Kora tavaszi munkák a kertben

A több hónapos kényszerpihenő után elkezdhetjük csinosítani a díszkertünket, és elvégezzük az első teendőket a gyümölcsösben és a veteményesben is.

A kert füvesített részeit tisztítsuk meg a télen odakerült idegen anyagoktól, majd szellőztessük át a területet. Ehhez használhatjuk a gereblyét és az erre a célra gyártott gyepszellőztető szerszámot is. A talajba juttatott levegő és az összegyűjtött száraz fű, valamint moha eltávolítása segíti a fű növekedésének megindulását. Hasznos az is, ha a füves területünkre némi műtrágyát is kiszórunk.

Horváthné Dr. Baracsi Éva

Tavaszodván virágágyásainkat is rendbe kell hozni. Az évelők elszáradt virágszárait most már ideje eltávolítani, és ilyenkor szabad csak visszavágni az évelő díszfüveket is. Ha ez utóbbiak már túlságosan nagy helyet foglaltak el, osszuk szét a töveket kisebb darabokra. Az ősszel elültetett kétnyári virágok - árvácska, nefelejcs, százszorszép - ápolásáról se felejtkezzünk el! Ha volt, távolítsuk el a téli takarást a növények közül, majd lazítsuk meg a talajt, s pótoljuk a kifagyott töveket újakkal! Tavasszal a fás szárú dísznövények is ápolásra szorulnak. A díszfák sérült, vagy rossz irányba növő ágait úgy távolítsuk el, hogy a lehető legkisebb és legsimább vágási felület maradjon. Ne felejtsük el a sebkezelő anyagok használatát a fertőzések elkerülése érdekében! A díszcserjék közül a nyáron virágzók - nyári orgona, mályvacserje, gyöngyvessző stb. - ritkító metszését most kell elvégeznünk. Ilyenkor nem célszerű az aranycserje, a boglárkacserje, az orgona és még sok más kora és késő tavasszal virágzó cserje ágrendszerét bántani, hiszen a virágoktól fosztanánk meg magunkat. Ez utóbbiak ifjítása és ritkítása az elvirágzás után lesz aktuális.

A fás szárú dísznövényeken és a gyümölcsfákon a metszés, a mechanikai fatisztogatási munkák után és a rügyfakadás előtt elvégzett lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthetjük a vegetációs időszakban fellépő fertőzés mértékét. A fákon áttelelt rovarkártevők és kórokozók a hőmérséklet emelkedésével egyre aktívabbá válnak, de a tapasztalatok szerint ilyenkor érzékenyebbek a növényvédő szerekre, tehát könnyebben elpusztíthatók.

Ha ősszel nem volt időnk a veteményest megtrágyázni és felásni, akkor ezt a munkát tavasszal kell elvégezni. Ez sajnos azzal a veszéllyel jár, hogy a talaj üreges lesz, és az apró magvak, mint pl. a hagyma, a gyökérzöldségek stb. nem kelnek jól. Ilyenkor célszerű a magágy előkészítése után 10-14 napot várni, és a kissé megülepedett talajba vetni. A magokat megbízható helyről szerezzük be, a házi magfogás csalódást okozhat. Ennek oka az, hogy a zöldségnövények fajtái túlnyomórészt hibridek, és az általunk megszedett magokból nevelt növények csak kismértékben fognak hasonlítani a „szülőre". A vetés mélysége a mag átmérőjétől függ, annak minimum a duplája legyen. A vetés után célszerű a talajt megnyomkodni, hogy a mag kellő mértékben érintkezzen a talajjal. Ezután nincs más dolgunk, mint bízni a jó időjárásban, amely kicsalogatja az első csíranövényeket a talajból.

Horváthné Dr. Baracsi Éva

egyetemi docens, PE Georgikon Kar Kertészeti Tanszék