Ódonságok, újdonságok a Göcseji Múzeumból

Csak néhány kiragadott tárgy a zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ódonságok, újdonságok című kiállításából, ami a közgyűjtemény új szerzeményeit tárja a közönség elé. Az elmúlt évek gyarapodását tükröző kollekció több múzeumi szakág fonalát törekszik összesodorni. A különleges feladathoz - az eddigiekhez képest - formabontó rendezési elvet választottak, hét tematikus csoportba sorolva a több száz elénk kerülő tárgyat. A hét fejezet: szakralitás; viselet és ékszer; kerámia; régi pénzek és érmék; a régi Zalaegerszeg és a régi Zala megye; háború; játékok.

- Az új szellemű bemutatás eredményeként néha éles kontraszt mutatkozik az egymás mellé került tárgyak közt, s akár több ezer év is elválaszthatja őket - bocsátja előre dr. Kostyál László, a múzeum igazgatóhelyettese, a tárlat kurátora.

Mulatozó társaság Becsaliban, hátul középen a fiatal Dandi Kis Károly hegedül (1928).

- Az új módszertani megközelítés fellazítja a határokat a klasszikus múzeumi szakágak (régészet, néprajz, helytörténet, képzőművészet) között, ám ugyanakkor komplexebb képet ad a gyűjtemény egészéről, s alkalmas a szélesebb összefüggések megragadására és felmutatására. A mai nemzetközi múzeumi trendek ezt a rendezési elvet követik, s leendő új állandó kiállításunk is erre a nyomvonalra épül majd. Így eshet meg, hogy egyaránt a háborús blokkban szerepel az őskori kőbuzogány töredék és a II. világháborús bajonett. Vagy például a „szakralitás” fejezetben találkozhatunk neolitikus oltárkával, a parasztportákra jellemző szentsarokkal és kortársunk, Horváth László szobrászművész filozofikus keresztábrázolásával.

Továbbá, hogy a „viselet” blokkban egy tárlóba került a Zalakomár környéki gyöngyös necc és az „amerikás csomagból” a hetvenes években Gutorföldére került selyemhímzéses hónaljkutya.A látnivaló új szellemű tálalása persze a legtöbb látogatónak nem szúr szemet, sokkal inkább leköti őket a sokféleség. A gazdag anyag néhány lelete egészen a későneolitikumig nyúlik vissza, de az idővonal a 20. században öblösödik ki, egészen a 70-es, 80-as évekig eljutva. Azért a két végpont között is akad érdekes látnivaló.

- Egyik különleges tárgyunk nem zalai kötődésű ugyan, ám kalandos utat bejárva itt bukkant fel. A nagyrákosi barokk oltár töredékéről van szó - villant fel egy részletet dr. Kostyál László.

NDK-s babakocsi, a Válics-gyerekek hintalova s a hálószoba garnitúra sarka, amit az egykori Kulacs vendéglő tulajdonosa vásárolt lányainak

- Az 1730-as évekből származó, az eredeti helyén szükségtelennek ítélt, ám múzeumi szempontból értékes oltár restaurálásra vár, e kiállításon egy részét tudjuk bemutatni.Sokak számára ismerős kollekciót láthatunk a tófeji kerámiagyár dísztárgyaiból, felvonul több ismert zalai képzőművész alkotása, de szerepel a tárlatban Dandi Kis Károly prímás hegedűje is. Ugyancsak lokálpatrióta érzéseket ébreszt a látogatóban Szabó Gyula kefekötő műhelye, amelyből enteriőrt rendeztek be.

A látássérült mester ikonikus szereplője volt az egerszegi piacnak, nem véletlen, hogy Szabolcs Péter szobrászművész meg is mintázta alakját. A mű a piac dél-nyugati sarkában lel majd otthonra, pontosan ott, ahol Gyula bácsi táborozni szokott. A szobor kisplasztikai változatát a művész kölcsönadta a tárlat idejére, így Gyula bácsi alakja e módon is megidéződik. Idekerült elmaradhatatlan napernyője és két vulkánfíber bőröndje, valamint „puskája” is.

Részlet a paraszti otthonokra jellemző szentsarokból. Az Ódonságok, újdonságok című kiállítás augusztus 20-ig várja az érdeklődőket
Fotó: Pezzetta Umberto

Talányos okokból így nevezte a kinyitható asztalkát, amin a katonás rendben álló keféket árulta. A játékok tematikus blokkjában szintén szívesen csemegéz a látogató. A Moncsicsi-figura és a terhes Barbie mellett itt láthatjuk például azt az apró, ám komplett hálószoba garnitúrát (dupla ággyal, éjjeliszekrényekkel, toalett-tükörrel, ruhásszekrénnyel, selyemből varrt paplannal), amit az egykori Kulacs kocsma tulajdonosa vásárolt kislányainak. A garnitúra mellett hintaló, ami idén került elő egy ház padlásáról.

A paripát a Válics testvérpár, Ferenc és Györgyi hajtotta még az ötvenes években. A játék azonban ennél is régebbi, 1943-ban, fia születésekor vásárolta az édesapa egy katonatiszttől. Az augusztus 20-ig látogatható kiállításban Béres Katalin, dr. Kostyál László, Marx Mária, Megyeri Anna és Simmer Lívia közös munkáját láthatjuk. A tárlattal az időszaki kiállítóterem is búcsúzik a közönségtől, hiszen hamarosan jelentős felújítások kezdődnek a múzeumban.