Ne csak író, olvasó is sok legyen

- A kötetbe válogatott tanulmányaim, cikkeim, recenzióim, jegyzeteim, valamint esszéim a szlovéniai magyarság könyvkultúrájának keresztmetszetét adják, hiszen azokra a magyar művekre vonatkoznak, amelyek a nyolcvanas évek végétől napjainkig a Muravidéken megjelentek - mondta a könyvbemutatón dr. Zágorec-Csuka Judit. - Tanulmányaim nemcsak a magyar könyvekre vonatkoznak, hanem a magyar sajtótörténetre is kiterjednek. Emellett külön fejezetet szenteltem azoknak az olvasásszociológiai tanulmányaimnak, amelyek a szlovéniai magyarok anyanyelvű kultúrájának és olvasási szokásainak helyzetképét tárják fel.

Dr. Zágorec-Csuka Judit hozzátette, a kiadvány nemcsak az általa írt tanulmányokat, esszéket és publicisztikai írásokat tartalmazza, de olyan más szerzők tollából született rövidebb műveket is, amelyek személyéhez vagy az ő munkásságához fűződnek. A kötetben szereplő tanulmányok rámutatnak arra is, hogy a Muravidéken az elmúlt három évtizedben élő magyarság létszámához képest kiemelkedő mennyiségű és minőségi irodalom született. A szerző ugyanakkor Márai Sándorra hivatkozva azt is megjegyezte: nem az a fontos, hogy sok író legyen egy közösségben, hanem sok olvasóra is szükség van. E tekintetben viszont sajnálatos módon nincs túl sok okuk a büszkeségre a szlovéniai magyaroknak, ugyanis felgyorsult az asszimiláció, amely megállításának vagy lelassításának éppen a minőségi anyanyelvi irodalom lehet az egyik eszköze.

A szerző szerint a könyvekben leírt értékek közvetítéséhez nagymértékben hozzájárulnak a Muravidéken található nemzetiségi könyvtárak, amelyek az alapfeladatukon túl a magyar helyismereti anyagok összegyűjtésére is vállalkoztak. Dr. Zagorec-Csuka Judit ezért arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetiségi könyvtárak ügye átmeneti helyzetben van Szlovéniában. Véleménye szerint a nemzetiségi könyvtárak feladata ma kettős, egyszerre kell kötődniük a magyar értékekhez és a társadalmi igazságokhoz, ugyanakkor fel kell vállalniuk a szlovén kultúrát is. A most megjelent kötet több tanulmánya is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.

A dr. Zágorc-Csuka Judit által szerkesztett kiadvány emellett irodalomtörténeti szempontból is fontos munka, hiszen abban a magyarlakta területen alkotók - köztük a Tavaszvárás nemzedéke egyik költőjeként a muravidéki irodalmat Kárpát-medencei jelentőségűre elsőként emelő Szúnyogh Sándor, illetve dr. Bence Lajos, Varga József, Gábor Zoltán, Báti Zsuzsanna, Bence-Utrosa Gabriella, Czimmermann Toplak János vagy éppen Cár Jenő - műveinek elemzésére is kitér. A kötet címlapja, amely az első Lendván nyomtatott könyvre, a Kultsár György református prédikátor által írt Postilla-ra utal egyben a folytonosságot is jelzi, vagyis egyértelművé teszi, hogy a térség mindig is elkötelezett volt a magyar nyelvű irodalom mellett.

A dr. Zágorc-Csuka Judit által szerkesztett kiadvány emellett irodalomtörténeti szempontból is fontos munka, hiszen abban a magyarlakta területen alkotók - köztük a Tavaszvárás nemzedéke egyik költőjeként a muravidéki irodalmat Kárpát-medencei jelentőségűre elsőként emelő Szúnyogh Sándor, illetve dr. Bence Lajos, Varga József, Gábor Zoltán, Báti Zsuzsanna, Bence-Utrosa Gabriella, Czimmermann Toplak János vagy éppen Cár Jenő - műveinek elemzésére is kitér. A kötet címlapja, amely az első Lendván nyomtatott könyvre, a Kultsár György református prédikátor által írt Postilla-ra utal egyben a folytonosságot is jelzi, vagyis egyértelművé teszi, hogy a térség mindig is elkötelezett volt a magyar nyelvű irodalom mellett.

A dr. Zágorc-Csuka Judit által szerkesztett kiadvány emellett irodalomtörténeti szempontból is fontos munka, hiszen abban a magyarlakta területen alkotók - köztük a Tavaszvárás nemzedéke egyik költőjeként a muravidéki irodalmat Kárpát-medencei jelentőségűre elsőként emelő Szúnyogh Sándor, illetve dr. Bence Lajos, Varga József, Gábor Zoltán, Báti Zsuzsanna, Bence-Utrosa Gabriella, Czimmermann Toplak János vagy éppen Cár Jenő - műveinek elemzésére is kitér. A kötet címlapja, amely az első Lendván nyomtatott könyvre, a Kultsár György református prédikátor által írt Postilla-ra utal egyben a folytonosságot is jelzi, vagyis egyértelművé teszi, hogy a térség mindig is elkötelezett volt a magyar nyelvű irodalom mellett.