Hétvége

2010.11.20. 13:46

Áldozati oltár és ambó a szakrális épületben

Teljesen megújul a dobronaki Szent Jakab- templom szentélye. A jelenleg is zajló felújítás során többek között kőből készült áldozati oltárt és ambót helyeznek el a szakrális épületben.

Gyuricza Ferenc

- A pénz egy része már rendelkezésünkre áll, de szükség van további támogatásokra is - magyarázta a plébános. -Most fogok a község vezetőivel is tárgyalni a segítségnyújtásról, hiszen a templom nem a papok tulajdona, hanem a hívőké, a településé. A lelkipásztorokat bármikor áthelyezhetik, ám a templom a helyén marad. Annak rendezettsége mindannyiunk tükre.

A dobronaki plébániatemplomot a XVIII. század legvégén építették. A községben azonban nem ez az első szakrális épülete, egy 1334-ből való Bánffy-birtoklevél is megemlíti már a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templomot. Dobronak a Hetés központi településének számított, így a plébániájához is tíz település - nevezetesen Bödeháza, a Szentistvánlak néven is ismert Jósec, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Szíjártóháza, Szombatfa és Zsitkóc, valamint maga Dobronak - tartozott. A tíz falu a Szent Istváni alapelvre utal, az államalapító rendelete szerint ugyanis minden tíz falunak egyházkerületet kellett alapítania. A későbbiekben több forrás is említést tesz még a dobronaki plébániáról, illetve magáról a templomról, így arra is utalnak a feljegyzések, a XVI. és XVII. század fordulóján előbb kálvinista, majd evangélikus gyülekezet is otthonra lelt a községben. Egy 1649-ben keltezett püspöki jegyzőkönyv szerint a Szent Jakab tiszteletére felszentelt templom téglából épült, szentélye bolthajtásos, fa borítású mennyezete részben festett. Ez a templom 1747-ben - a plébánia régi irattárával együtt - azonban leégett. Helyére egy fa templomot emeltek, mindez az 1777-ben újonnan létrehozott szombathelyi egyházmegye első főpásztorának, Szily János püspöknek írt jegyzőkönyvből tudható. A rossz állapotú fatemplom helyére emelteti a község akkori kegyura, herceg Esterházy a jelenlegi épületet.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

- A pénz egy része már rendelkezésünkre áll, de szükség van további támogatásokra is - magyarázta a plébános. -Most fogok a község vezetőivel is tárgyalni a segítségnyújtásról, hiszen a templom nem a papok tulajdona, hanem a hívőké, a településé. A lelkipásztorokat bármikor áthelyezhetik, ám a templom a helyén marad. Annak rendezettsége mindannyiunk tükre.

A dobronaki plébániatemplomot a XVIII. század legvégén építették. A községben azonban nem ez az első szakrális épülete, egy 1334-ből való Bánffy-birtoklevél is megemlíti már a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templomot. Dobronak a Hetés központi településének számított, így a plébániájához is tíz település - nevezetesen Bödeháza, a Szentistvánlak néven is ismert Jósec, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Szíjártóháza, Szombatfa és Zsitkóc, valamint maga Dobronak - tartozott. A tíz falu a Szent Istváni alapelvre utal, az államalapító rendelete szerint ugyanis minden tíz falunak egyházkerületet kellett alapítania. A későbbiekben több forrás is említést tesz még a dobronaki plébániáról, illetve magáról a templomról, így arra is utalnak a feljegyzések, a XVI. és XVII. század fordulóján előbb kálvinista, majd evangélikus gyülekezet is otthonra lelt a községben. Egy 1649-ben keltezett püspöki jegyzőkönyv szerint a Szent Jakab tiszteletére felszentelt templom téglából épült, szentélye bolthajtásos, fa borítású mennyezete részben festett. Ez a templom 1747-ben - a plébánia régi irattárával együtt - azonban leégett. Helyére egy fa templomot emeltek, mindez az 1777-ben újonnan létrehozott szombathelyi egyházmegye első főpásztorának, Szily János püspöknek írt jegyzőkönyvből tudható. A rossz állapotú fatemplom helyére emelteti a község akkori kegyura, herceg Esterházy a jelenlegi épületet.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

- A pénz egy része már rendelkezésünkre áll, de szükség van további támogatásokra is - magyarázta a plébános. -Most fogok a község vezetőivel is tárgyalni a segítségnyújtásról, hiszen a templom nem a papok tulajdona, hanem a hívőké, a településé. A lelkipásztorokat bármikor áthelyezhetik, ám a templom a helyén marad. Annak rendezettsége mindannyiunk tükre.

A dobronaki plébániatemplomot a XVIII. század legvégén építették. A községben azonban nem ez az első szakrális épülete, egy 1334-ből való Bánffy-birtoklevél is megemlíti már a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templomot. Dobronak a Hetés központi településének számított, így a plébániájához is tíz település - nevezetesen Bödeháza, a Szentistvánlak néven is ismert Jósec, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Szíjártóháza, Szombatfa és Zsitkóc, valamint maga Dobronak - tartozott. A tíz falu a Szent Istváni alapelvre utal, az államalapító rendelete szerint ugyanis minden tíz falunak egyházkerületet kellett alapítania. A későbbiekben több forrás is említést tesz még a dobronaki plébániáról, illetve magáról a templomról, így arra is utalnak a feljegyzések, a XVI. és XVII. század fordulóján előbb kálvinista, majd evangélikus gyülekezet is otthonra lelt a községben. Egy 1649-ben keltezett püspöki jegyzőkönyv szerint a Szent Jakab tiszteletére felszentelt templom téglából épült, szentélye bolthajtásos, fa borítású mennyezete részben festett. Ez a templom 1747-ben - a plébánia régi irattárával együtt - azonban leégett. Helyére egy fa templomot emeltek, mindez az 1777-ben újonnan létrehozott szombathelyi egyházmegye első főpásztorának, Szily János püspöknek írt jegyzőkönyvből tudható. A rossz állapotú fatemplom helyére emelteti a község akkori kegyura, herceg Esterházy a jelenlegi épületet.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

- A pénz egy része már rendelkezésünkre áll, de szükség van további támogatásokra is - magyarázta a plébános. -Most fogok a község vezetőivel is tárgyalni a segítségnyújtásról, hiszen a templom nem a papok tulajdona, hanem a hívőké, a településé. A lelkipásztorokat bármikor áthelyezhetik, ám a templom a helyén marad. Annak rendezettsége mindannyiunk tükre.

A dobronaki plébániatemplomot a XVIII. század legvégén építették. A községben azonban nem ez az első szakrális épülete, egy 1334-ből való Bánffy-birtoklevél is megemlíti már a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templomot. Dobronak a Hetés központi településének számított, így a plébániájához is tíz település - nevezetesen Bödeháza, a Szentistvánlak néven is ismert Jósec, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Szíjártóháza, Szombatfa és Zsitkóc, valamint maga Dobronak - tartozott. A tíz falu a Szent Istváni alapelvre utal, az államalapító rendelete szerint ugyanis minden tíz falunak egyházkerületet kellett alapítania. A későbbiekben több forrás is említést tesz még a dobronaki plébániáról, illetve magáról a templomról, így arra is utalnak a feljegyzések, a XVI. és XVII. század fordulóján előbb kálvinista, majd evangélikus gyülekezet is otthonra lelt a községben. Egy 1649-ben keltezett püspöki jegyzőkönyv szerint a Szent Jakab tiszteletére felszentelt templom téglából épült, szentélye bolthajtásos, fa borítású mennyezete részben festett. Ez a templom 1747-ben - a plébánia régi irattárával együtt - azonban leégett. Helyére egy fa templomot emeltek, mindez az 1777-ben újonnan létrehozott szombathelyi egyházmegye első főpásztorának, Szily János püspöknek írt jegyzőkönyvből tudható. A rossz állapotú fatemplom helyére emelteti a község akkori kegyura, herceg Esterházy a jelenlegi épületet.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

A dobronaki plébániatemplomot a XVIII. század legvégén építették. A községben azonban nem ez az első szakrális épülete, egy 1334-ből való Bánffy-birtoklevél is megemlíti már a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templomot. Dobronak a Hetés központi településének számított, így a plébániájához is tíz település - nevezetesen Bödeháza, a Szentistvánlak néven is ismert Jósec, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Szíjártóháza, Szombatfa és Zsitkóc, valamint maga Dobronak - tartozott. A tíz falu a Szent Istváni alapelvre utal, az államalapító rendelete szerint ugyanis minden tíz falunak egyházkerületet kellett alapítania. A későbbiekben több forrás is említést tesz még a dobronaki plébániáról, illetve magáról a templomról, így arra is utalnak a feljegyzések, a XVI. és XVII. század fordulóján előbb kálvinista, majd evangélikus gyülekezet is otthonra lelt a községben. Egy 1649-ben keltezett püspöki jegyzőkönyv szerint a Szent Jakab tiszteletére felszentelt templom téglából épült, szentélye bolthajtásos, fa borítású mennyezete részben festett. Ez a templom 1747-ben - a plébánia régi irattárával együtt - azonban leégett. Helyére egy fa templomot emeltek, mindez az 1777-ben újonnan létrehozott szombathelyi egyházmegye első főpásztorának, Szily János püspöknek írt jegyzőkönyvből tudható. A rossz állapotú fatemplom helyére emelteti a község akkori kegyura, herceg Esterházy a jelenlegi épületet.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

A dobronaki plébániatemplomot a XVIII. század legvégén építették. A községben azonban nem ez az első szakrális épülete, egy 1334-ből való Bánffy-birtoklevél is megemlíti már a Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templomot. Dobronak a Hetés központi településének számított, így a plébániájához is tíz település - nevezetesen Bödeháza, a Szentistvánlak néven is ismert Jósec, Göntérháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Radamos, Szíjártóháza, Szombatfa és Zsitkóc, valamint maga Dobronak - tartozott. A tíz falu a Szent Istváni alapelvre utal, az államalapító rendelete szerint ugyanis minden tíz falunak egyházkerületet kellett alapítania. A későbbiekben több forrás is említést tesz még a dobronaki plébániáról, illetve magáról a templomról, így arra is utalnak a feljegyzések, a XVI. és XVII. század fordulóján előbb kálvinista, majd evangélikus gyülekezet is otthonra lelt a községben. Egy 1649-ben keltezett püspöki jegyzőkönyv szerint a Szent Jakab tiszteletére felszentelt templom téglából épült, szentélye bolthajtásos, fa borítású mennyezete részben festett. Ez a templom 1747-ben - a plébánia régi irattárával együtt - azonban leégett. Helyére egy fa templomot emeltek, mindez az 1777-ben újonnan létrehozott szombathelyi egyházmegye első főpásztorának, Szily János püspöknek írt jegyzőkönyvből tudható. A rossz állapotú fatemplom helyére emelteti a község akkori kegyura, herceg Esterházy a jelenlegi épületet.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

A Szent Jakab-templomot azóta többször is átalakították. A leglátványosabb változás 1963-ban történt, amikor az amúgy igen alacsony tornyát magasabbra emelték. Freskóit részben a lendvai Pandur Lajos készítette 1917-ben, de az apszisban látható faliképek jóval később készültek el. A plébánia területe a történelem viharai miatt is változott, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében kettészakították, a magyarországi falvak a rédicsi plébániához kerültek. A dobronaki egyházközséghez jelenleg öt település - a székhely mellett Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos alkotja.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

A dobronaki plébánia a szlovéniai magyarság szempontjából különösen fontos, hiszen ennek területén magyarul zajlanak az istentiszteletek. Lendván ugyancsak tartanak magyar nyelvű szentmiséket, ám miután Santak Tamás plébánost a püspök Muraszombatra helyezte, ezt a feladatot Magyarországról érkező papok vállalják magukra. Simon Stihec pappá szentelését követően eddig három helyen látott el egyházi szolgálatot, egy szlovén községben kezdett, majd Lendvára kapott kápláni kinevezést, s innen került 2009 augusztusában Dobronakra.

Ezek is érdekelhetik