Művészet

2018.05.13. 09:00

Sárkányölő hős született a föld porából – Németh János új domborműve Zalaegerszegen

Se sisak, se merev páncél. Helyette lobogó haj és elszánt tekintet. Leginkább vándorlegénynek tűnhet sárkánylő Szent György figurája Németh János Kossuth-díjas keramikusművész alkotásán.

Magyar Hajnalka

A 4 négyzetméteres domborművet nemrégiben avatták fel Egerszegen, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság falán. Ma ugyanis Szent György a rendvédelmi szervek patrónusa.

Meghasonlott szerepével

A kiváló kardforgató s hamar magas pozícióba került római katona a keresztényüldözés hatására meghasonlott szerepével. Lemondott rangjáról, a korábban általa üldözöttekhez pártolt, s mivel hitét a kínzások sem törték meg, 303-ban Szíriában kivégezték. Legendája szerint egy líbiai várost szabadított meg az ott élőket és a királylányt fenyegető sárkánytól, ezért leggyakrabban páncélos lovagként ábrázolják – tudjuk meg dr. Kostyál László művészettörténésztől, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettesétől.

Németh János Kossuth-díjas keramikusművész (balról) és dr. Kostyál László művészettörténész az új dombormű előtt
Fotós: Pezzetta Umberto/ Zalai Hírlap

- Szent György tisztelete halálát követően hamarosan terjedni kezdett, Szíriában már a 4., Rómában pedig az 5. századtól szenteltek nevével templomokat – folytatja dr. Kostyál László. – A középkor folyamán különösen nagy tiszteletnek örvendett. Magyarország egyik első székesegyházát, a csanádit neki szentelte Gellért püspök, s a magyar Szent Korona zománcképei között szintén megtaláljuk ábrázolását. A sok Szentgyörgy elnevezésű település ugyancsak kultuszát bizonyítja, Zalában négy ilyenről tudunk, Zalaszentgyörgy, Szentgyörgyvár, Szentgyörgyvölgy, Bánokszentgyörgy. A középkorban ennél jóval több is lehetett, amelyek azonban eltűntek az évszázadok sodrában.

Magyar alapítású lovagrend

Károly Róbert lovagrendet alapított Szent György tiszteletére 1326-ban, amit Luxemburgi Zsigmond alakított át Sárkányos Lovagrenddé. Ruházatuk térdig érő csuklyás fekete köpeny volt, jelvényük fehér mezőben piros kereszt. Szent György különösen a főnemesek és a lovagok körében örvendett mély tiszteletnek, így volt ez egészen a török idők végéig, a kultusz virágzása csak a 18. században indult hervadásnak.

Létezett azonban a kultusznak egy másik, népi vonulata is, amit szintén felelevenít a művészettörténész.

Az avatás pillanatai
Fotós: Pezzetta Umberto/ Zalai Hírlap

- Április 24., Szent György napja kitüntetett szerepet játszott a népi kalendáriumban, emellett nagyon hosszú ideig, egészen a 18-19. század fordulójáig a közigazgatási év is ezen a napon kezdődött. Ekkor hajtották ki az állatokat a legelőre, ekkor kötötték meg a pásztorokkal és cselédekkel az új szerződéseket, s számtalan hiedelem, rontáselhárító praktika is kapcsolódik e naphoz, ősi szokásokat éltetve tovább. A Szent György-napi népszokások ugyanis alapvetően a római pásztorünnepben, Pales istennő kultuszában gyökereznek. Ő volt a pásztorok, nyájak, mezőgazdák, szőlőművelők oltalmazója, e kultusz és hagyománykör „vándorolt” az idők folyamán Szent György égisze alá.

Szent György harmata

- Zalában különösen élénken élt e kultusz, helyi sajátosság volt a Szent György-napi harmat gyűjtése. E nap hajnalán kelmékkel összegyűjtötték a harmatot, amit csodatévő, mágikus hatásúnak tartottak. Ha egy fiatal lány ebben fürdött, biztosítva volt számára a szépség, az egészség és a termékenység, ha pedig a vajas edénybe csepegtették, egész évben dús és bőséges tej- és vajkészletekben bízhattak. A kultusznak tehát volt egy társadalmilag magasabb szintű és egy paraszti, földhözragadtabb szintje, mely kettősség Németh János domborművében is tetten érhető.

Az évszázadok során temérdek ábrázolás született Szent György alakjáról, ami toposszá váló képi sémában kristályosodott ki. A lovon ülő s a sárkányt dárdával átdöfő lovag egyik legismertebb ábrázolása a Kolozsvári-testvérek nevéhez fűződik, az 1373-ban született alkotás Prágában áll, több másolata található meg Magyarországon is.

- Németh János munkája nem nélkülözi a klasszikus ábrázolások elemeit, mégis teljesen egyéni hangon szólal meg – folytatja a művészettörténész.

- A keresztény művészet egyik legnépszerűbb témája, amelyben az egyház lovagja legyőzi a gonoszságot, a sötétséget, a démonokat jelképező sárkányt, e művön nem valamely pompás alapanyagból, hanem a föld porából kelt életre. Az agyagból mintázott motívumok formavilága sem a klasszikus ábrázolásmódot idézi, sokkal inkább a népi mézeskalácsok hangulatát ébreszti meg. Egy anatómus professzor tán találhatna kivetnivalót a lovon ülő figura arányaiban, ám ha felidézzük magunkban a mézeskalács huszárok alakját, mindjárt ráismerünk az ihlető forrásra. Németh János ez alkalommal is sikeresen ötvözte a „magas” művészet értékeit a népi világkép kincsestárával, a két kultúrkör szerves egységgé forr össze keze nyomán.

Fotós: Pezzetta Umberto/ Zalai Hírlap

Nem hiányzott a sisak...

Tán meglepő, de Németh János hat évtizedes alkotói pályája során ez az első Szent György ábrázolása.

- Nagy kedvvel láttam hozzá a feladathoz, az volt a célom, hogy úgy ábrázoljam a királylányt megmentő hőst, ahogy bennem él az alakja, ahogyan én elképzelem őt – mondja Németh János, a Nemzet Művésze. – Ezért formabontó módon elhagytam a római sisakot is, nekem nem hiányzott róla… Szokatlanul magas plasztikát alkalmaztam, evvel is fokozva a formák erejét.

A vörös agyagmáz helyenkénti visszatörlésével növeltem ezt a hatást, sötétebb és világosabb felületeket alakítva ki. A plasztika dinamikáját tehát fény-árnyék hatásokkal és festői tónusokkal igyekeztem kidomborítani, ami különösen jól érvényesül a ló szügyén és a hős arcán. Ugyancsak különlegesség, hogy 150 fokkal, 1100 fölé emeltem a kemence hőfokát. Ennek a magas hőmérsékletnek köszönhető az anyag mélyvörösen izzó árnyalata.

Tudakoljuk, milyen egyéb munkák kínálkoznak még az alkotói horizonton.

- A Göcseji úti temető ravatalozójába készítek egy nagy Életfa domborművet, a tervet már le is adtam. A 4 méter magas fríz pozitív és negatív formákból idéz fel egy fát, aminek teste két összehajló emberalakból bontakozik ki. Belőlük ered az életutat szimbolizáló életfa, a nap, a hold és a csillagok oltalma alatt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!