Hétvége

2008.06.28. 02:28

Valamennyien testvérek vagyunk!

Tutti fratelli! - Valamennyien testvérek vagyunk! Kiáltotta a tömegnek Olaszhonban egy ifjú bankár 1859 júniusában. Evvel kezdődött a Vöröskereszt története.

Kovács Krisztián

Ekkor volt ugyanis a véres solferinói csata (az osztrák és a francia seregek között dúlt), melyben 40 ezer ember veszítette életét vagy sebesült meg. Henry Dunant, a jómodú, fiatal svájci bankár épp átutazóban volt az olasz városon, s engedélyt kért a francia parancsnokságtól, hogy megtekinthesse a legtöbbet szenvedett városrészt. A templom környékén a tömeg éppen a sebesült osztrák foglyokat ütlegelte és dobálta ki a templomból. Dunant megdöbbent, ám megvolt benne a kellő bátorság és kurázsi, hogy odakiáltson a gyűlölettől izzó embereknek: Tutti fratelli! Az ütésre lendülő karok megálltak, a bántalmazókban felülkerekedett a jóérzés. Teljesítették Dunant utasításait, s követték példáját, immár az egyenruhától függetlenül segítve a harcképtelen, jajveszékelő katonákat. Dunant könyvet írt élményeiről, s személyes, meggyőző erejű kiállása elindította azt a folyamatot, ami 1863 októberében életre segítette a Nemzetközi Vöröskeresztet.

A fentiek egy frissen megjelent könyvben olvashatók, melynek szerzője Kovács Tibor, a zalai Vöröskereszt alelnöke. Két évtizednyi, a segélyszervezet berkeiben szerzett tapasztalat és élmény késztette őt arra, hogy kétéves kutatómunkát követően megírja a Vöröskeresztes élet Zala vármegyében 1881-1945 című munkát, amelynek első fejezete a kellő beágyazottság céljából a humanitárius mozgalom nemzetközi és magyarországi kezdetét vázolja. Fotót láthatunk például arról a vörös keresztes karszalagról, amit egy sebészorvos viselt első ízben az 1864-es porosz-dán háborúban, s ami aztán a mozgalom védjegyeként orvosok, ápolók, önkéntesek ezreinek életét mentette meg háborúk idején. Hazánkban 1881 tavaszán bontott zászlót a szervezet, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egylete néven, a nemzetközi mozgalom 25. tagszervezeteként. Az anyagi alapok megteremtéséhez négymillió forint értékű bélyeg- és illetékmentes sorsjegykölcsön megkötésére nyertek jogot, s haladéktalanul nekiláttak a budapesti Erzsébet Kórház felépítésének.

A könyv második és harmadik fejezete a zalai fejleményeket veszi sorra, a választmányok és fiókegyletek részletes ismertetésével. A zalai tagtoborzás kezdete egybeesett az országos előkészületekkel, így 1879-ben jött létre a csáktornyai, egy évvel később a zalaegerszegi és a keszthelyi, majd 1881-ben a nagykanizsai fiókegylet, majd követte még őket több tucat. Adományt gyűjtöttek, segélyprogramokat szerveztek az éhínség ellen, gyámolították a rokkantakat, jótékonysági bálokat tartottak, ápolónőket képeztek, elsősegélynyújtó, vízimentő és viharjelző szolgálatot állítottak fel. 1939-ben elkezdődött a véradás szervezése is, elsősorban a hölgyekre koncentrálva, úgy vélték ugyanis, hogy a női szervezet jobban tűri az evvel járó megpróbáltatást. Egy évvel később 122 véradót tartottak nyilván Zalában, míg Vasban csak 29-et.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

A fentiek egy frissen megjelent könyvben olvashatók, melynek szerzője Kovács Tibor, a zalai Vöröskereszt alelnöke. Két évtizednyi, a segélyszervezet berkeiben szerzett tapasztalat és élmény késztette őt arra, hogy kétéves kutatómunkát követően megírja a Vöröskeresztes élet Zala vármegyében 1881-1945 című munkát, amelynek első fejezete a kellő beágyazottság céljából a humanitárius mozgalom nemzetközi és magyarországi kezdetét vázolja. Fotót láthatunk például arról a vörös keresztes karszalagról, amit egy sebészorvos viselt első ízben az 1864-es porosz-dán háborúban, s ami aztán a mozgalom védjegyeként orvosok, ápolók, önkéntesek ezreinek életét mentette meg háborúk idején. Hazánkban 1881 tavaszán bontott zászlót a szervezet, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egylete néven, a nemzetközi mozgalom 25. tagszervezeteként. Az anyagi alapok megteremtéséhez négymillió forint értékű bélyeg- és illetékmentes sorsjegykölcsön megkötésére nyertek jogot, s haladéktalanul nekiláttak a budapesti Erzsébet Kórház felépítésének.

A könyv második és harmadik fejezete a zalai fejleményeket veszi sorra, a választmányok és fiókegyletek részletes ismertetésével. A zalai tagtoborzás kezdete egybeesett az országos előkészületekkel, így 1879-ben jött létre a csáktornyai, egy évvel később a zalaegerszegi és a keszthelyi, majd 1881-ben a nagykanizsai fiókegylet, majd követte még őket több tucat. Adományt gyűjtöttek, segélyprogramokat szerveztek az éhínség ellen, gyámolították a rokkantakat, jótékonysági bálokat tartottak, ápolónőket képeztek, elsősegélynyújtó, vízimentő és viharjelző szolgálatot állítottak fel. 1939-ben elkezdődött a véradás szervezése is, elsősorban a hölgyekre koncentrálva, úgy vélték ugyanis, hogy a női szervezet jobban tűri az evvel járó megpróbáltatást. Egy évvel később 122 véradót tartottak nyilván Zalában, míg Vasban csak 29-et.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

A fentiek egy frissen megjelent könyvben olvashatók, melynek szerzője Kovács Tibor, a zalai Vöröskereszt alelnöke. Két évtizednyi, a segélyszervezet berkeiben szerzett tapasztalat és élmény késztette őt arra, hogy kétéves kutatómunkát követően megírja a Vöröskeresztes élet Zala vármegyében 1881-1945 című munkát, amelynek első fejezete a kellő beágyazottság céljából a humanitárius mozgalom nemzetközi és magyarországi kezdetét vázolja. Fotót láthatunk például arról a vörös keresztes karszalagról, amit egy sebészorvos viselt első ízben az 1864-es porosz-dán háborúban, s ami aztán a mozgalom védjegyeként orvosok, ápolók, önkéntesek ezreinek életét mentette meg háborúk idején. Hazánkban 1881 tavaszán bontott zászlót a szervezet, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egylete néven, a nemzetközi mozgalom 25. tagszervezeteként. Az anyagi alapok megteremtéséhez négymillió forint értékű bélyeg- és illetékmentes sorsjegykölcsön megkötésére nyertek jogot, s haladéktalanul nekiláttak a budapesti Erzsébet Kórház felépítésének.

A könyv második és harmadik fejezete a zalai fejleményeket veszi sorra, a választmányok és fiókegyletek részletes ismertetésével. A zalai tagtoborzás kezdete egybeesett az országos előkészületekkel, így 1879-ben jött létre a csáktornyai, egy évvel később a zalaegerszegi és a keszthelyi, majd 1881-ben a nagykanizsai fiókegylet, majd követte még őket több tucat. Adományt gyűjtöttek, segélyprogramokat szerveztek az éhínség ellen, gyámolították a rokkantakat, jótékonysági bálokat tartottak, ápolónőket képeztek, elsősegélynyújtó, vízimentő és viharjelző szolgálatot állítottak fel. 1939-ben elkezdődött a véradás szervezése is, elsősorban a hölgyekre koncentrálva, úgy vélték ugyanis, hogy a női szervezet jobban tűri az evvel járó megpróbáltatást. Egy évvel később 122 véradót tartottak nyilván Zalában, míg Vasban csak 29-et.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

A könyv második és harmadik fejezete a zalai fejleményeket veszi sorra, a választmányok és fiókegyletek részletes ismertetésével. A zalai tagtoborzás kezdete egybeesett az országos előkészületekkel, így 1879-ben jött létre a csáktornyai, egy évvel később a zalaegerszegi és a keszthelyi, majd 1881-ben a nagykanizsai fiókegylet, majd követte még őket több tucat. Adományt gyűjtöttek, segélyprogramokat szerveztek az éhínség ellen, gyámolították a rokkantakat, jótékonysági bálokat tartottak, ápolónőket képeztek, elsősegélynyújtó, vízimentő és viharjelző szolgálatot állítottak fel. 1939-ben elkezdődött a véradás szervezése is, elsősorban a hölgyekre koncentrálva, úgy vélték ugyanis, hogy a női szervezet jobban tűri az evvel járó megpróbáltatást. Egy évvel később 122 véradót tartottak nyilván Zalában, míg Vasban csak 29-et.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

A könyv második és harmadik fejezete a zalai fejleményeket veszi sorra, a választmányok és fiókegyletek részletes ismertetésével. A zalai tagtoborzás kezdete egybeesett az országos előkészületekkel, így 1879-ben jött létre a csáktornyai, egy évvel később a zalaegerszegi és a keszthelyi, majd 1881-ben a nagykanizsai fiókegylet, majd követte még őket több tucat. Adományt gyűjtöttek, segélyprogramokat szerveztek az éhínség ellen, gyámolították a rokkantakat, jótékonysági bálokat tartottak, ápolónőket képeztek, elsősegélynyújtó, vízimentő és viharjelző szolgálatot állítottak fel. 1939-ben elkezdődött a véradás szervezése is, elsősorban a hölgyekre koncentrálva, úgy vélték ugyanis, hogy a női szervezet jobban tűri az evvel járó megpróbáltatást. Egy évvel később 122 véradót tartottak nyilván Zalában, míg Vasban csak 29-et.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

Háborúk idején kitüntetett szerep jutott a szervezetnek. Kovács Tibor munkája kitér a két világégés zalai fejleményeire, a kisegítő és hadikórházak létesítésére, a tömeges ápolónőképzésre, s a hadifoglyok fogadásában és ellátásában vállalt szerepre is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!