Százötven éve született Gönczi Ferenc (képgaláriával)

Nemesrádó iskolájában kezdte tanulmányait, majd a kanizsai és a zalaegerszegi polgári iskolákban folytatta. Mindössze 11 éves volt, amikor édesapja meghalt, s 15, amikor az édesanyját is elveszítette. A nyomorban élő árvát tanítói karolták fel és eminens diákként a Turóc megyei tanítóképzőbe küldték, ahol 1880-ban kapta meg népiskolai tanítói oklevelét.

1883-ban jött vissza Zalába tanítani, ekkoriban kezdte meg néprajzi kutatásait.

- A szakmáját is magas színvonalon űzte, így kinevezték tanfelügyelőnek - fonja tovább a történetet Marx Mária, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum etnográfusa, akit a kerek évforduló apropóján kértünk a jeles zalai férfiú alakjának felidézésére. - Gönczi Ferenc már a századfordulón érzékelte a néprajzi hagyaték pusztulását, hanyatlását, ezért látott neki munkája mellett nagy buzgalommal az értékmentésnek.

- A szakmáját is magas színvonalon űzte, így kinevezték tanfelügyelőnek - fonja tovább a történetet Marx Mária, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum etnográfusa, akit a kerek évforduló apropóján kértünk a jeles zalai férfiú alakjának felidézésére. - Gönczi Ferenc már a századfordulón érzékelte a néprajzi hagyaték pusztulását, hanyatlását, ezért látott neki munkája mellett nagy buzgalommal az értékmentésnek.

Gyalogszerrel és szekéren kilenc év alatt több mint 100 községben gyűjtött anyagot, s mintegy másfél évtizedes munka gyümölcseként 1914-ben megjelent legnagyobb műve, a Göcsej és Hetés című néprajzi monográfia. Az etnográfus megítélése szerint hasonlót azóta sem tett le senki az asztalra.

- A falvakat járva összebarátkozott az ottani értelmiséggel, így aztán megnyílt előtte az ismeretek tárháza. Rajzolta, fényképezte, leírta a tapasztaltakat, a hallott dalokat kottákban rögzítette.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Gyalogszerrel és szekéren kilenc év alatt több mint 100 községben gyűjtött anyagot, s mintegy másfél évtizedes munka gyümölcseként 1914-ben megjelent legnagyobb műve, a Göcsej és Hetés című néprajzi monográfia. Az etnográfus megítélése szerint hasonlót azóta sem tett le senki az asztalra.

- A falvakat járva összebarátkozott az ottani értelmiséggel, így aztán megnyílt előtte az ismeretek tárháza. Rajzolta, fényképezte, leírta a tapasztaltakat, a hallott dalokat kottákban rögzítette.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Gyalogszerrel és szekéren kilenc év alatt több mint 100 községben gyűjtött anyagot, s mintegy másfél évtizedes munka gyümölcseként 1914-ben megjelent legnagyobb műve, a Göcsej és Hetés című néprajzi monográfia. Az etnográfus megítélése szerint hasonlót azóta sem tett le senki az asztalra.

- A falvakat járva összebarátkozott az ottani értelmiséggel, így aztán megnyílt előtte az ismeretek tárháza. Rajzolta, fényképezte, leírta a tapasztaltakat, a hallott dalokat kottákban rögzítette.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

- A falvakat járva összebarátkozott az ottani értelmiséggel, így aztán megnyílt előtte az ismeretek tárháza. Rajzolta, fényképezte, leírta a tapasztaltakat, a hallott dalokat kottákban rögzítette.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

- A falvakat járva összebarátkozott az ottani értelmiséggel, így aztán megnyílt előtte az ismeretek tárháza. Rajzolta, fényképezte, leírta a tapasztaltakat, a hallott dalokat kottákban rögzítette.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

A monográfia érdekessége, hogy bár Gönczi falvanként gyűjtött, az ismeretanyagot témánként csoportosítva adta közre. Az egyes jelenségeknél azonban rendkívül precízen dokumentálta, hogy a lejegyzett szokást, történetet, viseletet melyik településen látta, tapasztalta.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

- Kötetének felhasználói már közel sem követik ily pontosan a szerzői metódust, ennek következtében sok mindent kiterjesztve, Göcsej és Hetés egész területére értelmeznek. Ez hiba, mert amellett, hogy valóban léteznek hasonlóságok a két vidék között, azért nagyon jelentős eltérések is tapasztalhatók. Például a viseletben. Amíg ugyanis Hetésben kimondottan paraszti viselet dívott, addig a Göcsejben élő kisnemesek egészen másként öltözködtek, polgárias ruhákban jártak. Fotók bizonyítják, hogy a novai lányok szabott szoknyákban, kötényekben, a korabeli paraszt-polgári viseletben jártak, nem a hetési asszonyok hímzett ruháiban.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

A hagyományokat illetően ugyanígy érvényesült az összemosás, holott ebben sem volt egység. Az egyik faluban élt valamilyen hiedelem vagy szokás, ám gyakorta már a szomszédos településen sem. Ezért tűnik utólag úgy, hogy szinte minden napra esik valami jeles alkalom, holott a valóságban azok többségét csak egyes települések ápolták.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Marx Mária most alapos analízisnek veti alá a monográfiát, kigyűjti, hogy az egyes falvakból mennyi adatot szedett össze a kutató, így tapinthatóvá válnak a kötet belső arányai.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Gönczi Ferenc 1912-től már Somogyban végzett kutatómunkát, gyűjtéseivel megalapozta a később általa vezetett múzeum néprajzi anyagát. Magánélete nem alakult szerencsésen, feleségétől elvált. Magas kort ért meg, 87 évesen, 1948-ban hunyt el Kaposváron, ott is temették el. Mellszobra Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum előtt található, a Falumúzeumban emléktábla utal érdemeire, Nemesrádón pedig emlékkövet állítottak tiszteletére.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.

Főbb művei: Muraköz és népe, A zalamegyei vendek, Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Somogyi gyermek, A somogyi betyárvilág, Göcsej népköltészete, Somogyi gyermekjátékok.