Hétvége

2007.10.22. 02:29

Történelem és politika

A diákok a rendszerváltó években születtek, jövőre érettségiznek. A tananyagban tavasszal veszik az 1956-os forradalom történéseit, ám az akkori eseményekről, s az ünnep mai tiszteletéről nekik is van véleményük...

Sinkovics Eta

- Még nem tanultunk az 56-os forradalomról, de a korosztályom már sokat hallott a történésekről. Egyrészt az ünnepségeken, hiszen minden évben megemlékezünk iskolánkban is október 23-ról. Ilyenkor a forradalmi eseményeket boncolgatjuk, és szerintem ennél alaposabban máshol sem beszélnek a konkrétumokról mind a mai napig. Történelmi távlatban még kevés idő, mindössze ötvenegy év telt el, s az embereknek teljesen mást jelent ez a korszak, mint március 15-e. Számunkra kicsit misztikusabb is. Otthon, a családban gyakran szóba került 56 ősze, nyíltabban beszéltünk róla, mivel nagyapám Zalabaksán a forradalmi tanács elnöke volt. Emiatt meg is hurcolták. A rendszerváltozás után Göncz Árpád kitüntette. 56-ban is a változást akarták, akkor nem sikerült. 89-ben az ország fellélegzett, optimistább lett a légkör, megszűnt az orosz befolyás. Ám a tavalyi események azt bizonyítják, az emberek most is elégedetlenek, változtatni akarnak.

- Úgy gondolom, a mai fiatalok keveset tudnak 1956-ról - fűzi tovább a beszélgetés szálát Dani. - Ezért fontos, hogy olyan rendezvények idézzék az emlékét, amelyek kerülik a sablonokat, mert az keveseket érint meg. S talán emiatt érzik kötelezőnek, hogy részt vegyenek a városi vagy iskolai ünnepségeken. Idén zenével színesítjük az összeállításunkat, én például a Valaki mondja meg és a Ha én rózsa volnék című számokat adom elő. Megkérdezett a tanárnő és szívesen vállaltam az ünnepségen való közreműködést. Hozzáteszem, a magyar történelem szemléletemben sokat jelentett, hogy idén nyáron a családdal Erdélyben jártunk, s felkerestünk emlékhelyeket.

- Tény és való, a mai magyar fiatalság, a diákok nem is igazán érdeklődnek ez iránt az ünnep iránt - szögezi le Beáta. - Nincsenek az eseményekkel tisztában, sok esetben azt sem tudják, miről van szó, mit ünnepelnek. Példa erre a tavalyi október 23-ai tüntetés, az emberek kétharmada nem volt tudatában, miért vonul ki az utcára. Csak azért, hogy törjön-zúzzon. Sokan e célból ürügynek használták 56 évfordulóját - háborog. - Idén is lesznek tüntetések, ahogy hallani, több mint száz szervezet jelentette be szándékát... Ezek tompítják az ünnep fényét, megint nem a méltó megemlékezésre készülnek, hanem arra, de jó buli, törjünk össze mindent.

- Vannak budapesti egyetemista barátaim, akik nem mernek fennmaradni, mert félnek, ismét zavargások lesznek. Elég szomorú... - veti közbe Dani, de Szilvia is így gondolja.

- Tönkreteszik azok lehetőségét, akik tényleg emléket szeretnének állítani az 56-os hősöknek. Ezt az egész ünnepet megszégyenítették.

A fiatalok azt mondják, a forradalmi események megértését, a kor bemutatását nagyban segítette a Nagy Imréről szóló Temetetlen halott, és a Szabadság, szerelem című film. Az utóbbi hollywoodi stílusban készült, ennek ellenére, elgondolkodtat és felkelti az érdeklődést, nem utolsósorban számos diák megnézi. Dani a szüleivel járt a Terror Házában, a látottak erősen hatottak rá. Mikó-Baráth Máté a film megtekintése után Nagy Imre életét és a forradalomban betöltött szerepét könyvekből is tanulmányozta. A beszélgetés során hangot adott annak az észrevételének, hogy a diákok között akadnak, akik a megfelelő öltözékkel (fehér ing, sötét nadrág) sem veszik figyelembe az október 23-ai ünnepet.

- 51 év telt el a forradalom óta. Emlékét külsőségekben is illene megtisztelni, mert ez apáink, nagyapáink kora - utal azokra, akik nem érzik magukénak az iskolai ünnepségeket, csak azt látják, hogy elmarad három órájuk. A tavalyi tüntetésekkel kapcsolatban úgy véli, sokan összemosták a kitűzött célt az elődök tetteivel, s szándékukat erőszakkal akarták elérni.

- Persze nem egyértelműen ilyen a tömeg, van egy-két hangadó, aki hat a többiekre. - Lejáratták az országot, hisz a Kossuth téri felvételek bejárták a világsajtót - fűzi hozzá Beáta.

- A tüntetők az 56-os hősökhöz akarták hasonlítani magukat. A mai politikát az akkorival nem lehet így összekenni, nem ez a megoldás - így Szilvia. - Fel kellene fogni az embereknek, más helyzet van. Demokráciában élünk, másként is kifejezhetik a véleményüket.

- Nálunk a családban 56 kapcsán egyértelműen mindig forradalomról beszéltünk, s ez belém nevelődött - mondja a koronként változó (forradalom vagy ellenforradalom) kategorizálás kapcsán Máté. - A nagyszüleim a kommunista államosítás után nem ellenzékiek lettek, hanem passzívak. Édesanyám mesélte, úgy oldották meg ennek a korszaknak a tanítását a hetvenes évek táján, hogy azt mondta a tanár: ami 56 előtt van, az történelem, ami 56 után, az politika, azzal nem kell foglalkozni.

- A nyolcvanas évek második felében általános iskolában kezdtem történelmet tanítani, akkor új tankönyvek jelentek meg. Nagy dolog volt, hogy 56 egy egész leckében szerepelt, igaz ellenforradalomként, de már hozzátették, vannak más vélemények is - reagál Halász Imréné. - Ma érettségi téma. Sajnos hallunk olyanról, hogy nem tanítják, nyilván nem politikai ok miatt, hanem, mert egyszerűen nem jutnak el odáig a tananyagban. A fiatalok tájékozatlansága ebből is eredhet. Szerintem minden diáknak és minden magyarnak tudnia kell 56 elévülhetetlen érdemét, azt, hogy rajtunk kívül egyetlen országban sem sikerült önerőből a sztálinista, rákosista despotizmust lerázni. Ezt nem lehet az akkori hősöktől elvitatni. A nemzeti emlékezet ünnepét soha, semmilyen körülmények között senkinek nem volna szabad megzavarni, és gondoskodni kéne arról, hogy tisztességgel, tiszteletteljesen, méltósággal lehessen megünnepelni. Fontos, hogy az iskolákban a tanárok tájékoztassák 56 történelméről a tanulókat, ami nagyban hozzájárulhat a tisztánlátáshoz. Bízom benne, ez a generáció, már ennek szellemében ünnepli október 23-át.

Ezek is érdekelhetik