Bikepackingtúrán jártak a ZKSE kerekesei a Balaton körül

Elöljáróban talán érdemes „átismételni” a tudnivalókat, hiszen új sportági leágazásról van szó: a bikepacking-rendezvények résztvevői egy szál kerékpárral, illetve a magukkal vitt csomagnyi holmival, külső segítség nélkül teljesítenek általában igencsak hosszú kalandtúrákat. Két egerszegi biciklis például így szelte át az országot a nyáron 11 nap alatt, Szentgotthárdtól Sátoraljaújhelyig. Akkor – mint arról lapunkban annak idején olvashattak – 1400 kilométeres távot, illetve 24 ezer méter szintemelkedést küzdöttek le. 

És akkor vissza a Balaton-kerüléshez, mely kihívás – legalábbis kerékpárosberkekben – szinte már mindennapinak mondható, a part menti bicikliutak alkotta, nagyjából 200 kilométeres gyűrűn rengetegen járják körbe a magyar tengert. A szóban forgó, Balaton Bike Derby elnevezésű viadal azonban több és nehezebb is volt ennél: nem a kerékpárutakon, hanem a parttól kissé távolabb, hegyen, völgyön, erdőkben és mezőkön haladt, illetve része volt a Kis-Balaton is. 

– Az össztáv 370 kilométer volt, benne 3700 méter szintemelkedéssel – mesélte a ZKSE-s Vámosi László, aki már rutinos bikepacking-résztvevőnek számít, hiszen az említett nyári kalandtúrán is a teljesítők egyike volt. – Gyenesdiáson rendezték meg a rajtot, ahonnan a déli part felé indultunk, vagyis az óramutatóval ellentétes irányba haladtunk. A táv teljesítésére négy napot adtak a szervezők, ez volt a szintidő, amin belül kellett maradni. De a célt persze rövidebb idő alatt is el szabadott érni. A klubunk tagjai közül Chovanyecz Emese és Dervalics Gábor például így tett, ők egyben tekerték le a távot: 19 óra alatt sikerült nekik, úgy, hogy közben csak rövidebb pihenőkre álltak meg. Mi, többiek óvatosabbak voltunk: félútra szállást foglaltunk, kipihentük magunkat, és kényelmesen, két nap alatt jártuk meg a kört. 

Ezek a „többiek” pedig Cséri Szilvia, Nemes Tibor, Béres Bence, Káldi Tamás és persze Vámosi László voltak, a Balaton Bike Derby 180 fős mezőnyének tagjaként.