Hétvége

2007.02.10. 03:25

A könyvnek is kell a reklám

Miközben az átlagember egyre ritkábban nyithatja ki pénztárcáját egy könyvesboltban, a polcokon mind több kiadvány kelleti magát. Manapság bárki kiadhatja a művét. De milyen értékek alapján választhat az olvasó?

Zalai Hírlap

Míg például a múlt század elejének irodalmi életét a Nyugat című folyóirat, a körülötte csoportosuló írók, költők határozták meg, e század elején nem feltétlenül a már bizonyított, értő szerzők szava az irányadó. Szinte bármi nyomtatásba kerülhet.

- Többnyire konkrét elképzeléssel megyek könyvesboltba, az, hogy találomra leemeljek a polcról egy kiadványt, az esetek öt százalékában, ha előfordul - fogalmazott az egerszegi Nemes Szabina. Hozzátette, választását általában meghatározza diákléte. - Szerintem ünnepek tájékán sokan a csomagolás, a küllem alapján vásárolnak, de döntő lehet az is, ha az illető látta egy-két reklámfelületen az adott könyvet. Nem hiszem, hogy sokan belelapoznának vagy elolvasnák az első oldalt, esetleg a tartalomjegyzéket. A másik dolog, ami befolyásolhatja a vevőt, az az ár.

Szabina említette, a fővárosi, éjjel-nappal nyitva tartó nagy könyváruházakban az eladók többsége sem tud többet a kiadványokról, mint az olvasó. Hogyan is segíthetne, ajánlhatna bármit?

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Többnyire konkrét elképzeléssel megyek könyvesboltba, az, hogy találomra leemeljek a polcról egy kiadványt, az esetek öt százalékában, ha előfordul - fogalmazott az egerszegi Nemes Szabina. Hozzátette, választását általában meghatározza diákléte. - Szerintem ünnepek tájékán sokan a csomagolás, a küllem alapján vásárolnak, de döntő lehet az is, ha az illető látta egy-két reklámfelületen az adott könyvet. Nem hiszem, hogy sokan belelapoznának vagy elolvasnák az első oldalt, esetleg a tartalomjegyzéket. A másik dolog, ami befolyásolhatja a vevőt, az az ár.

Szabina említette, a fővárosi, éjjel-nappal nyitva tartó nagy könyváruházakban az eladók többsége sem tud többet a kiadványokról, mint az olvasó. Hogyan is segíthetne, ajánlhatna bármit?

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Többnyire konkrét elképzeléssel megyek könyvesboltba, az, hogy találomra leemeljek a polcról egy kiadványt, az esetek öt százalékában, ha előfordul - fogalmazott az egerszegi Nemes Szabina. Hozzátette, választását általában meghatározza diákléte. - Szerintem ünnepek tájékán sokan a csomagolás, a küllem alapján vásárolnak, de döntő lehet az is, ha az illető látta egy-két reklámfelületen az adott könyvet. Nem hiszem, hogy sokan belelapoznának vagy elolvasnák az első oldalt, esetleg a tartalomjegyzéket. A másik dolog, ami befolyásolhatja a vevőt, az az ár.

Szabina említette, a fővárosi, éjjel-nappal nyitva tartó nagy könyváruházakban az eladók többsége sem tud többet a kiadványokról, mint az olvasó. Hogyan is segíthetne, ajánlhatna bármit?

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Szabina említette, a fővárosi, éjjel-nappal nyitva tartó nagy könyváruházakban az eladók többsége sem tud többet a kiadványokról, mint az olvasó. Hogyan is segíthetne, ajánlhatna bármit?

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Szabina említette, a fővárosi, éjjel-nappal nyitva tartó nagy könyváruházakban az eladók többsége sem tud többet a kiadványokról, mint az olvasó. Hogyan is segíthetne, ajánlhatna bármit?

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Egy kereskedelmi televíziós csatorna munkatársának írása töméntelen médiatámogatást kap. A slágerkönyvet pedig megveszik - említette Boczkó Attila, a Keresztury Könyvesbolt vezetője. Emellett persze sok más egyéb is meghatározza, milyen művek kerülnek polcaikra. - Természetesen tartunk klasszikus értékeket is, mondjuk Tolsztoj Háború és béke című regényét, de odafigyelünk arra is, ha megjelenik egy Eszterházy-írás. Amikor a Hevesi Sándor Színházban bemutatták Szabó Magda Régimódi történet, illetve Az ajtó című művét, érezhetően nőtt a kereslet nem csak e két regénye, de icipicit a többi könyve iránt is. Emellett nem feledkezünk meg a helyi szerzőkről sem.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

A könyvhálózatoknak az esetek többségében saját kiadóik vannak, ez is irányt mutat az üzleteknek, melyek rendszeresen értesülnek a kisebb-nagyobb kiadók nevével fémjelzett újdonságokról. A beszerzésre kétféle módszer van: vagy bizományba kapják a kiadványokat a boltok - ilyenkor az eladott példányok után fizetnek -, vagy csak anyagiak ellenében hozhatják el azokat. Időnként pedig önjelölt szerzők is jelentkeznek.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Manapság adott a technikai feltétele annak, hogy bárki bármit kiadjon, úgyhogy aki úgy érzi, mondanivalója van, az ír. Mindenki hatalmas bizniszt lát a könyvkereskedésben és könyvkiadásban, csak a szakmabeliek szkeptikusak - fogalmazott Boczkó Attila. - Akadnak olyanok, akik kézirataikkal keresnek meg bennünket. Egyszer egy kedves kislány kopogtatott nálunk a meséivel. Annyit tudtam javasolni neki, hogy először a tanárnőjének mutassa meg... Vannak, akik kiadták már munkájukat akár pályázaton nyert pénzből, akár teljes egészében önköltségen, és azt hozzák. Sok feltétele van annak, hogy könyveket vegyünk át, bizonyítanunk kell, honnan szereztük be: szerződés, adószám, szállítólevél...

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

A zalaegerszegi Karáth Anita költeményei 1996-ban kerültek kötetbe és éppen mostanság tervezi egy önálló könyv kiadatását, melyhez egy pályázaton nyert összeg jelent segítséget. Ahogy visszagondol rá, tíz éve nem okozott különösebb nehézséget, hogy versei napvilágot lássanak, hiszen a Laza nevű újság, illetve a Laza Alapítvány felkarolta a fiatal szerzőket. Manapság a Pannon Tükör című folyóirat jelent lehetőséget. Anita műveivel már a megyén túl is ismerkedhet az olvasó, hiszen szerencsés találkozások révén értő fülekre talált: az Új forrás nevű folyóirat és a győri Műhely közölt közülük néhányat. Ez nagyszerű érzés, melyet most még csak ízlelget. Magánkiadásra - egyelőre legalábbis - nem vállalkozna, számára fontos, hogy lépésről lépésre haladjon olyan költők, írók, szerkesztők kontrollja mellett, akiknek hozzáértése számára elfogadott értékrendet képvisel.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Céltudatos vásárló, de előfordul, hogy belelapoz egy-egy véletlenszerűen leemelt, ismeretlen kiadványba, s ha talál benne egy-két szép gondolatot, megveszi. Nosztalgiával emlegette, hogy középiskolásként a régi, egerszegi, Rákóczi úti antikváriumban még órákat eltöltött. Erre ott akkoriban lehetőség is volt, egyrészt maga a hely ezt szolgálta, másrészt hagyták olvasgatni az oda betérőket.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Több szempont határozza meg, mi kerül az üzletbe, de a leglényegesebb a tartalom, vagyis a téma és az, ahogy azt megírták - jegyezte meg Szűcs Istvánné, az egerszegi Alexandra Könyvesbolt vezetője. - Népszerűek a külföldön sikeres művek, bestsellerek. A hazai pályakezdő szerzők nehéz helyzetben vannak, nekik mindenekelőtt meg kell találniuk a megfelelő kiadót, mely fantáziát lát írásaikban. Jó példa Tisza Kata. Inspirálni kell az ifjakat, mert sok tehetség van.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Az, hogy valaki médiasztár, nem minden esetben jelent egyértelmű sikert, magyarázta a szakember, nem mindegy ugyanis, mely cég gondozásában jelenik meg a műve és az eljuttatja, el tudja-e juttatni a szélesebb közönséghez. A nagyobb, komoly múlttal rendelkező kiadóknál napvilágot látott művek nyilván több helyen megjelennek. A televízió, az újság, a rádió is fontos szerepet játszik a sikerben, sok esetben úgy keresik a könyvet, hogy itt és itt olvastak, hallottak róla...

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

- Az ünnepi könyvhét is mindig növeli a forgalmat. Lehet, hogy vidéken nem érzékeljük ezt annyira, de a fővárosban sok könyv fogy a pavilonokból, persze elsősorban az ismert szerzők művei - mondta Szűcs Istvánné. - A könyvnek is kell a reklám, ugyanis egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Ebben a gazdasági helyzetben ezt a területet hanyagolják. Az igény meglenne rá, óriási a választék is, de meggondolják, mire adnak ki pénzt.

Ezek is érdekelhetik