Gyászol a ZTE család

2025.04.14. 14:22

Soós Istvánra emlékeznek a ZTE legendái – Törőcsik András is pontosan tudta, ki volt ő...

Vasárnap érkezett a szomorú hír: elhunyt Soós István, a ZTE labdarúgócsapatának korábbi játékosa. A legenda, hiszen az ő játékáért érdemes volt kimenni a ZTE-stadionba, látni kellett, olyan érzéke volt a labdához. 73 évet élt, rá emlékezünk, a ZTE korábbi legendáival.

Soós Istvánra emlékeznek a ZTE legendái – Törőcsik András is pontosan tudta, ki volt ő...

Ez is egy legendás csapat a ZTE FC történelmében, a terembajnokságot nyert együttes. Soós István (alsó sor jobbról a második) teremben is varázsolt...

Fotó: ZH

Soós István Egerben született (1952. december 9.), de zalaiak a szülei, csak katonatiszt édesapját vezényelték Egerbe. Később visszatértek Zalába. Nagykanizsán járt gimnáziumba, s viszonylag későn lett igazolt játékos. 16 éves volt, amikor a strandon futball közben kiszúrta őt Németh Lajos, az N. Olajbányász edzője. Játszott ő már korábban is, hiszen a foci szeretete az megvolt.. Az Olajbányászban már nem is az ifibe, hanem szinte egyből a felnőtt csapatba került, olyan tehetsége volt a játékhoz. 

Soós István
Soós István (1952-2025)
Fotó: ZH

1972-ben a ZTE csapata feljutott az NB I.-be, és amikor Soós István bevonult katonának éppen Zalaegerszegre, Szőcs János, az egerszegi csapat edzője és Balog János az egyesület elnöke, nem sokat vártak a leigazolásával. Így került a ZTE-hez, amelyben 403 mérkőzésen 69 gólt szerzett. 1972 és 1987 között játszott az egerszegi csapatban, de persze minden évben volt ajánlata nagy, fővárosi kluboktól. Ő viszont maradt. Éppen tíz éve készült vele egy cikksorozat a Zalatáj Kiadó honlapján, s abban így mesélt erről: "Valójában soha nem akartam kimozdulni Zalából. Nem szeretem a nyüzsgést. Szép város, jó város Budapest, de nem az én világom. Ilyen hülye vagyok. Külföldön sem érzem magam jól sokáig, 5-6 nap után már jönnék haza, mutatgathatnak akármilyen csodapalotákat. Már indulnék haza… Ilyen bolond magyar vagyok."

A Cuki, így becézték gyerekként, a másik becenév, a Cukrász pedig már a ZTE játékosaként ragadt rá. 

 A 92 esztendős Szőcs János, aki éveken át volt edzője a vasárnap elhunyt Soós Istvánnak így emlékezett rá, amikor erre kértük. 

– Hosszú évtizedes edzősködésem alatt nyugodtan mondhatom, hogy az egyik legjobb játékos volt, akivel valaha dolgoztam – árulta el Szőcs János, a ZTE legendás edzője. – Az első hely az övé Szabó Rezső és Péter Zoltán előtt. Kellemes emlékeim vannak róla, azzal együtt, hogy annak idején elég sokat kellett győzködni, hogy igazoljon a ZTE-hez. Váratlanul ért a halálhíre. A városban sokszor találkoztunk később is, hiszen taxizott. Ott a taxisállomásnál sokszor összefutottunk és beszélgettünk. Sajnos elmennek ezek a kedves emberek... 

Péter Zoltánnal, a ZTE 28-szoros válogatott játékosával nemcsak a pályán, de a vízparton is gyakran töltötte az idejét, hiszen mindketten imádtak horgásztak. Péter Zoltán folyamatosan kapcsolatban volt Soós Istvánnal, aki erről is beszélt. 

– Meglátogattam a kórházban, viszont a napokban Pesten voltam. Felhívtam telefonon, de fáradt volt a hangja – említette Péter Zoltán. – Jó ember volt, nem volt benne semmi abból, hogy ismert futballistaként másként kellene viselkednie. Szerényen viselte ezt is. Mindig szoktam vele viccelődni, mert vele lehetett. Azt szoktam neki mondani: Figyelt, Pista! Én 1972 óta ismerek minden egerszegi játékost, de te voltál a legjobb, papíron meg én! Ezen aztán jókat röhögtünk. De tényleg. Olyan futballista volt, aki nem születhet mindennap. 

Soós István
A legjobb és a papíron legjobb ZTE játékos...
Fotó: Szekeres Péter

Az eggyel fiatalabb generáció tagjai közül Czigány Csaba volt az, akivel Soós István a legjobb barátságot ápolta és ezt szó szerint lehet érteni. Csütörtökön találkoztak utoljára. 

– Múlt csütörtökön voltam bent nála a kórházban, akkor gondoltam, lehet, hogy utoljára látom – árulta el Czigány Csaba. - Sajnos így lett... Sok emlékem van vele kapcsolatban. Emlékszem, ifistaként, amikor 18 évesen felkerültem a ZTE felnőtt keretébe, már minden elismerést bezsebeltem. Aztán a pályán, az edzésen, amikor láttam, hogy Cuki hogyan ér a labdához, rájöttem, hogy mi mindent nem tudok még. A Csöves becenevet is ő adta rám, ezt is tőle kaptam. Tavaly, amikor hatvan éves lettem, az emlékkönyvembe azt írta: az utolsó mohikán, aki még focista volt. Az NB I.-ben szerzett góljaim közül a legszebbet az ő átadásából szereztem Békéscsabán. Olyan érzéke volt ehhez a játékhoz, mint csak nagyon keveseknek. Csak egy példa erre. Amikor már a ZTE öregfiúkkal jártunk tornákra és Törőcsik András is élt, ha ott volt, mindig megkérdezte, mi van a Soós Pistivel. Mert a futballisták pontosan tudják, hogy ki kicsoda a futball világában... 

Soós Istvánra a ZTE FC szurkolói hétfőn este a ZTE Aréna főbejáratánál emlékeznek gyertyagyújtással.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában