Újra egyenesben

Minden várakozásom ellenére könnyen összehozzuk a találkozót, nem tiltakozik, nincs szükség rábeszélésre, holott már jó ideje senkinek sem nyilatkozott.

- Nem változtam sokat - mondja üdvözlésképpen, de be kell valljam, alig ismerem meg barna hajjal, szemüvegben. A karácsonyi forgatag zajából egy közeli kávézó csendesebb zugába sietünk, s mesélni kezd az elmúlt időszakról.

Már a Big Brother házba való beköltözése után akadt, aki rajongott érte, más elítélte kihívó viselkedése miatt. A szélsőséges megnyilvánulásokkal azonban testközelből csak a ház elhagyása után szembesült igazán. Egy bevásárlóközpontban úgy megrohanták, hogy először a biztonsági őröket, majd rendőröket kellett hívni, hogy egyáltalán el tudja hagyni az üzletet. Más alkalommal a kocsiját vették körbe egy parkolóban, még elé is feküdtek, hogy ne tudjon elindulni.

- Ez az eset félelmetes volt, akkor nagyon megijedtem. Nem bántam meg, hogy a műsorban szerepeltem, azt már sokkal inkább sajnálom, ami a kiesésem után történt - magyarázza. - Ha elhárítottam volna a szereplési lehetőségeket, hamar kimentem volna az emberek fejéből, de így a mai napig emlékeznek rám. Elkövettem azt a hibát, hogy két éven át fűnek-fának nyilatkoztam, mindenkinek eladtam magam, és ez még tovább rontotta azt a negatív képet, ami a műsor alatt kialakult rólam. Arra, hogy rossz úton járok, nem jöttem rá egyedül. Nagyon sokat köszönhetek egy producer hölgynek, aki rádöbbentett, milyen ostobaságot művelek. Az elején nem hittem neki, és meg kellett erőszakolnom magam, hogy ne nyilatkozzam, annyira élt bennem a vágy, hogy lássanak, ismerjenek meg. Nehéz volt ezt az érzést leküzdeni, de ma már egészen jól megy - mondja, hozzátéve, tudatosan nem tartja például a szereplőtársakkal sem a kapcsolatot, mert azt a látszatot erősítené, hogy nem változott semmit. A szereplési vágy ma is erős benne, de már a barátai körében és a munkája során igyekszik kiélni.

- Sokáig kerestem önmagam. A régi énemmel nem volt bajom, sokkal inkább azzal, amilyenné a műsor alatt váltam. A kiesés után csapongtam. Azt sugallták, nem ártana beszédtanárhoz járni. Elkezdtem, de aztán rájöttem, nem szégyen, ahogy én beszélek. Ez annak szégyen, aki úgy gondolja, ki kell irtanom a zalai tájszólást az életemből. Különbözni sokkal érdekesebb.

Amikor a szegedi egyetemen a kommunikáció-magyar szakot elkezdte, mindenki, köztük a tanárok többsége is azt gondolta, fél évnél tovább nem bírja, de kitart, egy éve van még hátra, és nagyon lelkes. A magyar szak miatt nem bánja, hogy belekezdett. Mindent megtesz, hogy ne maradjon le.

- A kommunikáció vonzott igazán, de teljesen kiábrándultam belőle. Lehetnek nagyon profik és tanultak, akik a magyar médiában dolgoznak, de mindegyik egy hiéna. Hosszú időbe telt, de rájöttem, hogy minden kapcsolat felszínes. Ha már nem mozogsz abban a közegben, teljesen normális, hétköznapi életet élsz, számukra egy senki vagy. Megesett, hogy a csatorna egyik jól ismert munkatársának kötöttem egy szerződést, és nem ismert fel. Másnap Judittal, az egyik egykori szereplővel látott, aki mellesleg ma is a tévénél háttérmunkás, és azonnal tudta, ki vagyok.

Horváth Zsanett most értékesítéssel foglalkozik egy telekommunikációs cégnél az egyik budapesti bevásárlóközpontban. Szereti a munkáját, úgy érzi, az eladáshoz ért igazán. - Érdekes, hogy éppen Laci révén kezdtem el annak idején ilyesmivel foglalkozni Pölöskén a szörpüzemben. Nagyon megbántam, amit műveltem vele. Undorítóan viselkedtem, szánalmas voltam, nem tudom, mikor jön el az az idő, amikor tiszta lelkiismerettel tudok tükörbe nézni emiatt. Minden elvakított, az embereket, köztük a szüleimet is semmibe vettem, mert azt hittem, enyém a világ. Anyukámmal sok konfliktusunk volt, messzire kerültünk egymástól, nemcsak fizikailag, lelkileg is. Nem értettem, mit akar, miért teszi ezt velem. Most már tudom, hogy igaza volt, de beismerni volt a legnehezebb. Talán négy év óta ez az első karácsony, amit a szüleimmel újra szeretetben tudok ünnepelni.

Budapesten él, saját lakásába néhány héten belül költözhet be, egyelőre egy családnál lakik. Azt mondja, legfőképpen miattuk nem bánja, hogy szerepelt a show-ban,ők a műsor igazi ajándékai, egyébként soha nem ismerte volna meg jótevőit.

- Ők a pótcsaládom. Nagyon vallásos emberek, én vagyok a feketebárány köztük. Nem sokkal a műsor után költöztem hozzájuk, azért hívtak, és fogadtak be, mert megsajnáltak, úgy érezték, túl sokat bántanak. A műsor és az azt követő szereplések miatt a csúcson éreztem magam, de valójában akkor voltam a legmélyebben. Megváltoztam. A hullámvölgyek után végre sikerült a jó énemet felszínre hozni. El tudtam hitetni magammal és másokkal is, hogy nem vagyok olyan rossz, mint ahogy az annak idején látszott.