„Ez a könyv a könyvek könyve, szegény ember drágagyöngye”

Oka van annak, hogy a nagy író és költő, Gárdonyi Géza Írás a Bibliába című versének sorait idézzük, hiszen számunkra is örömet jelentett, amikor levéltárunk könyvtárában rátaláltunk Káldi György 1782-ben Budán megjelent bibliafordítására.

Káldi György korának kiemelkedő személyisége, tehetséges tudósa, az ő nevéhez fűződik az első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítás, melynek alapja a Szent Jeromos által héberből és görögből latinra fordított Vulgáta, melyet a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánított.

A Biblia címlapja 1782. Ezt a példányt ferences szerzetesek használták

Elemi iskolai tanulmányait Nagyszombatban végezte. A tehetséges ifjú tanulmányainak elvégzése után Esztergomba, Kutasi János érsek és prímás udvarába került. Ő segítette felkészítését az egyházi pályára, valószínűleg ő is szentelte pappá. A fiatal pap külföldön folytatott további, kiegészítő tanulmányokat. 1595-ben Bécsben kezdi meg, majd Rómában folytatja teológiai ismereteinek bővítését. Nagy hatással volt rá Bécs legismertebb jezsuita szónoka, valószínűleg az ő hatására lépett be a jezsuita rendbe. A bécsi és római évek magas szintű képzést biztosítottak számára. Hét év múlva visszatért Erdélybe, Kolozsvárra, ahol a rendházban a jezsuita növendékek lelki vezetője volt. 1605-ben élete fontos állomásához érkezett. Ez év október 11-én Gyulafehérváron kezdte meg a latin nyelvű Biblia magyar nyelvre történő fordítását. Munkája megkezdéséről így vall: „Erdélyben, Gyula Fejér Várat az igaz Bibliának fordításához kezdtem és Isten kegyelméből végbe is vittem.” Másfél év alatt készült el vele, 1607. március 25-én Olmützben fejezte be. Nem tudni az okot, mi hátráltatta az elkészült kézirat kinyomtatását, mindenesetre két évtizedet kellet várni a nagy munka megjelenésére. Pázmány Péter 1625. április 3-i dátummal engedélyezte a kiadást, és még ez év őszén Pázmány Péter és Bethlen Gábor fejedelem pénzügyi támogatásából sajtó alá került a Káldi-biblia. Bécsben 1626-ban, Formika Máté nyomdájában kezdték meg a fordítás nyomtatását, ahol maga Káldi is jelen lehetett. Két különböző díszcímlappal nyomtatták ki. Az egyiken öt jezsuita szent volt látható, a másik változaton elmaradtak a szentek képei. A fordítás viszonylag kis példányszámban jelent meg. Második, változatlan kiadására több mint egy évszázadot kellet várni, 1732-ben, Nagyszombatban nyomtatták. A harmadik kiadás Budán jelent meg 1782-ben, levéltárunk könyvtára is e kiadás egyik példányát őrzi. A díszes, egészbőr kötésű, bordázott gerincű, nagyalakú könyv címlapján a következő olvasható: Szent Biblia, Melyet Az Egész Kereszténységben bévött, Régi Deák bötűből Magyarra fordította a Jesus alatt Vitézkedő Társaság-béli Nagy Szombati Káldi György Pap. Legutolsó Nyomtatás Budán, a Királyi Universitásnak Bötűivel, MDCCLXXXII-ik Esztendőben.

A bőrkötésű Biblia gerince, dombornyomott felirattal

Az 1140 oldalas könyv végén, az Újszövetség után, oldalszám nélkül, Esdrás harmadik és negyedik könyve olvasható, ezt követi héber, görög és egyéb idegen nyelvű szavak magyarázata, végül bibliai lajstrom, mely 13 lapos bibliai szótár.

A magyar nyelvű Biblia jelentőségét mutatja, hogy két évvel a budai kiadást követően, már a búcsúszentlászlói ferences rendház szerzetes közössége olvasta, amit a címlapra 1787-ben kézzel írt feljegyzés tanúsít. Ritkasága pedig a ferences rend számára sokat jelentő, csaknem száz évvel későbbi feljegyzésből adódik, mely a kötéstábla belső oldalára ragasztott előzéklapon olvasható. A fekete tintával írt jegyzet a ferences rend neves hitszónokától, Hajóssy Krizantól származik: Én Hajóssy Chrysanthus átolvastam egész 706. lapig, egész XLIII. részig, mely ekképp kezdődik: „a nép nem engedvén, 1868/69 november.” A szerzetes - Szinnyei József életrajzi összefoglalójából tudható - a bejegyzés évében, 1868. szeptember 18-án lépett be a ferences rendbe, és a búcsúszentlászlói rendházban élt, mint novícius. Feljegyzése szerint a Szentírás tanulmányozásában Jeremiás próféta könyvének 43-ik fejezetéig jutott. Írt költeményeket, egyházszónoklati folyóiratot szerkesztett Budapesten, Komáromban, Pozsonyban, a Szónokok könyve című munkája kéziratban maradt fenn. A Biblia utolsó lapján is ferences szerzetes feljegyzése olvasható. 1872-ben Hyginus Allerstorfer házfőnök a rendházban lakó, szerzetesi élettel ismerkedő hét novícius nevét örökítette meg az utókor számára.

Káldi György a magyar szellemi élet kimagasló tehetsége 1634-ben, 62 éves korában halt meg. A 17. században munkája eredményeit nemzetközileg is elismerték. A Káldi-biblia és a 36 évvel korábban, 1590-ben Károli Gáspár fordításában megjelent protestáns vizsolyi Biblia egyaránt jelentősen hatott a magyar nyelv, irodalom és kultúra fejlődésére. Szakrális rendeletetése révén ösztönözte az „Írás” felé fordulást, annak egyéni és közösségi olvasását, tanulmányozását. 2014 októberében, reprint kiadásban újra megjelent az 1626-ban Bécsben kinyomtatott fordítás. Gárdonyi szavait ismételjük: „Boldog, aki rátalál!” Valóban boldogság volt rátalálni a könyvek könyvére, és rövid bemutatásával talán felkelthettük Olvasóinkban az érdeklődést.