Előkerült a frontnapló eredetije

A kötetet az egykori frontharcos Szekszárdi Sándor visszaemlékezései alapján Jánosi Ferenc és Jánosi Zsuzsanna szerkesztette. Szekszárdi Sándor 1944 tavaszán önkéntesként lépett be a keleti frontról már folyamatosan visszavonuló magyar hadsereg kötelékébe - mindössze 21 éves volt ekkor. Az eredeti szakmája szerint asztalos fiatalembert a kiképzést követően ugyanazon év októberében vezényelték a frontra, s szinte a német hadsereg kapitulációjának napjáig állandóan a tűzvonalban volt. A háború utolsó napjaiban Prága közelében hadifogságba esett, így került ki a Moszkvától délre található alekszini táborba, ahonnan 1946-ban térhetett haza. Átélt élményeit rögtön ezt követően papírra vetette, ám a frontnapló hosszú időn keresztül rejtve maradt az olvasók elől.

- Tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy erről az írásról tudomást szereztem - mondja Jánosi Ferenc, a lovászi Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület elnöke. - 1977-ben a helyi Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat anyagraktár irodájában kaptam állást, ahol Sanyi bácsi is dolgozott. Sokat beszélgettünk, s miután látta, hogy érdeklődöm a régi dolgok és a történelem iránt, egy alkalommal elkezdett a háborús élményeiről beszélni. Mivel szabadidőmben az ifjúsági klub vezetőjeként is ténykedtem, elhatároztam, hogy történetét felmondatom vele magnóra. Ez 1981-ben történt.

Jánosi Ferenc évekkel később tudta meg, hogy a Szekszárdi Sándor által elmondottaknak létezik írásos változata. Amikor a naplót a kezébe vehette, azonnal ráismert, hogy milyen értékes anyag került hozzá. A birtokába került napló feldolgozásával jelentkezett a Néprajzi Múzeum által meghirdetett XLIX. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatra, ahol második helyezést ért el.

- Már ekkor megfogalmazódott bennem, hogy közkinccsé kellene tennem az időközben sajnálatos módon elhunyt Sanyi bácsi visszaemlékezéseit. Feleségemmel, illetve a Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület tagságával közösen végül úgy döntöttünk, hogy kiadjuk a könyvet.

Az Alekszintől Gosztoláig című kötet közös munkával készült, Jánosi Ferenc sorolja, ki mivel járult hozzá. A szerkesztésben a felesége, Jánosi Zsuzsanna segítette, a borítót Szép József, a kötetben szereplő grafikákat Paragi Melinda készítette, az illusztrációs fotók pedig Lelkes András munkái.

- Nagyon kevés munkát igényelt az eredeti kézirat rendezése - vette át a szót Jánosi Zsuzsanna. - Sanyi bácsi választékos nyelven írt, a kor jellegzetes kifejezéseit használva. Gyönyörű volt a kézírása, öröm volt kézbe venni az eredeti naplót. A kötet szerkesztésekor próbáltuk tiszteletben tartani a gondolatait, így jobbára csak stilisztikai javításokat végeztünk.