Akár a Kalahári sivatagban

Még a régi katonai betonkerítés veszi körül a Helikon Kastélymúzeum történelmi parkjának egykor leválasztott részét, de a területen emelt új épület már magasodik a látóhatár fölé.

Elkészült a vadászati múzeum, a termek berendezése is megkezdődött a napokban, s várhatóan augusztusban megnyitja kapuit a ház.

A kastélymúzeum trófeatárlata eddig is messze földön híres volt, a történelmi miliő mellett egy különleges attrakcióként tartották számon a turisták. A kiállítás növelte a kastélymúzeum turisztikai kínálatának vonzerejét, s ugyanakkor szélesítette is azt, tágabb érdeklődési kört célozva. Minderre alapozottan került sor arra az újabb lépésre, aminek megtételével immár önálló múzeumi épület hatalmas termeinek látványa idézi meg a földrészeink állatvilágát.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kastélymúzeum trófeatárlata eddig is messze földön híres volt, a történelmi miliő mellett egy különleges attrakcióként tartották számon a turisták. A kiállítás növelte a kastélymúzeum turisztikai kínálatának vonzerejét, s ugyanakkor szélesítette is azt, tágabb érdeklődési kört célozva. Minderre alapozottan került sor arra az újabb lépésre, aminek megtételével immár önálló múzeumi épület hatalmas termeinek látványa idézi meg a földrészeink állatvilágát.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kastélymúzeum trófeatárlata eddig is messze földön híres volt, a történelmi miliő mellett egy különleges attrakcióként tartották számon a turisták. A kiállítás növelte a kastélymúzeum turisztikai kínálatának vonzerejét, s ugyanakkor szélesítette is azt, tágabb érdeklődési kört célozva. Minderre alapozottan került sor arra az újabb lépésre, aminek megtételével immár önálló múzeumi épület hatalmas termeinek látványa idézi meg a földrészeink állatvilágát.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.


keresztény könnyűzene
Átadták a Szikra-díjakat
Hitelminősítés / 3 órája
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings
Az új osztályzat kilátása stabil.
Gyász
"Egy szülő számára, ki elvesztette gyermekét, soha el nem múló fájdalom. Hiába múlik az idő, Hiába fakul meg a gyászruha, a szív feketesége nem múlik el SOHA." Emlékezünk RAFFAI BEÁTA 1978-2005 halálának 14. évfordulójára. Szerető gyermeked: Dóra és szüleid
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZABÓ NÁNDORNÉ szül. Kapronczai Anna szepetneki (volt hahóti) lakos 91 éves korában csendben elhunyt. Drága halottunkat 2019. február 26-án, kedden a 14 órakor kezdődő gyászmisét követően helyezzük örök nyugalomra a hahóti temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Külön köszönetünket fejezzük ki a szepetneki Kolping Idősek Otthona dolgozóinak az áldozatos munkájukért. Gyászoló szerettei
"Nem múlnak ők le, kik szívünkben élnek, hiába szállnak árnyak, álmok, évek." Soha el nem múló szeretettel emlékezünk BOTH ISTVÁN halálának 1. évfordulóján. Szerető családja
"Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon." (János evangéliuma 11:24) Fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy szerető édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédikénk FAZEKAS JÓZSEF volt kispáli lakos 92 éves korában elhunyt. Temetése február 26-án, kedden 13.30-kor lesz a kispáli temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Te, aki annyi szeretetet adtál, Te, aki mindig mellettünk álltál, Te, aki sosem kértél, csak adtál, Örökre elmentél, szereteted szívünkben örökké él." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GYÖRKÖS JÓZSEFNÉ szül. Somogyi Erzsébet életének 75. évében örökre megpihent. Temetése 2019. február 25-én (hétfőn) 16.30-kor lesz az esztergályhorváti új temetőben. Előtte gyászmise 16 órakor. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Telnek a napok, hetek, hónapok, hiányzik valaki, aki örökre itthagyott. Az élet csendesen megy tovább, de fájó emléked elkísér egy életen át." Fájó szívvel emlékezem szeretett férjem SZAKÁCS JÁNOS halálának 1. évfordulóján. Szerető felesége
"Megállt a szív, megállt a kéz, Nincsen szó az ajkadon, Szívünkben örökké élsz, Mert szerettünk nagyon..." Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szerető férj, édesapa és nagyapa CSONTOS GYÖRGY a zalakomári Áfész és a Prima Szövker Kft. nyugdíjasa 78 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 26-án, kedden 13 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Gyászmise előtte 12 órakor a kórházkápolnában. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy MAGYAR ISTVÁN életének 72. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2019. február 25-én (hétfőn) 11.30-kor lesz a keszthelyi Szent Miklós temetőben. Előtte gyászmise 8 órakor a Fő téri templomban. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, Sírodra szálljon áldás és nyugalom." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZÓLÁK FERENCNÉ szül. Pásti Mária életének 92. évében elhunyt. Temetése 2019. február 25-én, hétfőn 13.30-kor lesz a galamboki temetőben. Előtte 13 órakor gyászmise a katolikus templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Fáradt, beteg teste megpihenni tért, Küzdelmes volt az út, mely most véget ért. Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, Örök álmát őrizze béke és nyugalom." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagypapánk, nászunk, VÁMOSI FERENC a DKG nyugdíjasa életének 74. évében elhunyt. Temetése 2019. február 26-án, kedden 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Előtte gyászmise 12.30-kor az alsóvárosi templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett testvérem, nagybátyánk SIPOS ÁRPÁD a zalaegerszegi Ruhagyár nyugdíjasa életének 92. évében elhunyt. Temetése február 26-án, kedden 13 óra 30 perckor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BÉCS KÁLMÁNNÉ szül. Sümegi Mária 92 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 23-án, szombaton 15.30-kor lesz a barlahidai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapánk, nagyapánk, TULIPÁN PÁL 71 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 25-én, hétfőn 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise aznap 8 órakor a felső templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és mély gyászunkban osztoznak. Szerető családja
"A küzdelmemnek vége, erőm elfogyott, Nézzetek fel az égre, valahol ott vagyok!" Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, apósom, nagypapánk, dédikénk PAIS KÁLMÁN életének 86. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2019. február 23-án, 11 órakor lesz a Becsvölgye-pajzsszegi temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Elpihent a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk PÓR-TÓTH JÓZSEFNÉ szül. Kovács Matild csapi lakos életének 85. évében örökre megpihent. Temetése 2019. február 23-án, szombaton a 9 órakor kezdődő gyászmise után lesz a csapi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Soha el nem múló szeretettel emlékezünk szüleinkre RÖVID LAJOS halálának 22. és RÖVID LAJOSNÉ szül. Szabó Mária halálának 30. évfordulójára. Szeretteik
Megemlékezés KIS SÁNDOR (1945-2017) irsapusztai lakos Szomorú szívvel emlékezünk szerettünkre, aki 2 éve nincs köztünk. Fájó szívünk fel-fel zokog érted, örökké szeretünk nem feledünk téged! Legyen pihenése békés, emléke áldott! Emlékét őrzi szerető családja
"Ő már ott van, hol nincs fájdalom, Örök álmát őrizze béke és nyugalom." Őszinte részvéttel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VASKA MIKLÓS nyugalmazott iskolaigazgató, volt polgármester 90 esztendős korában örökre megpihent. A novai római katolikus templomban 2019. február 25-én 14.15 órakor kezdődő gyászmise után, 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a novai köztemetőben. Ezúton mondunk külön köszönetet a Csömödéri Idősek Otthona dolgozóinak az áldozatos munkájukért. Nova Község Önkormányzata
Fájó szívvel tudatjuk, hogy TÓTH LÁSZLÓ életének 72. évében hosszan tartó betegségben elhunyt. Temetése 2019. február 23-án, szombaton 13 órakor lesz a bánokszentgyörgyi temetőben. Előtte gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy férjem, édesapánk, nagyapám JAMBRITS LÁSZLÓ nemesrádói lakos 65 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 23-án, szombaton a 9 órakor kezdődő gyászmisét követően lesz a nemesrádói temetőben. Gyászoló család
nagy utazás / 3 órája
Elindult Afrikából Zoltán, a GPS-jeladós gemenci gólya
Ahogy tetszik / 3 órája
Hol okosóra, hol telefon – ezen dolgozik a kínai cég
problémás oldalak / 3 órája
Gyakran nem kapnak egyértelmű tájékoztatást az online vásárlók
Kilenc országból érkeztek csapatok / 4 órája
Elkezdődött a VII. Press Dance Táncverseny Egerszegen
zaol.hu
a bécsi opera dívája / 5 órája
Elhunyt a 20. század egyik legnagyobb szopránja
a kaposvári edző szíve csücske a vasárnapi ellenfél / 5 órája
Vérbeli rangadó vár a Zetére
Kerkai Attila