Rehabilitált táj és zarándoklat

Polgárőrség feliratú robogó áll mellém, vezetője rám köszön:

- A polgármester késni fog, megkért, hogy a megérkezéséig kalauzoljam.  A közmunkások vezetője Benczikné Böcskei Éva vagyok – mutatkozik be.

- Már azt hittem, rosszat tettem, hogy megjelent a polgárőrség – mondom viccesen, mire ő tudatja, a faluban már kamera rendszer működik, a robogót a munkájához használhatja.

Zalaszentmárton, ahol mindez történt egy csöppnyi falu Pacsa, Dióskál és Egeraracsa közelében, s azért jelentkezett a turisztikai sorozatunkba, mert a település a turizmus irányába vett lendületet. Terveikben hangzatos megfogalmazások szerepelnek, úgy mint fürdőszálló, hotel, panziók, zarándokház, s üdülőingatlanok létesítésének lehetősége, illetve van mód szőlőhegyi ingatlanok vásárlásra, ha ott őshonos termelés, ökogazdálkodás, biotermelés a cél. A falu a kiemelt balatoni üdülőkörzet része, annak legnyugatibb települése. A szőlődomb tetejéről megpillantható a Keszthelyi-öböl víztükre, Badacsony hegye, jó idő estén Fonyód dombja is látható, a másik irányban a tekintet egészen az Alpokaljáig szaladhat

A hangzatosnak, sőt álomnak tűnő célok inkább lehetőségek, mintsem teljesen alaptalan ötletek. Az alig hetven lakosú Zalaszentmárton ugyanis példátlan falumegújítási erőfeszítésekbe fogott, s a saját erejéből már sikereket is ért el. 2014-ben egyedüliként nyerte el a Greennovációs Nagydíjat, amit Magyarország legnagyobb szaklapkiadója hirdetett meg. A díjat azért a pályázatért kapták, amelyben vázolták, hogy a település önkormányzata egy jól átgondolt falu-megújító programot indított el, aminek része a kultúrtáj helyreállítása, a szőlőhegy revitalizációja, ezzel együtt a háztáji gazdálkodás megindítása. Az 1266-ban már említett  faluban a történeti értékek megőrzése és fejlesztése, a műemlék templomuk és környezetének építészeti rehabilitációja, a zarándokturizmus fejlesztése, valamint a hagyományőrzés, s az elszármazottak felkutatása,  meghívása a szándékuk.

- Rengeteg a tennivalónk – mondja Éva, miközben a Gyöpszerre, a fóliasátrakhoz megyünk. Tizenkét hatalmas fóliasátor sorakozik egymás mellett, körülöttük bogyós bokrok, fűszer ültetvények zöldellnek, virágoznak, s messze tájon legnagyobb az orvosi zsálya ültetvényük. Innét fellátni a dombra, ahol egy jókora, gaztól kitisztítatott területre hívja fel a figyelmemet Éva, ahova szőlőt ültetnek. Utunk ide is vezet, de előbb meglátogatjuk az őshonos gyümölcsfákkal beültetett  kertet, melynek fáit tavaly, s most tavasszal ültették el.

- Az idén nem csak a feladat lett több, hanem a közmunkások száma is jelentősen csökkent. Tavaly negyven közmunkással dolgoztunk, az idén már csak húsz főre volt lehetősége az önkormányzatnak. Igyekszünk mindennel megbirkózni, szerencsére jól gépesített a gazdaságunk – mondja, miközben felfelé kapaszkodunk a domboldalon  az új ültetésű, szépen levelesedő fák között. Fentről nézve gyönyörű az új, bekerített gyümölcsös.

- Nem pillanatnyi fellángolás a miénk, hanem a jövő átgondolt megalapozása  – állítja Dancs Szilveszter Zoltán polgármester, akivel Kurucz Vilmos társaságában találkozunk a kultúrházban. – Vilmost azért hívtam ide, mert ő a génmegőrzési programunk fontos szakértője. Nemcsak  őshonos gyümölcsfákkal telepítettünk be másfél hektáros területet, hanem Baranyi Jánossal, és egy kertészmérnökkel, bejártuk a falut, s oltóvesszőket szedtünk a még fellelhető öreg fáinkról is.

- Huszonhét, még átmenthető fát találtunk a falunkban, s annyi oltóágat szedtünk, hogy kétszáz fát sikerült beoltani, s iskolába elhelyezni. Főleg tüskéskörtét, pirosbél-körtét, árpával-érőkörtét, csöcskörtét, pogácsaalmát találtunk. Sajnos, azzal, hogy megszűnt a faluban az állattartás, nem kaszálják az emberek a szőlők alatt lévő gyümölcsösöket, ezeket elfutotta az erdő, de szőlőt is csak négyen gondozunk már – említi Kurucz Vilmos.

- Harminc hektár a zártkertünk, pince is volt vagy száz a hegyen, de már alig áll közülük tíz. Hármat az önkormányzat megszerzett, s további területeket kívánunk termelésbe vonni. Egy nagy parcellát már elkerítettünk a vadak elől, ezt is megtisztítjuk az akáctól, s mandulás kertet létesítünk benne. A saját őshonos fáink kis ismertető táblát kapnak, de aki kér, annak csemetét is adunk. Legfőbb célunk a saját falunk ellátása, az itt élők jólétének gyarapítása. Évek óta azon fáradozunk, hogy a természeti értékeink felhasználásával megújítsuk, s óvjuk a táji környezetünket. Ezért pályáztunk merülő-forgótárcsás szennyvíztisztító műre és csatornázásra is, amit sikerrel megvalósítottunk. Olyan, automatikusan működő berendezésünk van, ami tiszta vizet juttat vissza a patakba. Infrastruktúránk, bármely osztrák faluéval megállja a versenyt! Hasznosítjuk a forrásainkat is, a növényeink öntözését ezek segítségével oldjuk meg. Az őshonos növényeink génmegőrzése a saját csemetekertünkben történik, majd a saját kertünkben nőnek a fák, s olyan gyümölcslé feldolgozónk van, ami több, mint ezer liter kapacitással dolgozik naponta. Nálunk nem a vadak eszik fel a lehullott gyümölcsöt, hanem feldolgozva, az idegenforgalomban is értékesítve hasznosítjuk a termést. Tavaly Budapesten, a Vajdahunyad várban a  közfoglalkoztatási kiállításon is részt vettünk. A sláger a mi alma lénk volt, ezt kínáltuk a látogató iskolásoknak. És a falu sem akár milyen arcát mutatja az idelátogatóknak. Négyezer rózsa virágzik a köztereinken, tavaly a Virágos Magyarországért Környezetszépítő versenyen is elismerésben részesültünk. Termékpályánk rég kialakult: zöldség-gyümölcs- fűszer termesztés, feldolgozás, értékesítés. A turizmus számára is!  – mondja a polgármester.

A község Szent Márton műemlék temploma az Európa Tanács nagy kulturális útvonalának, a Via Sancti Martini Szent Márton Út  "tematikus útvonalainak" fontos csomópontja. Ezért is kapott az útvonal szervezőitől „Szent Márton lábnyoma” emléket a templom, ami a torony alatti falra függesztve látható. A szombathelyi, a pécsi és a horvátországi zarándokút érinti most a falut, de szerveződik a negyedik útvonal is, ami a Balaton felvidéki tíz Szent Márton templomot fűzi fel Veszprém végcéllal.

- Álom-e, hogy egyszer valaki nagyobb turisztikai beruházásba fogjon a faluban, vagy realitás? Eddig tizenegy külföldi vásárolt magának ingatlant a faluban. Igaz, szépen felújították a megvett házakat, de elkülönülnek. Újabban négy magyar család települt be hozzánk, s ez nagyon jó. De nem kerülöm meg a kérdést, egy vonzóvá tett faluban minden elképzelhető. Tíz kilométerre van Sármellék a repülőterével, a gyorsforgalmi út pár kilométerre fog vezetni tőlünk. Az őshonos gyümölcsöseink sokakat vonzanak majd, a feldolgozott termékeket is kínálni fogjuk, mint ahogy eddig is tettük. Jelen vagyunk például a gyenesdiási termelői piacon, ahol a vendégek a fő vásárlók. A turizmus számára egy romantikus, klimatikus, idilli ékszerdoboz a mi falunk. Ki tudja még, hogy ki szereti meg ezt a környéket? – kérdi Dancs Szilveszter Zoltán. Választ a jövő ad, de azért ezt megpróbálják a saját erejükből befolyásolni. Például azzal, hogy tervezik a csapadékvíz csatornarendszer kiépítését is, mert a falu domboldalon fekszik és a nagy esők sokszor okoznak károkat.

- Meg továbbra is versenyzünk. Meghirdetjük a „Legszebb konyhakert” versenyt, s a győztessel benevezünk az országos megmérettetésre  – újságolja a polgármester.