Hétvége

2016.02.20. 10:27

Kartondoboz új szerepben

Hol is kezdjem? Már óvodában sokat rajzoltam, de tényleg annyira sokat, hogy három évesen bekerültem a városi iskolába egy tehetségfelfedező rajzszakkörbe. A szüleim túl sokat dolgoztak, nem értek rá, hogy mindig elvigyenek az órákra. Az általános iskolában pedig szépen elvették a kedvemet, hát hagytam az egészet. Évtizedekre.

Arany Horváth Zsuzsa

Szakter Judit még keresi saját, egyedi hangját, most éppen kilép a rajzlapok fegyelmező világából

A ház körül visszafogott sziklakert alussza téli álmát, de jól látszik, az örökzöldek, a fák, a cserjék gondos tervezés eredményeként állnak, guggolnak ott, ahol. Sejthető, aki itt lakik, annak köze van a kertészethez.

- Rá is ment a gerincem a huszonvalahány évig tartó cipekedésre, emelgetésre - Szakter Judit valóban túl törékeny, ahhoz, hogy elképzelhessem, amint mázsás köveket szelídít sziklakertté. A szakmát, hivatást végül nemcsak ezért, hanem magánéleti változások miatt adta fel, noha addigra kitanulta a hazai vállalkozók extrém sportját, a jogi környezet, a könyvelés és az egyéb papírmunka csínját-bínját. Ma egyébként jó hasznát veszi, mint környezet- és értékmentő. De erről később.

Lakhegyre ugyanis nem elsősorban azért utaztunk, hogy lássuk, mit varázsol az, aki hajnali öttől éjjel kettőig képes dolgozni. Hanem azért, hogy magyarázatot találjunk arra, amivel a közösségi oldalon ma már sokan találkoznak. Az alkotás eredetvidékét kerestük. Ki az, aki esténként a civil munkája és a családanyai feladatai után-közben rajzlapokat tartva a keze ügyében megszállottan rajzol, hogy aztán még később szavakkal bíbelődjön, egészen addig, amíg versnek nem érzi az eredményt. Ráadául mindezek előtt még a főzésben is az alkotás örömét keresi-találja. S ha mindez nem volna elég, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársaként a lakhegyi önkormányzat ernyője alatt értéktárat épít mint helyi elnök. De még mindig nincs vége: azon kapta magát, hogy a közösség és a helyhatóság bizalmát érezve, a természeti környezet védelmének is élharcosa lett.

- Felkutattuk a környék ősfáit, a védett növényekről lajstromot készítettünk, mert szeretnénk megóvni őket az esetleges átgondolatlan beruházásoktól. A csopaki nemzeti park is partnerünk a terveinkhez. Az ős fákat még az első világháborús katonai térképek is számon tartják, hiszen tájékozódási pontként szolgáltak. Sőt, amikor a tatárjárás után visszatelepültek a szőlőhegyekről az emberek, egy-egy vesszőt meghagytak, s még azokat is fellelhetjük - meséli egyszuszra Judit, érzékeltetve a lelkesedését.

Eközben asztalra kerülnek Judit keze munkái: a leveles tésztába göngyölt fűszeres kolbászkarikák és a tésztakosárkákban illatozó lilahagymás-szalonnás-tojásos töltelék jól megfér egymás mellett a grafitrajzokkal, amelyekről leginkább ábrándos női arcok, klasszikus szobortestek néznek ránk, némelyik borostyánlevelek adta kerettel. De akad vízben elmerülő fiúfej, markáns férfiarc, idős nő arcéle, haragosan kiáltó száj, gondból gyűrt emberi ráncmély.

- Modellek?

- Nem, a legtöbb csak úgy előjön. Nem tudom, honnan. Láttam egy nénit az utcán, hazajöttem, lerajzoltam. Persze akad, amelyiket fotóról készítettem. Pedig eleinte nem mertem arcokat rajzolni, féltem tőlük.

Sajátos kettősség érződik. Amikor már azt hinné a szemlélő, hogy a líra, az éteri szépség dominál, akkor előugrik egy határozott, láthatóan erős kézzel odavetett arckép, amin látszik az alkotói indulat mélysége.

És akkor a meglepetéssel vegyes döbbenet.

Valahai kartondobozból vágott  lapok kerülnek elő. Rajtuk a Juditból kiszakadt mondanivaló. Erőteljes üzenet, haragos lendület, tagolt merészség. Nem tanulta senkitől, sehol, egyszerűen csak utat követel magának az, amit a szegénységről, a kisemmizettségről, az igazságtalanságról gondol.

- Totális fájdalomcsillapítás... Van mit kirajzolni magamból, noha úgy érzem, mára rendben vagyok. Bár a feketére megyek rá, a versben is azt szeretem, ami sötét tónusú. Szeretem a húszas-harmincas évek világát. És Adyt.

- Ki látta a műveit? Milyen a szakmai vélemény?

- Szakmai? Van az is. Lassan terjed az interneten, felfigyelt rá a környezetem is.

A terv szerint áprilisban kilép a nyilvánosság elé, kiállításra készül Andráshidán.

 

 

Szakter Judit

Halálosan szép Hazám

Halálosan szép Hazám,
Síri csendes kis utcám.
Még csak szellő éri, fújja,
De hamarosan a hideg dúlja!

Halálosan szép Hazám,
Kopott, csendes kis utcám.
Erdők-mezők színe, java,
De már az eget szenny csíkozza!

Halálosan szép Hazám!
Ütött, kopott kis utcám!
Erdő sehol, út takarja,
Értéktelen, halovány?

Halálosan szép Hazám!
Arcát takarja, sír anyám!
Hol egykoron egy diófa
Az eget gesztenye orolta?
Mivé váltál, Szűzanyám?

Halálosan szép Hazám!
Betontenger az utcám!
Nem látnak, eltaposnak!
Mivé lettél, kis hazám?
Ki bitorol igazán?
Akit az iga húzza?
Vagy az érdek?
Bizony! Bizony!
Bizony ám!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!