Hétvége

2008.06.14. 02:28

Puccos katalógus, szívújságba kötve

Mint például ez a film. Ehhez képest azok a pasi-vétkek, amelyek világvége hangulatba taszítják a Szex és New York főszereplőit, apró botlásként érték ...

Magyar Hajnalka

Mint például ez a film. Ehhez képest azok a pasi-vétkek, amelyek világvége hangulatba taszítják a Szex és New York főszereplőit, apró botlásként értékelhetők. Rég sajnáltam ugyanis ennyire két és fél órányi elvesztegetett időt, mint most. Ezúton jelzem Michael Patrick King rendezőnek, hogy ez nekem valami módon még visszajár.

Hogy akkor egyáltalán mi a csudának ültem be a filmre? Jogos a kérdés, de meg tudom magyarázni, tisztelt bíróság. Kihagytam ugyanis a tévésorozatot. Ami, így utólag már látom, szerfölött bölcs döntés volt részemről. Hallottam viszont hírét a hatalmas sikernek, ami felpiszkálta a kíváncsiságomat. Gondoltam, most behozom a restanciát, s egy ülésben veszem magamhoz azt a nagyon cool életérzést, amit a Szex és New York megtestesít. Azt mondják ugyanis, ez a négy nő, Carrie (Sarah Jessica Parker), Samantha (Kim Cattrall), Miranda (Cynthia Nixon) és Charlotte (Kristin Davis) átalakította a nőkről alkotott képet, lerombolta a sztereotípiákat. Bebizonyították a világnak, hogy aki egyedül van, az nem feltétlenül magányos, hogy a nők nemcsak anyaként és konyhatündérként szerezhetnek érdemeket, hanem lehetnek függetlenek, merészek, szellemesek, döntésképesek, szabadosak, kezdeményezők a szexben. Lehet, hogy így van, de ezt előlem sikerült eltitkolniuk. A magam részéről ebben a néha kifejezetten unalmas és szívszaggató sablonoktól hemzsegő filmben négy modoros teremtést láttam, akik külön-külön is megérik a pénzüket, négyen együtt pedig kifejezetten ijesztőek. Divatmárkákban tobzódnak, s leginkább heveny köldöknézéssel, valamint a szerelmi életükkel vannak elfoglalva. A főhősnő, Carrie Bradshaw álmainak netovábbja például egy bálteremnyi csilli-villi gardróbszoba, s amikor ez beteljesül, a bepisilést kockáztatva örvend. És nem ám királykisasszonyt játszó ábrándos tiniről szól a nóta, hanem egy negyvenes értelmiségiről. Na, ezt megkaptuk. Olyan nők tipegnek itt a színen, akik hetente kölcsönöznek új táskát, csak hogy mindig más divatguru trendi márkáját lóbálhassák. (Egyébként az e szerepre kárhoztatott asszisztenslány - Jennifer Hudson - volt még a legszimpatikusabb.) Az egész film olyan, mintha valamelyik szívújságot olvasnánk, amibe véletlenül belekötötték egy puccos ruha-, cipő- és táskakatalógus lapjait.

Nem kérek az ilyen emancipációs forradalomból. Akkor inkább ezerszer a fakanál.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!