Hétvége

2016.09.09. 15:35

Csokoládétortától a kastélyokig - Két eltérő stílusú alkotó, W. Kovács Ágnes és Tóth Tamás harmonikus kiállítása

NAGYKANIZSA – Dunsztos üvegben fuldokló savanyú uborkák, szomorú csokoládétorta szelet és filctollal készített képregényhősök. W. Kovács Ágnes könyvtáros grafikái a lélek változásait szimbolizálják. Tóth Tamás cégvezető és amatőr festő nyugalmat árasztó pasztell és akril képei pedig a fejében megszülető ötletekkel kapcsolódik ki.

Benedek Bálint

Kettejük alkotásaiból nyílt meg az október elejéig látogatható Szárnyak és Szörnyek című tárlat a Honvéd Kaszinó kiállítótermében.

– Óvodásként kezdődött minden, a babázás és az építőkocka kirakás helyett szinte állandóan a papír fölött görnyedve rajzoltam, boldoggá tett – mesélte Ágnes. – Később az iskolában a rajzórákon olyannyira kiteljesedtem, hogy szinte az összes osztálytársam helyett kanyarítottam valamit a papírra.

A szombathelyi születésű hölgy hat éve dolgozik a kanizsai Halis-könyvtárban. Ágnes könyvtár és számítástechnika tanári szakon szerzett diplomát. Az itt töltött évek alatt megismerkedhetett egy speciális grafikai programmal (inkscape), amibe olyannyira beleásta magát, hogy viszonylag rövid idő elteltével tökélyre fejlesztette a tudását. Egy amerikai rajzfilmhőst, a vörös hajú, dögös cicababát, Jessica Rabbitet alkotta meg, ami a tanárait is ámulatba ejtette.

– A számítógépen elkészíthető vektorgrafikákba valósággal beleszerettem – tette hozzá. – A trópusi befőtt című képemen homokos fövenyt, pálmafákat és tengerpartot „zártam” dunsztosüvegbe. Egy szombathelyi múzeumban látott türelem üveg adta ehhez az ihletett. Utóbbi alkotásokat általában börtönökben a rabok készítik, méghozzá úgy, hogy a palack száján keresztül csipesszel különféle anyagokból építenek különféle alakzatokat. Olykor megindítóan hatott a foghúzás kellemetlen élménye, míg a csokoládétortából kivágott szomorú szelet az életem egységének megtörését jelenti. Azonban sok képem pusztán a képzelet szüleménye, kreatív játék a tárgyakkal vagy éppen a zöldségekkel.

W. Kovács Ágnes filcrajzainak aprólékos kidolgozását látva néhányan felvetették, hogy érdemes lenne tetoválásokat rajzolnia.

– Ami jó a filctoll forgatásban, hogy nem kell gondolkozni közben, leülök és véletlenszerűen elkezdem húzni a vonalakat és könnyedén születnek a formák – mesélte. – Húzok egy vonalat, s ha esetleg nem lesz egyenes, kicsit görbül, akkor abból trombita helyett tea filter lesz. Feldolgozatlan vagy éppen feldolgozás alatt álló érzelmeimet fejezem így ki. Olyanok jelennek meg a képeken, ami épp nagyon foglalkoztat, de nem tudnám szavakkal jól elmondani. A lerajzolt nyuszi nem mindig az állatot jeleníti meg, hanem az érzékeny lelkemre utal. Az A4-es méretű lapon kidolgozott képek elkészítése 8-10 órát vesz igénybe, de előfordult, hogy egy napot dolgoztam rajta. Legalább 90 képem sorakozik otthon, ezért úgy éreztem eljött az ideje egy újabb kiállításnak. A Halis-könyvtárban egyszer már kiállítottuk őket.

Ágnes a baráti társaságában is felvetette az ötletet, hogy az új műveit ismét bemutathatná egy tárlaton. A kanizsai, 48 éves Tóth Tamás amatőr festő szívesen csatlakozott hozzá, hiszen neki eddig még nem volt lehetősége megmutatni a szintén érdekes képeit a nagyközönségnek. Tökéletesen kiegészítik egymást, hiszen Tamás akril és pasztell alkotásai lágy színekkel, a felhőtlen nyugalmat árasztják.

– Játszom a formákkal és ötletek születnek belőle – fogalmazott Tamás. – A képeimet nagyrészt meglátom lelki szemeimmel, mielőtt megfestem: a baj csak az, hogy rengeteg gyönyörű, hangulatos képet látok becsukott szemmel elalvás előtt, de másnapra elfelejtem, ha meg nem felejtem, akkor sincs időm és tehetségem mindet megfesteni. Egyébként már régen tele volna a lakásunk minden helyisége padlótól egészen a plafonig a képeimmel. Nagyjából ugyanígy szeretek céget szervezni, írni néhány regényt vagy épp festeni. Mindegyik kommunikáció a maga módján.

– Elképzelhető, hogy gyerekkori élmények találkoznak a szépérzékemmel és ebből születnek a gömbölyded formák, hiszen minden ábrázolásom letisztult – így Tamás. – Számtalanszor elolvastam az Elvarázsolt kastély című regényt, melyben megjelenő építmények, tornyok is hatással lehettek a művészetem kialakulására. E mellett kifejezetten rajongok a történelemért és az épületekért.

Tamás új terveket szövöget. Az álmaiban megjelenő alakzatokból akár lakberendezési tárgyakat is gyártana. Olyan elemekből álló, s mozgatható falakat, melyek olykor bútorként is funkcionálhatnak.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!