Szépítő egyesületek és bizottságok már a történelmi Zala megyében is tevékenykedtek

A zalai ember lokálpatrióta. Erősen kötődik szülőföldjéhez, büszke annak természeti szépségeire, és hajlandó tenni, hogy élhető környezetet hagyjon az utánunk következő generációkra. Ezért is alakult megyénkben a rendszerváltás után annyi környezetvédő, településfejlesztő egyesület.

De az önzetlen zalai polgárok már a XIX. század közepétől – a legnehezebb történelmi időkben is – működtettek szépítő egyesületeket.

Nagykanizsának már 1842-ben volt Szépítő Bizottmánya. Legfőbb gondja az utak javításával volt: „a Mura minden kavicsa is kevés volt a feneketlen kanizsai sár betömésére” – hangoztatták. Rőzsekötegeket raktak végig a legsüppedékesebb útrészekre, a gyalogosoknak pedig gerendákat raktak le. Chinorány Boldizsár elnök vezetésével a bizottmány 1844-től kötelezővé tették a házak számozását, 1850-ben elhatározták a Fő utca egyik felén a gyalogjárda kikövezését. A város rájuk bízta az utcai árkok és járdák elkészítését is. A baj csupán az volt, hogy Varasdról kellett 6 „flaszterozót” hozni, mert Kanizsán ebben az időben még útburkoláshoz értő mesterember nem volt. 10 esztendőn át tartott a város utcáinak, járdáinak, kocsiútjainak és tereinek téglával való burkolása. Javaslatukra megszületett Nagykanizsa első városrendezési terve (1867). Rendezték a piaci szabályokat is. 1874-ben megjelent az első öntözőkocsi Kanizsán. (Bádenben vette a város vezetése, 352 forintért.) Az utcai ültetvények ápolására városi kertészt alkalmaztak. Szükség is volt erre, mert a háztulajdonosok lokálpatrióta buzgalomból minden rendszer nélkül nyárfákkal ültették teli a várost. A Szépítő Bizottmány nagyszabású fásítási programja sokkal lassúbb volt, de évről évre csinosabbá tette a várost.

A parkok, fásított sétányok gondozására és fejlesztésére 1892 decemberében hozták létre 130 fővel a Szépészeti Egyesületet. Az első kísérlet életképtelennek bizonyult. Így 1894. december 30-án újjáalakult Nagykanizsai Szépítő Egylet néven. Elnöke a város népszerű közjegyzője Plihál Ferenc lett, ügyvezető alelnöke pedig Tripammer Gyula. A munkát nagy tekintélyével (és pénzével) báró gelsei Guttmann Vilmos segítette. Az egyesületnek 275 tagja volt. Elérték, hogy véleményezési joguk lett a város minden szépítésre vonatkozó tervével kapcsolatban. Tripammer Gyula javaslatára hozta létre a város a millennium tiszteletére a Városi Sétateret. Az egyesület fásította, gondozta aztán évtizedekig. Ők kezdeményezték – a park minél élőbbé tétele érdekében a Batthyány utca felől átjáró híd építését is.

Kirándulóhelyeket létesítettek (Hétforrás, zsigárdi Zrínyi fa stb.). Hársfával ültették be a Csengery utcát. Már a századfordulón kezdeményezték városi strandfürdő létrehozását, s városi könyvtár és múzeum alapításra is törekedtek. Az élénk egyesületi életnek az első világháború vetett véget. Vagyonuk devalválódott, szerepük a háború után csupán a tanácsadásra korlátozódott. Néhány képviselő 1930 májusában megpróbált életet lehelni az egyesületbe, de kezdeményezésük nem járt eredménnyel.

Zalaegerszegen 1858. szeptember 16-án alakult meg a Szépítő Bizottmány. Első elnöke – alispánná választásáig – Koppány Ferenc ismert közéleti személyiség lett. Hogy feladatukat hatékonyban tudják ellátni, terepszemlét tartottak s feljegyezték a legfőbb teendőket.

Megállapították, hogy még mindig sok a szalma- és zsuppfedeles, valamint elhanyagolt ház a városban. Kezdeményezték kőkémények és kőkemencék létesítését a tűzveszély elhárítása érdekében. Felhívták a figyelmet, hogy szükség van építési szabályokra, mert addig mindenki úgy építkezett, ahogy akart. Ettől kezdve a házépítési- és bővítési terveket a bizottmány véleményezte.

Legnagyobb gond a szennyvízkezeléssel volt: ” némely házakból a mosadék, szemét, ganajlé az ipari üzlet használata utáni folyadék által nemcsak az egészségre ártalmas, hanem a város dísztelenségére szolgáló rondaság az utcára kieresztetik” – írták. Javasolták az udvarokba gödrök ásását a szemét számára, s ha az megtelt, ki kellett hordania a tulajdonosnak a városból. Felügyelték a házak előtti árkok tisztítását, s a gyalogutak karbantartását.

Szabályozni kellett az állattartást is. Nem tetszett a bizottmánynak, hogy a kanász és csordás reggelenként a városon keresztül hajtotta végig az állatokat, s pont a nagytemplom előtt gyűjtötték össze őket. Felszámolták ezt a gyakorlatot, és megtiltották, hogy az otthon tartott disznókat az utcára kiengedjék, mert „az itt zalámboló sertések az utcákon nemcsak rondaságot hagynak, hanem a víz árkokat is betiporják és feltúrják.”

Egyéb városképjavító intézkedések sokaságát kezdeményezték (pl. alacsony kávájú kutak magasítása, piaci rend kialakítása, utak melletti fák, fasorok gondozása stb.).

A későbbi években munkájuk elsősorban építészeti ügyek véleményezésére korlátozódott felléptek a szennyezések ellen, valamint a balesetveszélyes helyzetek megelőzése érdekében. A bizottmány munkája jelentősen hozzájárult, hogy Zalaegerszeg 1885-ben rendezett tanácsú város lett. 1885-ben a bizottmány átalakult Szépészeti Bizottsággá, majd 1902-ben Szépítő Egyesületté.

Az egyesület alakulását komoly szervezés előzte meg. 1901. június 20-án 47 egerszegi közéleti személyiség (köztük alispán, főjegyző, polgármester) felhívást tett közzé a Zalamegye c. újságban: „amit nem tehet meg a város, azt megtehetjük társadalmi úton, a rendet, a tisztaságot, a természet kedvelő polgárok szövetkezésével Célja legyen Zalaegerszeg városának és környékének fasorok és ültetvények, díszkertek és sétányok által szépítése, a terek gondozása és fenntartása, üdülő és kirándulóhelyek létesítése valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozdítása”.

1902. március 10-én megalakult az egyesület. Elnöknek dr. Jankovich László főispánt választották, ügyvezető alelnök Várhidy Lajos polgármester lett. A 20 választmányi tag jól reprezentálta a helyi társadalmat. A várossal való együttműködést úgy biztosították, hogy a mindenkori polgármester, rendőrkapitány, városi mérnők és városgazda hivatalból a választmány tagja lett. Alapító tag az lehetett, aki legalább 50 korona tagdíjat fizetett. Ilyen az első két évben 8 volt (6 magánszemély és 2 pénzintézet). Rendes tagdíj évi 4 korona volt. Az alapítás után 64-en fizettek tagdíjat, amely összeget városszépítésre használták.

A zalaegerszegi Deák tér a 20. század elején. Gondozták, szépítették, támogatták
Fotó: ZM Levéltár

Az első években az egyesület legnagyobb vállalása a Baross és Deák liget gondozása volt. Hogy a szépítést és fásítást tervszerűen végezhessék faiskolát hoztak létre. Kanizsához hasonlóan előírták városi kertész alkalmazását is. Deák Ferenc születésének 100. évfordulója tiszteletére a növényzet rendbetétele mellett 500 koronával járultak hozzá a szobor körüli díszes vaskerítés létrehozásához.

Elérték, hogy a város addigi jellegtelen utcanevei helyett (pl. Körmendi, Mező, Úri, Csácsi, Telek) történelmünk nagyjainak nevét örökítsék meg. Így lett Széchenyi tér, Rákóczi, Petőfi, Kisfaludy, Eötvös, Tompa, Berzsenyi, Csány stb. utca is a városban.

Később a parkosítás és fásítás mellett figyelmet fordítottak az utak javítására, burkolására is. Támogatták a közterületek kivilágítását. Befásították a libagyöp (mai ZTE pálya) területét és a Kálváriától a Jánkahegy aljáig terjedő utat. Évi 4-800 koronával támogatták a városfejlesztési elképzeléseket. Ilyen volt 1912-ben a mai múzeum előtti tér rendezése. Tevékenységükkel országos ismertségre tettek szert – Nagykőrös és Pécs az egerszegi mintára kívánta megszervezni egyesületét. A világháború azonban itt is közbeszólt.

A tárgyalt korszakban még egy Szépítő Egyesület működött, Keszthelyen. 1864-ben jött létre az utcák tisztántartására, sétaterek és kirándulóhelyek létesítésére. Tevékenységük elég visszafogott volt, így 1890-ben Festetics Tasziló védnöki támogatásával, Deininger Imre elnökségével újjáalakították 65 taggal. Városvédő szerepük feltárása a jövő feladata.


szponzorált tartalom
Hangolódjunk az őszre – káros szokásoktól mentesen
gólyahír
Kisbabát vár Erzsébet királynő unokája
önkormányzati választás / 1 perce
Korlátozások nélkül térhetnek vissza Magyarországra az erdélyi szavazók
Fontos, hogy minden érintett részt tudjon venni a voksoláson, ezért döntött így az Operatív törzs.
Gyász
Tudatjuk mindenkivel, hogy BORBÉLY GYULÁNÉ szül. Kristály Ida temetését 2020. szeptember 30-án 13.30-kor tartjuk a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben.
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DR. MOLNÁR NÁNDOR életének 81. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 29-én, kedden 13 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Előtte 12.15-kor szentmise a kórház kápolnában. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a temetésen részt vesznek, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Szomorú szívvel tudatjuk, hogy édesanyánk GYÖNGY ISTVÁNNÉ szül. Horváth Gyöngyike 2020. szeptember 19-én csendesen megpihent. Szeptember 29-én, kedden 11 órakor kísérjük utolsó útjára a zalaszabari temetőben. Köszönet a barátoknak, rokonoknak, akik utolsó útjára elkísérik és fájdalmunkban osztoznak. Lányai és családjaik
"Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek.." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BABATICS JÓZSEF életének 68. évében örökre megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. szeptember 29-én, kedden 13.30-kor lesz az egerszeghegyi temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SKÁFÁR JÓZSEFNÉ szül. Kovács Margit zalaszentgróti lakos életének 94. évében szíve örökre megpihent. Hamvait szűk családi körben helyeztük végső nyughelyére. A gyászoló család
" Nélküled már semmi sem olyan, mint régen, Fájó könnycsepp lettél mindannyiunk szívében, Idézzük szavaid, mosolyod emléked, Szerettünk, szeretünk, nem feledünk Téged." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy JELENICSNÉ HALÁSZ IDA életének 54. évében szíve megszünt dobogni. Végső nyugalomra helyezése szeptember 28-án, hétfőn 15 órakor lesz a hottói temetőben. Előtte 14.15-kor gyászmise a hottói templomban. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. Szerető családja Zalai Hírlap munkatársai A Mediaworks Hungary Zrt. saját halottjának tekinti.
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TAKÓ PIROSKA életének 87. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 29-én, kedden 10 órakor lesz a milejszegi-rózsásszegi temetőben. Előtte 9.30-kor gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BAKOS JÓZSEFNÉ szül. Gérczei Emma életének 88. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 28-án, hétfőn a 15 órakor kezdődő gyászmise után lesz a petrikeresztúri temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOZMA IMRE életének 90. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. szeptember 29-én, kedden 12 órakor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti köztemetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy JOBBÁGY JÁNOS (Laci) életének 64. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 28-án, hétfőn 15.30-kor lesz a becsehelyi temetőben. Előtte 15 órakor gyászmise a becsehelyi templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy KISS ISTVÁN alibánfai lakos életének 67. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 29-én, kedden 13.30-kor kezdődő gyászmise után 14.00 órakor lesz az alibánfai temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Soha el nem múló szeretettel... KASZÁS JÓZSEF életének 78. évében örökre megpihent. Az elhunyt lelki üdvéért a temetés előtt 2020. szeptember 25-én, pénteken 14 óra 30 perces kezdettel gyászmise lesz Zalaegerszegen, a csácsi templomban. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló fia és családja
"Jöttél, és elmentél halkan, Mint a földnek futó vendége. Honnan? Hová? Mi azt tudjuk csak, Isten kezéből, Isten kezébe." Megrendülten tudatjuk, hogy TÓTH MIKLÓS volt zalaszentbalázsi lakos tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2020. szeptember 25-én, pénteken 15 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
"Örök álmát őrizze béke és nyugalom!" Soha el nem múló szeretettel emlékezünk GERENCSÉR LÁSZLÓ halálának 10. évfordulóján. Szerettei
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RIGÓ LAJOSNÉ szül. Lóránt Rozália életének 90. évében örökre megpihent. Temetése 2020. szeptember 25-én, pénteken 11 órakor lesz a kozmadombjai temetőben. Előtte 10 órakor gyászmise a kálócfai templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Fájó szívvel emlékezünk SZABÓ ERZSÉBET (Zsozsó) halálának 3. évfordulóján. Leánya Cintia, szerető szülei és húga Tünde
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BEDENEK ANDRÁS szíve, életének 65. évében szerető családja körében örökre megpihent. Hamvait szűk családi körben helyeztük végső nyughelyére. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy TÓTH ERZSÉBET (Nyanya) 92 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 25-én, pénteken 9 órakor lesz a zalaegerszegi, Göcseji úti temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
"Csillag volt, mert szívből szeretett, S mi úgy szerettük, ahogy csak lehetett. Mégis elment tőlünk, mint a lenyugvó nap, De a szívünkben él, s örökre ott marad." Soha el nem múló szeretettel emlékezünk ÖZV. BOROS LAJOSNÉ szül. Kukor Mária halálának 10. évfordulóján BOROS ERVIN halálának 22. évfordulóján és BOROS ÉVA halálának közelgő 4. évfordulóján. Csilla és családja
"Küzdöttem értetek szívvel és erővel, de mint a büszke fák, végül ledőltem. Most szívemből kérem tőletek, Szeressétek egymást, mert én már nem leszek..." Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy KOSTORJÁK JÓZSEF MIHÁLY 65 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 25-én, pénteken 12 órakor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. Ezúton szeretnénk megköszönni a II-es Belgyógyászat munkatársainak áldozatos munkáját. Gyászoló édesanyja, testvére, fiai és unokája
Műsorkavalkád / 24 perce
Hétvégi közvetítéseket kínál az Opera
Öngyilkos paktum / 28 perce
Német politikus: az illegális migrációt bátorítja Brüsszel új csomagja
szereptévesztés / 28 perce
Rendőr mentegette az erőszakos bűnözőt
Megújuló energiaforrások / 42 perce
Családi házak napelemeire indul támogatási program
Archibald-díj / 44 perce
Először kapta őslakos festő Ausztrália legrangosabb művészeti kitüntetését
Tech testvér figyel / 1 órája
Megnézhetjük, melyik honlap hogyan követ – meglehet, sokkoló lesz