Magyar Rádió 1956: a forgatókönyvet az események írták

 - Nem lehetett műsort szerkeszteni, a forgatókönyvet az események írták. Rengeteg rögtönzött riport hangzott el, utána valamilyen kéznél levő lemezt tettek fel. Mivel az ideiglenes stúdióban nem állt rendelkezésre kellő választék, gyakran ismételtek. Olyan műveket, leggyakrabban operarészleteket, amelyek illettek az akkori hangulathoz. Nyilván azokat szedték össze hamarjában, amelyek a szabadsághoz kötődtek - idézte fel az akkori hallgatói élményeit néhány korabeli hanglemez és rádió társaságában dr. Szigethy István zalaegerszegi ügyvéd.

Leggyakrabban Beethoven Egmont-nyitánya szólalt meg, s vált mára az 1956-os forradalom jelképévé. A művet a zeneszerző Goethe Egmont című szomorújátékának kísérőzenéjeként írta, s 1810-ben mutatták be. A dráma a 16. században élt Lamoral Egmont grófról szól, aki vezére lett a spanyol elnyomás ellen küzdő, szabadságukért harcoló németalföldieknek, s ezért II. Fülöp spanyol király elfogatta és lefejeztette. Az Egmont-zenéből a magával ragadó nyitány a szabadság eszméjének továbbélését hirdeti.

De milyen más zeneművek járultak még hozzá az ország emelkedett hangulatához?

- Gyakran csendültek fel részletek a Bánk bánból, Simándy József, Fodor János, Melis György és Radnay György előadásában. Nemcsak a Hazám, hazám, de soha nem hallottam annyiszor az összeesküvési jelenetet sem. A felvételek kuriózuma, hogy az 1955-ben megjelent első magyar mikrobarázdás lemezről szóltak - tette hozzá Szigethy István. A Hunyadi Lászlóból a Meghalt a cselszövő pedig 1848. március 15-ét is idézte, hiszen akkor este a Nemzeti Színházban a közönség együtt énekelte a színészekkel. Verdi szabadságzenéket is játszottak, a Nabucco rabszolgakórusát vagy a Don Carlos szabadság-kettősét Simándy József és Svéd Sándor előadásában. Még klasszikus orosz zeneműnek, az Igor hercegnek egy gyönyörű részletével is erősítették a szabadságharcosokat. Igor áriáját Svéd Sándor énekelte: Ó jaj, szabadnak lenni újra, felemelt fővel, bűntelen szabad... miközben a szovjetek lőtték a forradalmárokat.

- Gyakran csendültek fel részletek a Bánk bánból, Simándy József, Fodor János, Melis György és Radnay György előadásában. Nemcsak a Hazám, hazám, de soha nem hallottam annyiszor az összeesküvési jelenetet sem. A felvételek kuriózuma, hogy az 1955-ben megjelent első magyar mikrobarázdás lemezről szóltak - tette hozzá Szigethy István. A Hunyadi Lászlóból a Meghalt a cselszövő pedig 1848. március 15-ét is idézte, hiszen akkor este a Nemzeti Színházban a közönség együtt énekelte a színészekkel. Verdi szabadságzenéket is játszottak, a Nabucco rabszolgakórusát vagy a Don Carlos szabadság-kettősét Simándy József és Svéd Sándor előadásában. Még klasszikus orosz zeneműnek, az Igor hercegnek egy gyönyörű részletével is erősítették a szabadságharcosokat. Igor áriáját Svéd Sándor énekelte: Ó jaj, szabadnak lenni újra, felemelt fővel, bűntelen szabad... miközben a szovjetek lőtték a forradalmárokat.

Szigethy István egészen más jellegű dalokat is említett. Két amerikai világslágert, amely 1956 elején, illetve nyarán született. Az egyik a Honvágy dal - Oly távol, messze van hazám - , a másik pedig az Ahogy lesz, úgy lesz. - Mindkettő magyarországi felvételére nem sokkal a forradalom előtt került sor. A Honvágy dalé éppen 1956. október 23-án délelőtt készült a rádióban. Boros Ida újvidéki énekesnő énekelte, ez volt az egyetlen magyarországi felvétele. Még most is bárki olvashatja az interneten a Dean Martinnal készült eredeti változat kapcsán: az 56-os magyar emigránsok himnuszává vált. Az Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt pedig Doris Day énekelte egy Hitchcock-filmben, magyarul akkor Hollós Ilonától hallottuk.

Szigethy István mindezeket elmondta, az idézett zeneműveket a korabeli lemezekről lejátszotta nemrég a hangversenyteremben a zenebarát kör tagjainak, 1956 a zenében című előadásukban. Ám nem egyedül, hanem Király László zalaegerszegi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző társaságában, aki az 1956 hatására írt zeneműveket ismertette a hallgatósággal. S azt is tegyük hozzá, egyéni élményeik, kutakodásaik alapján született összeállításukat először a forradalom 50. évfordulóján 2006-ban, a budapesti Zenit TV-ben tették közzé.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

Szigethy István egészen más jellegű dalokat is említett. Két amerikai világslágert, amely 1956 elején, illetve nyarán született. Az egyik a Honvágy dal - Oly távol, messze van hazám - , a másik pedig az Ahogy lesz, úgy lesz. - Mindkettő magyarországi felvételére nem sokkal a forradalom előtt került sor. A Honvágy dalé éppen 1956. október 23-án délelőtt készült a rádióban. Boros Ida újvidéki énekesnő énekelte, ez volt az egyetlen magyarországi felvétele. Még most is bárki olvashatja az interneten a Dean Martinnal készült eredeti változat kapcsán: az 56-os magyar emigránsok himnuszává vált. Az Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt pedig Doris Day énekelte egy Hitchcock-filmben, magyarul akkor Hollós Ilonától hallottuk.

Szigethy István mindezeket elmondta, az idézett zeneműveket a korabeli lemezekről lejátszotta nemrég a hangversenyteremben a zenebarát kör tagjainak, 1956 a zenében című előadásukban. Ám nem egyedül, hanem Király László zalaegerszegi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző társaságában, aki az 1956 hatására írt zeneműveket ismertette a hallgatósággal. S azt is tegyük hozzá, egyéni élményeik, kutakodásaik alapján született összeállításukat először a forradalom 50. évfordulóján 2006-ban, a budapesti Zenit TV-ben tették közzé.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

Szigethy István egészen más jellegű dalokat is említett. Két amerikai világslágert, amely 1956 elején, illetve nyarán született. Az egyik a Honvágy dal - Oly távol, messze van hazám - , a másik pedig az Ahogy lesz, úgy lesz. - Mindkettő magyarországi felvételére nem sokkal a forradalom előtt került sor. A Honvágy dalé éppen 1956. október 23-án délelőtt készült a rádióban. Boros Ida újvidéki énekesnő énekelte, ez volt az egyetlen magyarországi felvétele. Még most is bárki olvashatja az interneten a Dean Martinnal készült eredeti változat kapcsán: az 56-os magyar emigránsok himnuszává vált. Az Ahogy lesz, úgy lesz című keringőt pedig Doris Day énekelte egy Hitchcock-filmben, magyarul akkor Hollós Ilonától hallottuk.

Szigethy István mindezeket elmondta, az idézett zeneműveket a korabeli lemezekről lejátszotta nemrég a hangversenyteremben a zenebarát kör tagjainak, 1956 a zenében című előadásukban. Ám nem egyedül, hanem Király László zalaegerszegi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző társaságában, aki az 1956 hatására írt zeneműveket ismertette a hallgatósággal. S azt is tegyük hozzá, egyéni élményeik, kutakodásaik alapján született összeállításukat először a forradalom 50. évfordulóján 2006-ban, a budapesti Zenit TV-ben tették közzé.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

Szigethy István mindezeket elmondta, az idézett zeneműveket a korabeli lemezekről lejátszotta nemrég a hangversenyteremben a zenebarát kör tagjainak, 1956 a zenében című előadásukban. Ám nem egyedül, hanem Király László zalaegerszegi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző társaságában, aki az 1956 hatására írt zeneműveket ismertette a hallgatósággal. S azt is tegyük hozzá, egyéni élményeik, kutakodásaik alapján született összeállításukat először a forradalom 50. évfordulóján 2006-ban, a budapesti Zenit TV-ben tették közzé.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

Szigethy István mindezeket elmondta, az idézett zeneműveket a korabeli lemezekről lejátszotta nemrég a hangversenyteremben a zenebarát kör tagjainak, 1956 a zenében című előadásukban. Ám nem egyedül, hanem Király László zalaegerszegi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző társaságában, aki az 1956 hatására írt zeneműveket ismertette a hallgatósággal. S azt is tegyük hozzá, egyéni élményeik, kutakodásaik alapján született összeállításukat először a forradalom 50. évfordulóján 2006-ban, a budapesti Zenit TV-ben tették közzé.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

Király Lászlót Brüsszelben, a Magyar Kulturális Intézetben értük utol, decemberben, Gentben bemutatásra kerülő zenekari darabjának előkészítése közben.

- Szép számban akadnak olyan zeneművek, amelyek kapcsolatba hozhatók az 56-os forradalommal - indította beszélgetésünket. - S ez elmondható Szervánszky Endre 1954-ben, barátja, József Attila emlékére komponált öttételes zenekari művéről is. Az ötödik tételnek azt a versrészletet adta mottóul: Nem én kiáltok, a Föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán. Ez a mű a zene nyelvén arról szól, hogy átalakulóban, forrongóban a világ - utalt Király László a művészi megérzés előszelére. Ettől konkrétabb Lajtha László 1957-ben írt 7. szimfóniája, a Forradalmi szimfónia.

- A műre rá lehetett fogni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára készült. Csakhogy a végén megszólal a magyar himnusz, ami egyértelművé tette, felesleges a belemagyarázás. Azt viszont magáninformációból tudom, Székely Endre zeneszerző a nyolcvanas évek közepén a rádióban élő adásban elkottyantotta, hogy a 2. vonósnégyesét Nagy Imre emlékére írta. Utánanéztem, a rádióban megvan a felvétel, a kottáját kivettem a könyvtárból - tényleg gyászzene.

Vannak rejtélyesebb szerzemények is. Szolomon Volkov orosz zenetörténész New Yorkban megjelentette Sosztakovics emlékiratait. A tanítvány utalt arra, hogy a zeneszerző 11. szimfóniája az 1956-os forradalom mementója. Amúgy a mű alcíme, 1905, s az orosz forradalom emlékére íródott.

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- Szép számban akadnak olyan zeneművek, amelyek kapcsolatba hozhatók az 56-os forradalommal - indította beszélgetésünket. - S ez elmondható Szervánszky Endre 1954-ben, barátja, József Attila emlékére komponált öttételes zenekari művéről is. Az ötödik tételnek azt a versrészletet adta mottóul: Nem én kiáltok, a Föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán. Ez a mű a zene nyelvén arról szól, hogy átalakulóban, forrongóban a világ - utalt Király László a művészi megérzés előszelére. Ettől konkrétabb Lajtha László 1957-ben írt 7. szimfóniája, a Forradalmi szimfónia.

- A műre rá lehetett fogni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára készült. Csakhogy a végén megszólal a magyar himnusz, ami egyértelművé tette, felesleges a belemagyarázás. Azt viszont magáninformációból tudom, Székely Endre zeneszerző a nyolcvanas évek közepén a rádióban élő adásban elkottyantotta, hogy a 2. vonósnégyesét Nagy Imre emlékére írta. Utánanéztem, a rádióban megvan a felvétel, a kottáját kivettem a könyvtárból - tényleg gyászzene.

Vannak rejtélyesebb szerzemények is. Szolomon Volkov orosz zenetörténész New Yorkban megjelentette Sosztakovics emlékiratait. A tanítvány utalt arra, hogy a zeneszerző 11. szimfóniája az 1956-os forradalom mementója. Amúgy a mű alcíme, 1905, s az orosz forradalom emlékére íródott.

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- A műre rá lehetett fogni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára készült. Csakhogy a végén megszólal a magyar himnusz, ami egyértelművé tette, felesleges a belemagyarázás. Azt viszont magáninformációból tudom, Székely Endre zeneszerző a nyolcvanas évek közepén a rádióban élő adásban elkottyantotta, hogy a 2. vonósnégyesét Nagy Imre emlékére írta. Utánanéztem, a rádióban megvan a felvétel, a kottáját kivettem a könyvtárból - tényleg gyászzene.

Vannak rejtélyesebb szerzemények is. Szolomon Volkov orosz zenetörténész New Yorkban megjelentette Sosztakovics emlékiratait. A tanítvány utalt arra, hogy a zeneszerző 11. szimfóniája az 1956-os forradalom mementója. Amúgy a mű alcíme, 1905, s az orosz forradalom emlékére íródott.

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- A műre rá lehetett fogni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára készült. Csakhogy a végén megszólal a magyar himnusz, ami egyértelművé tette, felesleges a belemagyarázás. Azt viszont magáninformációból tudom, Székely Endre zeneszerző a nyolcvanas évek közepén a rádióban élő adásban elkottyantotta, hogy a 2. vonósnégyesét Nagy Imre emlékére írta. Utánanéztem, a rádióban megvan a felvétel, a kottáját kivettem a könyvtárból - tényleg gyászzene.

Vannak rejtélyesebb szerzemények is. Szolomon Volkov orosz zenetörténész New Yorkban megjelentette Sosztakovics emlékiratait. A tanítvány utalt arra, hogy a zeneszerző 11. szimfóniája az 1956-os forradalom mementója. Amúgy a mű alcíme, 1905, s az orosz forradalom emlékére íródott.

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

Vannak rejtélyesebb szerzemények is. Szolomon Volkov orosz zenetörténész New Yorkban megjelentette Sosztakovics emlékiratait. A tanítvány utalt arra, hogy a zeneszerző 11. szimfóniája az 1956-os forradalom mementója. Amúgy a mű alcíme, 1905, s az orosz forradalom emlékére íródott.

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

Vannak rejtélyesebb szerzemények is. Szolomon Volkov orosz zenetörténész New Yorkban megjelentette Sosztakovics emlékiratait. A tanítvány utalt arra, hogy a zeneszerző 11. szimfóniája az 1956-os forradalom mementója. Amúgy a mű alcíme, 1905, s az orosz forradalom emlékére íródott.

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- De miért ír valaki 1957-58-ban erről? - tettem fel a kérdést. Meghallgattam a darabot, megnéztem alaposabban az 1905-ös dátumot, és a számmisztika segítségével megkaptam a választ. Ugyanis, ha az 1905-ből az ötöst előrevesszük a 0 helyére, a 9-est kiemeljük, megfordítjuk, az 6, és ha odatesszük a végére, máris kijön, 1956. A műben szereplő Palota-tér egyértelműen a Kossuth térre utal. Volkov sejteti az emlékiratokban, hogy erről van szó, hiszen Sosztakovicson érződött, nagyon mélyen érintette a magyar forradalom.

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

De lengyel zeneszerzők is üzentek. Példaként Henryk Mikolaj Górecki Az öröm és a ritmus dalai című, két zongorára és zenekarra írt szerzeményét 56-ban írta, ám hogy az év mely részében, azt nem lehet tudni.

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- Nagyon erőteljes mű, tele ütőhangszerrel, s az egész olyan iszonyú és keserű, militáns, mintha tankok vonulnának - magyarázta Király László.

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

Érdemes megemlíteni a Svájcba emigrált Veress Sándor zeneszerzőt, aki Maléter és Nagy Imre emlékére brácsa és nagybőgő duót komponált, s ez magyar lemezen is megjelent. Az utóbbi időkben született 56-os zenék egyike Balassa Sándor 301-es parcella című szerzeménye, illetve az Október virágai. Király László hozzátette, a forradalom 50. évfordulójára rengeteg mű született, köztük Nógrádi Péter, Gyöngyössy Levente alkotásai.

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...

- Pici gyerek voltam, nem sok emlékem van 1956-ról. Eddig nem gondoltam rá, hogy komponáljak a forradalom emlékére, de lehet, egyszer eljön ez az idő...