Mesterségek, művészi szinten

- De amikor egy-egy darab elkészül, az csodálatos élmény - fogalmazta meg a szakma értékét. - Ahogy a vasat lehet alakítani, egyszerűen csodálatos. Ezért is fontos, hogy az ősi, de sajnos már kihalóban lévő mesterség fogásait az érdeklődők megtekinthessék.

Ciszár Tibor gyermekként került kapcsolatba a kovács szakmával, ami nem volt véletlen, édesapja ugyanis e mesterséget űzte. Mivel a szerszámok, a vas szeretete korán beléivódott, nem volt kérdés, hogy milyen pályát válasszon. A mestereinek köszönhetően alapos képzést kapott, s akkoriban ritka tudást szerzett.

- Akadt a mestereim között, aki korábban Bécsben, illetve repülőgépgyárban dolgozott, ahol speciális alkatrészeket gyártottak, különleges technikákkal. Ezek készítéséről szívesen hallgattam a beszámolókat. Sokan el sem tudták még képzelni akkor, milyen volt a fejlett technika, vagy például az alumíniumnak még hírét sem hallották. A gyakorlat azonban véget ért, utána, a hatvanas években a zalaszentgróti tsz-ben kezdtem dolgozni, patkolókovácsként. A technika a hagyományos volt, a lovak patkolása mellett ekevasakat készítettünk, javítottunk. Bevallhatom, borzasztó munka volt, Előfordult, hogy egy délelőtt három ekevasat kellett készíteni...

Tíz év után úgy döntött, vált, úgy gondolta, egyénileg jobban ki tudja bontakoztatni tudását. Kiváltotta az iparos engedélyt, a munkák pedig egy idő után érkeztek sorban. Vasalások, kerítések, szerszámok, s minden olyan díszelem, melyet üzletben nem lehetett kapni. Aztán ahogy a vasipar fejlődött az országban, úgy szűkültek a lehetőségek. Ma meglehetősen pang az üzlet.

- A boltokban évek óta már mindent meg lehet kapni, már ami a vasat illeti. Noha a minőségük köszönő viszonyban sincs a kézi kovácsolással készült darabokkal, sokan mégis a sorozatgyártott elemeket választják. Mert olcsóbbak. Ebből is adódik, hogy a kézzel készült termék nincs megfizetve. Az ember azt se tudja, mennyi pénzt kérjen egy-egy munkáért. Pedig a rezsi nagy, a szén mázsája 6700 forint, nem beszélve az időről, amit egy-egy darab megmunkálására kell fordítani - mondta, megjegyezve: az ajtóvasalás egyik részének elkészítése például ötórás munkát jelent. Szóval rossz a helyzet, még egy évem van a nyugdíjig. Az egészséget szintén nem szolgálja a kovácsmesterség, a tűz miatt a látásom, a kalapácsolás miatt pedig a hallásom károsodott.

A mester azonban nem szomorú, azt mondja, az elismerések kárpótolják. Gondolkodás nélkül hangsúlyozza, a nehézségek ellenére, ha újra kezdhetné az életét, ismét kovács lenne.

- Tagja vagyok a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, két éve pedig megkaptam a népi iparművész címet, aminek nagyon örültem. Ez azt jelenti, hogy minőségi, komoly munkát kell végezni, a népies, köztük a zalaias darabokat zsűrizik. Számos helyen bemutatkoztam már, a Budai várban, a mesterségek ünnepén. A környéken, ha meghívnak, látványkovácsolást tartok, a felnőtteket és gyerekeket egyaránt érdekli a mesterség, maguk is kipróbálják. A műhelyem szintén mindig nyitva áll a vendégek előtt, akik szerencsére érkeznek. A szabadidőmben különböző alkotásokat készítek, különböző megmérettetésekre. Fontos elismerés volt számomra a Fazola Henrik versenyen többször is elnyert díj, melyek egyikét díszes céhes ládáért kapta.

Az oklevelek természetesen a műhely falát díszítik, míg a múzeális helységben régi szerszámok sorakoznak a falakon. A díszes kupákból a lakásba is juott, bent azonban a mézeskalácsoké a főszerep.

- A süteménykészítés mindig közel állt hozzám. Először csak magamtól gyártottam mézeskalácsot, majd a szakmai praktikákkal egy tanfolyam keretében ismerkedtem meg közelebbről, OKJ-s bizonyítványt is kaptam - idézte fel a kezdeteket Csiszár Tiborné, aki hivatását tekintve családgondozó, így a gyermekeknek, családoknak is átadja tudományát, főként az ünnepek előtti időszakban. Amúgy számos helyen - például a mesterségek ünnepén, a Nemzeti galériában - megfordult, bemutatkozott az egyedi süteményekkel, illetve dekorációkkal. Alkotását zsűrizték is.

- Hogy miként készül a mézeskalács? Nos, legyúrom a tésztát, pihentetem 24 órán át, nyújtom, majd sütöm. Aztán szikkad egy napot, s lehet mintázni. Az iránymutatás szerint egyébként számos minta kerülhet rá, a levelestől a tulipánoson, indáson át a madarasig. Amúgy a kalácsot lehet írókázni és magvakkal díszíteni.

Csiszár Tiborné, aki férjéhez hasonlóan a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagja, azt mondja, a mézeskalács újra divatba jött, mármint ajándékként. Nem csak az idősebbek, a fiatalabbak is megcsodálják a darabokat. Melyekből nem létezik két teljesen egyforma...

Falujárás Zalaszentgróton:

Falujárás Zalaszentgróton:

Képgalériánk 1. része - KLIKK IDE!

Képgalériánk 2. része - KLIKK IDE !