltése 1954-ben fejeződött be.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult - PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A 33. gépesített lövészezred, majd dandár (MN8931) 1950-ben alakult Veszprémben, majd következő év októberében települt az 1948-50-ben épített, 47,8 hektáron elterülő Petőfi-laktanyába. A típusú lövészezredként alakult, tehát azonnal bevethető kategóriába tartozott, feltöltése 1954-ben fejeződött be.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult - PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult - PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 50-es években a kiképzés télen a laktanyában, az év többi részében Tapolca környékén táborokban zajlott. Fegyverzetük alapvetően II. világháborús magyar, szovjet technikán alapult - PPS géppisztoly, páncéltörő lövegek, T-34-es harckocsi. Az ezred a jugoszláv határnál kapott 20 km széles és 5 km mély védősávot Belsősárd-Resznek- Nemesnép-Csesztreg között.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1960-as években elkezdődött korszerűsítés keretében modern AK-géppisztolyokat, golyószórókat, valamint T-54-es, T-55-ös harckocsikat rendszeresítettek és új Csepel tehergépkocsikat kaptak. Az első századot 1961-ben töltötték fel 10 új harckocsival, 1963-ban az ezred 46 Csepel 344-es tehergépkocsit, valamint 5 nyolckerekű BTR páncélozott harcijárművet és törzsbuszokat kapott. Korszerűsítették közben a kiképzést: megszűntek a hosszú menetgyakorlatok. Ehelyett a várható hadszíntérnek megfelelő erdős, hegyes területre készítették fel a katonákat. A hegyi kiképző bázist Reziben 1966-ban hozták létre.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az ezred 1968-ban július végétől október végéig részt vett a csehszlovákiai bevonulásban, a Zala-gyakorlaton. Az ezred mindössze 10 darab páncélozott szállító járművel (PSZH) rendelkezett. Egy évvel később T-55-ösökkel töltötték fel a harckocsi zászlóaljat. A kiképzési rendszer 3x 6 hónaposra alakul át, 1970-ben felére csökken a kiképzési program. Emiatt az ezred négy hónapig építkezéseken köti le erejét. A következő évben 100 PSZH érkezik, valamint 6 páncéltörő rakéta (Maljutka) és légvédelmi rakétaüteg (Sztrella). Korszerűsítették a gyalogsági fegyvereket, a harckocsikat T-55C-re cserélték és modern Rába-MAN teherautókat kaptak. A fejlesztésekkel az ország legkorszerűbb alakulata jött létre. Az 1973-tól gépesített lövész ezredként nyilvántartott alakulathoz 1980-ban a PSZ-k helyett lánctalpas BMP-1-esek érkeznek, és egy 122 mm-es önjáró tüzérosztályt rendszeresítenek. Ezzel az ezred tűzereje megduplázódott. Az alakulatot komoly létszám és technikai bővítéssel 1987-ben dandárrá fejlesztették. Három évvel később a hadseregreformban felszámolták.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

A zalai megyeszékhelyen állomásozott a 8. gépesített lövészhadosztály (MN 4891). Ez 1958 szeptember 1-jén Békéscsabán alakult harcászati magasabb egységként. Első parancsnoka Oláh István, későbbi honvédelmi miniszter volt. A Mezőtúron, Debrecenben, Nyíregyházán, Szabadszálláson, Orosházán, Abasáron, Karcagon, Szentesen alárendelt alakulatokkal rendelkező hadosztály erőinek egy része 1963 elején települtek a Dunántúl délkeleti részére. A hadosztály törzse Zalaegerszegre költözött s vele a híradó zászlóalj, a tüzér törzsüteg, páncélos gépjármű javító műhely, felderítő és vegyvédelmi század. A páncéltörő tüzérek Marcaliba, a légvédelmi tüzérek Lentibe kerültek. Ekkor épültek Zalaegerszegen a Lenin úti - Platán sori - honvédségi lakások és bővítették a laktanyát. A dunántúli alakulatok közül idetartozott a 33 lövészezred, a tapolcai harckocsizók és harcászati rakétások, a kanizsai gépkocsizó lövészek és egészségügyi zászlóalj, a marcali tüzérek és műszakiak, a lenti gépkocsizó lövészek és légvédelmi tüzérek. A Magyar Néphadsereg legjobban felszerelt egységeként ez a hadosztály vonult be Csehszlovákiába 1968-ban. A szervezetben később az évek során több átalakulás történt, egységeket adtak és vettek át. A 80-as évek közepére korszerűen kiképzett, támadó, védelmi harcra képes magasabb egységgé vált, létszáma elérte 13 ezer főt. A gépesített lövészhadosztályt a nemzetközi enyhülési folyamat részeként 1987-ben felszámolták.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

S végül néhány érdekesség azokból az évekből: a határőr- és a Petőfi-laktanya között 1956-ban kétszer kétsoros aknazár húzódott, mert a kukoricaföld miatt nem lehetett a terepet belátni. Rövidített határőrkiképzést is tartottak itt 1960-ban. A 33. gépesített lövészezred 1961-ben vett részt először koalíciós gyakorlaton. A helyőrség lőtere 1962-ig Ságod és Csácsbozsok között húzódott. Teleki Lajos a lövészezred volt parancsnoka a vezérkari akadémiát elvégezve évfolyamtársai nevében mondott az avatásukkor válaszbeszédet a Kremlben a szovjet államfőnek - elsőként a magyar hallgatók közül.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Az 1965-ös árvíz idején lépte át először az ezred a magyar-csehszlovák határt. Almásfüzítő és Győr között avatkoztak be és mentették meg ezzel Medve községet a pusztulástól. Honvédségi pénzből valósult meg több beruházás a megyeszékhelyen: a Göcseji út négysávossá bővítése, a bútorgyári utca leaszfaltozása és a neszeli híd megépítése. A katonák dolgoztak a tejipari vállalatnál, a Füszértnél, építették a kábel-tv hálózatot 1952-től a 80-as évek végéig részt vettek a mezőgazdasági munkákban. Kivették részüket a botfai nevelőintézet, a Tungsram sportpálya építéséből. Hozzájárultak a ZTE-pálya, a Zala Volán telephely, valamint óvodák, bölcsődék építéséhez, karbantartásához. A csapat művelődési otthonban irodalmi színpad működött. Ennek utánpótlását - többek között - a színművészeti főiskolára kerülő előfelvételis katonák adták, mert ők a 70-es évektől a lövészezrednél töltötték sorkatonai idejüket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!