Hétvége

2011.07.03. 12:16

Egymillió korona a templomért

Rendkívüli aktivitás, összetartó erő jellemzi Zalaszentiván és a környező települések hívő közösségét, legyen szó vallási életről vagy fizikai építkezésről. Legutóbbi Falujárásunk apropóján e jelenség okairól is beszélgettünk Sömenek István plébánossal.

Horváth A. Attila

Ötvenegy éve szentelték pappá, azóta folyamatosan e települések lelkipásztoraként szolgál Sömenek István atya, így ha valaki, hát ő mindent tudhat Zalaszentiván vallási életéről, az itteni emberek lelki ügyeiről. Egy kis történeti áttekintéssel kezdjük beszélgetésünket:

- 1292-es oklevél utal arra, hogy ekkor már létezett Zalaszentivánon Keresztelő Szent János temploma, a település pedig a szentgotthárdi apátság birtoka lehetett. Aztán a török korban elpusztult itt minden, csak 1761-ben alapították újjá a plébániát. Ebből az időszakból maradtak fenn anyakönyvek, amiket gondosan őrzök, és a plébánosok nevei is ismertek. Ekkoriban 11 méter hosszú és 8 méter széles templomot építettek, ami egészen 1920-ig állt. Életveszélyessé vált, emiatt kellett lebontani.


Az új templomot a következő évben kezdték építeni. Körmendy Lajos plébános kérésére herceg Festetics Tasziló, a település kegyura 1 millió koronát és 100 ezer darab téglát ajánlott fel e célra, a tervezésre pedig az itáliai születésű, Zalában jól ismert Morandini Tamást kérték fel. 1923. június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén dr. Rott Nándor veszprémi megyés püspök már fel is szentelte a templomot. Ami pedig a közelebbi múltat illeti: dr. Lékai László (akit 1976-ban kreált bíborossá VI. Pál pápa) 11 évig volt Zalaszentiván plébánosa. Ma is megtalálható a templomban két színes üveg, ami az ő lelkipásztori szolgálata idején készült.

Zalaszentivánon a 18. század közepétől egészen az államosításig egyházi iskola működött. A katolikus intézmény, amelynek iskolaszékét rendszerint a plébánosok elnökölték, meghatározta a helyi hitélet intenzitását. Pózvai, alibánfai, pethőhenyei gyerekek is jártak ide, hiszen ezek a települések a 80-as évekig Zalaszentiván filiái voltak.

- Jórészt ennek köszönhető, hogy a helyi hitélet manapság is élénk. Én pedig nagyon hálás vagyok a Jóistennek azért, hogy ezt a folyamatot továbbvihetem. A rendszerváltás óta, egészen a mai napig tanítom a hittant órarend szerint, jelenleg heti 20 órában, három iskolában. Nagy örömömre olyan településeken szolgálok, ahol a tantestületek tagja lehetek, ahol nagy összhangban tudunk dolgozni, s ahol az iskolai ünnepségeken felkérnek az ünnepi beszédek elmondására. Csak egy jellemző példát mondanék: Zalaszentivánon június 19-én dr. Márfi Gyula érsek 45 fiatalt részesített a bérmálás szentségében, s az ünnepségen legalább 600 ember volt jelen - jelzi az atya, aki 76 évesen is hat faluban tart szentmisét minden vasárnap. Fontosnak érzi, hogy ne maradjon ki alkalom, mert így biztosítható a hitélet folytonossága.

Az utóbbi idők legnagyobb beruházásaként épül az új plébánia és a konferenciaterem (Falujárás programunk gálaelőadását itt tekinthette meg a közönség, sőt, az atya már tavalyi aranymiséjekor itt fogadta vendégeit). Mint mondja, a falu és a szomszédos községek hatalmas összetartó ereje mutatkozott meg az építkezés során, a beruházás ügyét talán mindenki magáénak érzi. A helyiségek elkészültek, tavasszal bevezették a központi fűtést, és a vizesblokk is működik már, ami szép eredmény annak fényében, hogy a közösség saját erejéből és az önkormányzat támogatásával építi a házat. Ősszel a tervek szerint a hidegburkolásokat végzik el, s talán már a felszentelésre sem kell sokat várni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!