Hétvége

2011.09.03. 02:22

Tízéves a kanizsai könyvtár

Akik résztvettek a létrehozásában, azt mondják: nehéz szülés volt, de megérte. A kiviteli tervek és a rendelkezésre álló összeg között 200 millió forintos lyuk tátongott. A problémák ellenére mégis olyan épület született, melyre méltán lehet büszke a lakosság. Az idén tízéves a kanizsai könyvtár.

Sámel József

- Mikor a Parlament megszavazta a címzett állami támogatást, még senki sem gondolta, hogy egyéb nehézségekkel is szembe kell majd nézni a kivitelezés során - elevenítette fel a történteket Papp Nándor, az akkori könyvtári ad hoc bizottság tagja. - Az első sokk, a közbeszerzéskor ért bennünket, az ajánlatok bontásakor derült ki, hogy a legolcsóbb is közel 200 millió forinttal drágább, mint amennyi pénz rendelkezésünkre állt. Nem volt más választásunk, a költségeken faragni kellett. Átterveztettük az épület fűtési rendszerét, majd a tervekben szereplő rusztikus belső berendezést is szolídabbra fogtuk. Emlékeim szerint a külső homlokzati burkolatok esetében - márványberakás szerepelt a tervekben - is a költségtakarékosság vezérelte a bizottságot. Így végül sikerült megspórolni a 200 millió forintot.

Az ad hoc bizottság érdemei közt nem csak a takarékoskodást lehet említeni, az ő javaslatukra fogadta el az akkori közgyűlés, hogy az épület tetőterében egy konferenciatermet alakítsanak ki.

- Ez utóbbi nem szerepelt az eredeti tervekben, ezért újra kellett gondolni a kivitelezést - folytatta Papp Nándor. - A tetőtér beépítését végül a város önkormányzata finanszírozta, körülbelül 45 millió forintba került a kialakítás, ám így további 400 négyzetméterrel bővült a terület.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Mikor a Parlament megszavazta a címzett állami támogatást, még senki sem gondolta, hogy egyéb nehézségekkel is szembe kell majd nézni a kivitelezés során - elevenítette fel a történteket Papp Nándor, az akkori könyvtári ad hoc bizottság tagja. - Az első sokk, a közbeszerzéskor ért bennünket, az ajánlatok bontásakor derült ki, hogy a legolcsóbb is közel 200 millió forinttal drágább, mint amennyi pénz rendelkezésünkre állt. Nem volt más választásunk, a költségeken faragni kellett. Átterveztettük az épület fűtési rendszerét, majd a tervekben szereplő rusztikus belső berendezést is szolídabbra fogtuk. Emlékeim szerint a külső homlokzati burkolatok esetében - márványberakás szerepelt a tervekben - is a költségtakarékosság vezérelte a bizottságot. Így végül sikerült megspórolni a 200 millió forintot.

Az ad hoc bizottság érdemei közt nem csak a takarékoskodást lehet említeni, az ő javaslatukra fogadta el az akkori közgyűlés, hogy az épület tetőterében egy konferenciatermet alakítsanak ki.

- Ez utóbbi nem szerepelt az eredeti tervekben, ezért újra kellett gondolni a kivitelezést - folytatta Papp Nándor. - A tetőtér beépítését végül a város önkormányzata finanszírozta, körülbelül 45 millió forintba került a kialakítás, ám így további 400 négyzetméterrel bővült a terület.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Az ad hoc bizottság érdemei közt nem csak a takarékoskodást lehet említeni, az ő javaslatukra fogadta el az akkori közgyűlés, hogy az épület tetőterében egy konferenciatermet alakítsanak ki.

- Ez utóbbi nem szerepelt az eredeti tervekben, ezért újra kellett gondolni a kivitelezést - folytatta Papp Nándor. - A tetőtér beépítését végül a város önkormányzata finanszírozta, körülbelül 45 millió forintba került a kialakítás, ám így további 400 négyzetméterrel bővült a terület.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Az ad hoc bizottság érdemei közt nem csak a takarékoskodást lehet említeni, az ő javaslatukra fogadta el az akkori közgyűlés, hogy az épület tetőterében egy konferenciatermet alakítsanak ki.

- Ez utóbbi nem szerepelt az eredeti tervekben, ezért újra kellett gondolni a kivitelezést - folytatta Papp Nándor. - A tetőtér beépítését végül a város önkormányzata finanszírozta, körülbelül 45 millió forintba került a kialakítás, ám így további 400 négyzetméterrel bővült a terület.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Ez utóbbi nem szerepelt az eredeti tervekben, ezért újra kellett gondolni a kivitelezést - folytatta Papp Nándor. - A tetőtér beépítését végül a város önkormányzata finanszírozta, körülbelül 45 millió forintba került a kialakítás, ám így további 400 négyzetméterrel bővült a terület.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Ez utóbbi nem szerepelt az eredeti tervekben, ezért újra kellett gondolni a kivitelezést - folytatta Papp Nándor. - A tetőtér beépítését végül a város önkormányzata finanszírozta, körülbelül 45 millió forintba került a kialakítás, ám így további 400 négyzetméterrel bővült a terület.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciaterem kialakítása jó döntés volt, évekig például a városi közgyűléseket is itt tartották.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Már készen álltak a kanizsai könyvtár tervei, mikor egy tanulmányút keretében a franciaországi bibliotékák belső elrendezését tanulmányoztam - árulta el Czupi Gyula igazgató. - Egy ottani, könyvtári berendezésekkel foglalkozó szakértőnek is megmutattam a terveket, aki azt mondta: nagyon szép, nagyon jó, de Franciaországban nem kaphatna engedélyt a létesítmény, miután a kölcsönzőtérben található polcrendszer nem volt körbejárható. Mintha lámpa gyúlt volna a fejemben, hazatérve átterveztük az egészet, hiszen így szellősebb, tágasabb, attraktívabb lett a kölcsönzőtér. A polcrendszer ezt a fajta elrendezését azóta amúgy több könyvtár is átvette tőlünk. A másik korszakos ötlet az állomány biztonsági kóddal való ellátása volt. Az áruházakból ismert úgynevezett csipogórendszert mi már tíz évvel ezelőtt bevezettük, s azóta is remekül működik.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

A könyvtár 2003-ban a legnagyobb hazai elismerést is begyűjtötte, a szakmai zsűri az év könyvtárának választotta a kanizsai intézményt.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Szerintem azzal érdemeltük ki az elismerést, hogy tudtunk élni az új épület adta lehetőségekkel - mondta az igazgató. - Számos új szolgáltatást vezettünk be, ugyanakkor egyfajta központjává váltunk a civil kezdeményezéseknek is.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

No, de térjünk vissza a kivitelezésre. A visszaemlékezések szerint a beruházást elnyerő ZÁÉV Zrt. is rugalmasan állt a projekthez.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Nagyon akartuk és nagyon szerettük is ezt a beruházást - emlékezett vissza Biczó Lajos projektvezető, aki mint mesélte: a könyvtárral kelt, s feküdt akkoriban. - Úgy emlékszem: folyamatos volt a munka, s bár a költségek visszafogása miatt gyakran kellett változtatni az eredeti terveken, mégsem állt meg a munka. Persze ez nagyrészt Zalaváry Lajos tervezőnek volt köszönhető, aki ha úgy adódott egy lapra skiccelte fel a változtatásokat, mely alapján könnyen folytatni tudtuk a munkát.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

- Magamat nyugdíjaztam volna, ha több évtizedes szakmai múlttal a hátam mögött nem tudtam volna, hogy mit kell tenni egy-egy változtatást követően - utalt a skiccekre Zalaváry Lajos, az épület tervezője, aki jelezte: a kanizsai könyvtár tervezésekor a totális könyvtár megfogalmazására tett kísérletet. - E törekvés újszerűsége főleg abban nyilvánult meg, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van, válaszfalak nélküli egységet képez. A látogatónak olyan érzése támad, mintha egy elegáns bevásárlóközpontban, plazában lenne, ahol szabadon mozogva válogathat a szolgáltatások közül. Ezt az érzetet erősíti a tetőn kialakított üvegkupola, melynek köszönhetően a legalsó szintet is megvilágítja a napfény.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Zalaváry Lajos szerint a kanizsai könyvtár épülete azért is figyelemre méltó, mert több olyan technológiai újdonság - így például az épület klimatizálása - is megvalósult, mely még ma sem jellemző a középületekre.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Szóval a kanizsai könyvtár, mely Halis István nevét viseli, még ma is újszerű, mind építészetileg, mind a szolgáltatások terén, ám ami ennél is fontosabb, hogy a lakosság sem idegenkedik az intézménytől. S, még egy dolog, ami talán iránymutatást adhat a mindenkori városvezetőknek. Állítólag a könyvtárberuház azon kevés közügyek egyike volt az elmúlt évtizedben, mely politikamentesen, pártérdekeket háttérbe szorítva zajlott.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!