Hétvége

2011.01.29. 09:26

A szent életű doktor

A Szombathelyi Egyházmegye több településén ünnepi szentmisével emlékeztek meg e napokban a szegények orvosáról , Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóról. A 80 éve elhunyt hercegi rangú doktor szentté avatásáért is imádkoztak a papok és a hívek.

zaol.hu

 

Zsifkovics püspök követendő példának nevezte a doktor életútját, hangsúlyozva, hogy orvosi és családapai hivatásában is a mindennapi imádság, a mély istenhit erősítette meg Batthyányt. Dr. Veres András megyés püspök és dr. Konkoly István nyugalmazott püspök is imádkozott a szentté avatásáért. Szombathelyen szintén e napon emlékeztek Batthyány Lászlóra: az oladi templomban Horváth József pápai prelátus a szegények orvosának családfői szerepéről szólt homíliájában (utalva arra is, hogy a katolikus egyházban elkezdődött a család éve). A prelátus - az egyházmegyei sajtószolgálat tájékoztatása szerint - elmondta: Batthyány feleségével vallásos szellemiségben nevelt fel tíz gyermeket, a család minden reggel szentmisén vett részt, esténként pedig rózsafüzért imádkozott.


S hogy ki volt Batthyány-Strattmann László? A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár jellemzése szerint a gyakorlati szemészet rendkívüli kézügyességű, kiváló művelő-je, aki napi 80-100 betegetlátott el, s aki minden ide-jét a gyógyításnak szentelte. 1902-ben Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria) nyitotta meg Magyarország első korszerű vidéki kórházát, ahol az ellátást olyan magas szintre fejlesztette, hogy az állami vasúttársaság különvonatokat indított a mind nagyobb számban érkező betegek szállítására. Batthyány (aki az orvosi mellett bölcsészdoktori végzettséget is szerzett, s nem csupán szemészként, hanem sebészként is diplomázott, majd praktizált) a szegények ingyenes gyógyítására fordította szinte teljes vagyonát. Egyházi források szerint életében mintegy 30 ezer szemműtétet végzett, az operációk előtt rendszerint imádkozott, betegei lelki gondozásáról sem feledkezett meg, emellett gyógyszerrel, ruhával, pénzzel segítette a rászorulókat. A ferences harmadrend tagja volt.

61 évesen, 1931-ben hunyt el, majd Németújváron (Güssing), a családi kriptában helyezték nyugalomra. Betegei, ismerősei közül sokan már életében szentként tisztelték, boldoggá avatása is népi kezdeményezésre indult el, végül az eljárást hivatalosan a bécsi érsekség és a Szombathelyi Egyházmegye kezdte meg 1944-ben. A háború után az eljárás sokáig szünetelt, csak 1982-ben karolta fel újra az ügyet László István kismartoni püspök.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

S hogy ki volt Batthyány-Strattmann László? A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár jellemzése szerint a gyakorlati szemészet rendkívüli kézügyességű, kiváló művelő-je, aki napi 80-100 betegetlátott el, s aki minden ide-jét a gyógyításnak szentelte. 1902-ben Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria) nyitotta meg Magyarország első korszerű vidéki kórházát, ahol az ellátást olyan magas szintre fejlesztette, hogy az állami vasúttársaság különvonatokat indított a mind nagyobb számban érkező betegek szállítására. Batthyány (aki az orvosi mellett bölcsészdoktori végzettséget is szerzett, s nem csupán szemészként, hanem sebészként is diplomázott, majd praktizált) a szegények ingyenes gyógyítására fordította szinte teljes vagyonát. Egyházi források szerint életében mintegy 30 ezer szemműtétet végzett, az operációk előtt rendszerint imádkozott, betegei lelki gondozásáról sem feledkezett meg, emellett gyógyszerrel, ruhával, pénzzel segítette a rászorulókat. A ferences harmadrend tagja volt.

61 évesen, 1931-ben hunyt el, majd Németújváron (Güssing), a családi kriptában helyezték nyugalomra. Betegei, ismerősei közül sokan már életében szentként tisztelték, boldoggá avatása is népi kezdeményezésre indult el, végül az eljárást hivatalosan a bécsi érsekség és a Szombathelyi Egyházmegye kezdte meg 1944-ben. A háború után az eljárás sokáig szünetelt, csak 1982-ben karolta fel újra az ügyet László István kismartoni püspök.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

S hogy ki volt Batthyány-Strattmann László? A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár jellemzése szerint a gyakorlati szemészet rendkívüli kézügyességű, kiváló művelő-je, aki napi 80-100 betegetlátott el, s aki minden ide-jét a gyógyításnak szentelte. 1902-ben Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria) nyitotta meg Magyarország első korszerű vidéki kórházát, ahol az ellátást olyan magas szintre fejlesztette, hogy az állami vasúttársaság különvonatokat indított a mind nagyobb számban érkező betegek szállítására. Batthyány (aki az orvosi mellett bölcsészdoktori végzettséget is szerzett, s nem csupán szemészként, hanem sebészként is diplomázott, majd praktizált) a szegények ingyenes gyógyítására fordította szinte teljes vagyonát. Egyházi források szerint életében mintegy 30 ezer szemműtétet végzett, az operációk előtt rendszerint imádkozott, betegei lelki gondozásáról sem feledkezett meg, emellett gyógyszerrel, ruhával, pénzzel segítette a rászorulókat. A ferences harmadrend tagja volt.

61 évesen, 1931-ben hunyt el, majd Németújváron (Güssing), a családi kriptában helyezték nyugalomra. Betegei, ismerősei közül sokan már életében szentként tisztelték, boldoggá avatása is népi kezdeményezésre indult el, végül az eljárást hivatalosan a bécsi érsekség és a Szombathelyi Egyházmegye kezdte meg 1944-ben. A háború után az eljárás sokáig szünetelt, csak 1982-ben karolta fel újra az ügyet László István kismartoni püspök.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

61 évesen, 1931-ben hunyt el, majd Németújváron (Güssing), a családi kriptában helyezték nyugalomra. Betegei, ismerősei közül sokan már életében szentként tisztelték, boldoggá avatása is népi kezdeményezésre indult el, végül az eljárást hivatalosan a bécsi érsekség és a Szombathelyi Egyházmegye kezdte meg 1944-ben. A háború után az eljárás sokáig szünetelt, csak 1982-ben karolta fel újra az ügyet László István kismartoni püspök.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

61 évesen, 1931-ben hunyt el, majd Németújváron (Güssing), a családi kriptában helyezték nyugalomra. Betegei, ismerősei közül sokan már életében szentként tisztelték, boldoggá avatása is népi kezdeményezésre indult el, végül az eljárást hivatalosan a bécsi érsekség és a Szombathelyi Egyházmegye kezdte meg 1944-ben. A háború után az eljárás sokáig szünetelt, csak 1982-ben karolta fel újra az ügyet László István kismartoni püspök.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

Batthyány-Strattmann László közbenjárásának tulajdonítanak egy 1989-es csodás gyógyulást, amit végül 2001-ben hitelesített a katolikus egyház római orvosi és teológiai bizottsága. Ennek eredményeképpen két évvel később a pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

Ezek is érdekelhetik