Hétvége

2015.06.19. 14:15

Megfosztotta ékességeitől

Kétszáz éve történt: a szompácsi kápolna öltöztetős Madonnájának esete a tolvaj Horváth Rozival.

Csomor Erzsébet

Szompács falut 1342-ben említik először, amikor Bezeréd Káldy László és fiai megosztoztak Sári Bede fiaival a falu birtokában. A települést a 16. században a törökök felégették, ma már csak a puszta helye található Zala megye déli részén, Tófej és Pusztaederics falvak között. Az egyhajós templom falai téglából épültek, keleti oldalához félköríves szentély csatlakozik. Bejárata fölött gúlasisakos harangtorony, melynek északi oldalán emberfejes vállkő látható. Az Őrangyalok titulusú kápolna romokban, de túlélte a török pusztítást és 1755-ben újjáépítették eredeti formájában. 1907-ben és 1935-ben restaurálták, 1985-ben tatarozták. Valószínűsíthető, hogy az újjáépítést követően kapta új védőszentjét, Szűz Máriát.

Közel kétszáz esztendeje, 1827. április 23-án a kápolnában felállított Szűz Mária szobrát sok drága ékességétől megfosztották. Gyorsan a nyomára akadtak a tolvajnak. Egy hónap múlva, május 15-én meg is kezdődött a vasban álló Horváth Rozi, tolvaj rabszemély bűnpere Zala vármegye Törvényszéke előtt. Kihallgatása során a vádlott elmondta, hogy azon a napon, amikor a lopás történt, édesapja fáért küldte az erdőre. Fakeresés közben rátalált az erdőben felépített kis kápolnára. Az ajtót nyitva találta, bement és meglátta a Boldogságos Szűz Mária felöltöztetett szobrát. Ekkor a fakeresést abbahagyta, a szoborról levetette selyem szoknyáját, kötényét és díszítő pántlikáit is. Azt tagadta, hogy a Madonna keszkenőjét, ezüst keresztjét, melyet jámbor keresztény reá függesztett, ellopta volna. Az elrabolt holmival Söjtörre ment. Útközben saját bevallása szerint a kötényt elvesztette, a pántlikákat elszaggatta, a ruhát pedig azzal a hazugsággal adta tovább, hogy azt úgy kapta egy Söjtörön lakozó gazdaasszonytól, amit tovább adott Balog Ruzsinak, aki gyermek fejkötőt varrt belőle. A főkötőben a helybéliek felismerték az öltöztetős Madonna ruháját, ez okozta Horváth Rozi vesztét.

Öltöztetős Szűz Maria kegyszobor (Andocs). Fotó: Bilkei Irén, Internet

A bűnperben kihallgatták Iván Örzsét, Kondákor Örzsét és Hermán Julit, mindhárman Szompács lakosai, akik részletes leírást adtak a szobor öltözetéről. " Igen jól tudják, hogy az ott lévő Szűz Máriának képén, mely is az erdő szélben, kis házikójában, dupla ajtó alatt, de minden zár nélkül tartatik, egy selem szoknya, melynek darabolt rongyai az megfogott leány mostoha anyjánál találtatott, mégis egy fehér, vékony partékábul lévő elekötő, három keszkenyők, azok közül egyik megraboltatása után is rajta láttatott, az elraboltattaknak pedig egyike piros selem, a másik pedig fehér keszkenyők voltak, fehér csipkés ing, az karján mindeniken piros pántlikák, az oldalán pedig tenyérnyi szélességű pántlika, az nyakán három rendbül álló, öreg szemű gyöngy, mely igen szép volt, mégis egy kis fekete, csontbul készétett, bársonyon függő kis kereszt és az mellén egy ezüstbül való szív, láncon, mely öltözetjébül emlétett kép tökéletesen levetkőztetett és csak egy keszkenyőt hagytak a nyakán, az többi elölszámláltattak róla mind elraboltattak."

Horváth Rozi tagadta, hogy a szobrot minden díszétől ő fosztotta meg, csak a ruha, a kötény és a pántlikák ellopását ismerte be.

Ezzel még nincs vége a történetnek. A bűnperből ugyanis nemcsak egy tolvajlási esetet ismerhetünk meg, hanem annál sokkal többet, azt, hogy a kápolnában lévő szobornak csodatévő erőt tulajdonítottak, amit a Horváth Rozit kihallgató személytől tudunk meg, aki a következő kérdést intézte a vádlotthoz: Azon Szűz Máriának képe, aki is egyéb eránt csudálatosnak tartatik, az Szűz Mária által megszóléttatván, téged azonnal megbüntetett, ti. a tolvaj leányt vald ki, minémű ruháitul fosztottad meg?

A Szompácsi kápolna.

Mára már feledésbe merült, és valószínű, a környék lakói sem emlékeznek arra, hogy kápolnájukban csodatévő Mária-szobrot őriztek, melyhez szoboröltöztetés szokása is fűződött. Kőből, fából készült-e a szobor, nem tudjuk. Ruháját kik varrták, kik öltöztették, nem ismerjük. Hazánkban a Mária-kegyszobrok öltöztetése a török kiűzése után, a barokk korban terjedt el. Az öltöztetési szokások hasonlóak voltak országszerte. A ruhák gondozása, varrása, cseréje a rózsafüzér-társulatokhoz fűződött, Mária dajkájának hívták a szoborral legtöbbet foglalkozó asszonyt. Karácsony, húsvét, pünkösd ünnepein, Mária napon a szobrok ünnepi öltözetet kaptak.

A szompácsi kápolna csodatévő szobrának további sorsáról nincs tudomásunk. Arról sem tudunk, hogy a szobor csodatévő ereje búcsújáróhely létrejöttét idézte volna elő. S ha nem is voltak búcsúk, azért egykor, talán Őrzőangyalok ünnepén, vagy Nagyboldogasszony napján Szompács falu lakói, majd a település pusztulása után a kápolna újjáépítését követően Pusztaederics, Tófej, Söjtör és a környék lakosai felkerekedtek, elzarándokoltak és imáikban kérték a csodatévő Szűz Mária segítségét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!