A bohóc világa - Ifjúsági regényt írt a zalalövői Bischofné Hesinger Katalin

A kötet címszereplője, Biheka tehát egy jóságos tündér, aki időnként beleavatkozik az emberek dolgába, hogy jobbá tegye azt, ezáltal előmozdítsa, irányítsa, segítse sorsukat. Biheka tulajdonképpen akár maga a szerző is lehetne, hiszen Bischofné Hesinger Katalin is arra törekedett, hogy regényének szereplői számára – bár időnként megélnek rosszat és fájdalmat is – egy idilli, felhőtlen, boldog világot teremtsen. Hogy ez sikerül-e, azt lebilincselően érdekes és izgalmas történetek által ismerheti meg az olvasó.

A Biheka meséje című ifjúsági regény főhőse Jonatán, a világhírű bohóc, akinek elege lett a cirkuszok világából, s így amolyan önkéntes száműzetés gyanánt visszavonul egy parányi sziget még kisebb városába. Döntésében szerelmi csalódás is befolyásolja, a kedvese ugyanis más utat választott magának, nem tart vele, ezáltal még magányosabbnak érzi magát. A sors azonban új feladatot szán neki, a szigetre érve – ahogy a cirkuszi kelléktárát rejtő nagy faládáját maga után vonszolja – belebotlik három olyan gyermekbe, akik előző éjjel szöktek meg az árvaházból. Jonatán életének a találkozás ad új értelmet, a Biheka meséje című kötet a maga varázslatos eszközeivel azt tárja az olvasó elé, hogy a bohóc miként teremt otthont a gyermekeknek, s hogyan kezdenek bele közösen – hol a mesterük tanítása, hol egyre bővülő saját tapasztalataik, hol pedig tündéri sugallatok alapján – saját világhírű vállalkozásukba.

Bischofné Hesinger Katalin a történetet úgy fejezte be, hogy a cselekmény fonalát újra fel tudja venni Fotó: Gyuricza Ferenc

– A Biheka meséje az első ifjúsági regényem, de nem az első kötetem, Álmok, táncok, tövisek címmel 2006-ban jelent meg addigi verseim gyűjteménye – mondta önmagáról a szerző. – Az irodalmi munkásságom ugyanis versekkel indult, ezt színdarabok követték, melyek közül az itteni gyermek színjátszó csoporttal be is mutattunk néhányat. Ezek között voltak olyanok is, amiket aztán már a regényhez is felhasználtam. Előtte azonban írtam novellákat is, s majd csak azt követően kezdtem bele a Biheka meséjébe.

Az ifjúsági regény alapötlete tehát már korábban is ott motoszkált Bischofné Hesinger Katalin fejében, ám az annak idején főleg kisgyermekek számára írt rövid bohóctréfák időközben teljesen átalakultak. A Biheka meséjét a szerzője ugyanis elsősorban a 8-14 éves korosztálynak szánta, azoknak a fiataloknak, akiket talán a legnehezebb könyv mellé ültetni. Ezzel tisztában is van az író, de – mint mondja – a kihívás még inkább arra ösztönözte, hogy befejezze a varázslatos sztorit.

– A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója, Czupi Gyula, aki egyben a könyv kiadója, ahogy megismerkedett a történettel, rögtön mondta is, ha olvasásnépszerűsítő programot kellene a gyerekek számára szerveznie, csakis a Biheka meséjét ajánlaná számukra. De a könyvet nemcsak a 8-14 éves korosztály számára írtam, a gyerekektől a felnőttekig szinte mindenkit magával ragad a történet, nem egy felnőtt olvasómtól kaptam ilyen visszajelzést.

Biheka meséje

A Biheka meséje a szerzője szerint olyan fikció, amely számos megtörtént eseményt is magába foglal, így átmenetet képez a valóság és a képzelet világa között. Többször is előfordult vele, hogy egy-egy történés megragadta a fantáziáját, ezekből korábban novellák születtek, de van, amit csak most, a Biheka meséjéhez használt fel.

– A világunk tele van érdekes momentumokkal, melyek könnyen megragadják az ember képzeletét – magyarázta. – Előfordult velem, hogy ültem egy cukrászdában, s arra figyeltem fel, hogy egy idős bácsi ott ebédelt vasárnap délután. Nagyon vékony volt, teljesen kifogyott az ingnyakából, és még az öltözéke is a régi időket idézte. Kifinomult ízléséről tanúskodott, hogy barackkompótot kért a húshoz, ilyet ma már csak ritkán látni. Már önmagában a látvány is megfogott, próbáltam elképzelni a hátterét. Valószínűleg meghalt a felesége, ezért ebédelhetett egy cukrászdában. Ebből a találkozásból aztán egy novella született. Ugyanígy megérintett egy győri utcazenész látványa is, vajon miért, hogyan kerülhetett a térre? A Biheka meséje is tele van ilyen apró kis momentumokkal, valóságban megtörtént eseményekből gondoltam tovább.

Bischofné Hesinger Katalin a történetet úgy fejezte be, hogy a cselekmény fonalát újra fel tudja venni. Az ifjúsági regény végén Jonatán pártfogoltjai közül a legidősebb fiú kapja meg a bohóc faládáját, s azzal indul vándorútra.

– Menj, próbálj szerencsét, ha arra vágysz. Teljesedjen ki a saját világod, éld a saját életedet, erről szól Biheka meséje, de erről szól a valóság is – foglalta össze a regény tanulságát rövid zárszóként az író.