Bencze Tamás: Az edzősködés csak „közbejött”…

Bencze Tamást nem kell bemutatni, főleg nem Zala megyében, de az országban sem, ha kosárlabdáról van szó. A tősgyökeres zalai, korábbi élvonalbeli és válogatott kosárlabdázó, aki a nemzeti csapat csapatkapitányi posztját is betöltötte, ma már talán edzőként ismert jobban, amit eredeti tervei szerint éppenséggel „átugrott” volna. Ez derült ki akkor, amikor azt kérdeztük tőle, hogy ezt a pályaívet álmodta-e meg magának.

– Nem! – hangzott a határozott válasza, hogy aztán ennél bővebben is kibontsa mondandóját. – Először úgy gondoltam, hogy az aktív játékos-pályafutás után sportvezetőként maradok a kosárlabdában, ezért tanultam és végeztem el a sportmenedzseri szakot a főiskolán. Ebből a szempontból meglepetés volt számomra is, amikor harmincöt évesen és még aktív ZTE KK-játékosként megkerestek, hogy legyek a ZTE-Zala Volán női együttesének edzője. Tudni kell, hogy akkor köttetett megállapodás a Sopron és a Zala Volán között arról, hogy egyfajta fiókcsapatként működjön az egerszegi a soproni mellett. Az együttműködés elindult, de nem sokáig tartott, én pedig ott álltam majdnemhogy egyedül egy NB I-es csapat edzőjeként.

– Ahhoz képest, hogy nem akart edző lenni... Ezt nevezik mély víznek, nemdebár?

– Igen, és akkor jöttek jól a tanultak, hiszen fel kellett építeni a női csapatnál is sok mindent. Megkértem Török Róbertet, hogy legyen a technikai vezetőnk, aztán – nyugodjék békében – Polster Pétert, hogy jöjjön, és legyen a masszőrünk, dr. Békési Cipriánt pedig a csapatorvosi teendők ellátására, máig ő a ZTE NKK orvosa. A nulláról építettük fel a klubot. Ezért sem akartam elengedni a női csapatot, hiszen továbbra is a szakmai részét viszem a másodosztályú együttesnek, a férficsapat szakmai igazgatói posztja mellett.

Bencze Tamás öt szezonon át volt a ZTE-Zala Volán vezetőedzője, aztán dolgozott a Szeged női csapatánál, volt Győrben, majd átevezve a férfi vonalra, a Falco KC-val ezüstérmet szerzett a bajnokságban. Jászberényi kitérő után 2015-ben vezetőedzőként tért vissza a Zalakerámia-ZTE KKhoz. Négy és fél szezon után elváltak az útjaik. Volt ebben a négy és fél évben egy bajnoki bronzérem és jóval sikeresebb periódust mondhatott magáénak a csapat, mint 2010 és 2015 között.

– Most érkezett el oda, ahova 2004-ben is szeretett volna? – kérdeztük ismét tőle.

– Az elválásunk 2020 elején, úgy éreztem, nem volt méltó ahhoz az időszakhoz, amit a ZTE KK vezetőedzőjeként itt eltöltöttem – folytatta. – Azóta már felmerült, hogy hasonló szerepkört töltsek be, de még nem éreztem úgy, hogy eljött az idő a visszatérésre. Úgy érzem, tudok segíteni abban, hogy sikeresek legyünk, de a puding próbája az evés. Megpróbálok olyan körülményeket teremteni ehhez az edzőnek is, amilyet én is szerettem volna, hogy csak a szakmával kelljen foglalkoznia. Nem mondom, hogy én nem kaptam meg annak idején ezt, de sokszor akadályokba ütköztem.

– Bírni fogja? Ott van a családja is, három kisfia van. Őket mennyiben érinti ez az új feladat?

– Az első kérdés a feleségemnek szólt, amikor felkértek. Az ő igenlő válasza volt az alap – válaszolta Bencze Tamás. – Nem azért, hogy papucsot, vagy cipőt hordok... A távozásom körülményei 2020-ban a ZTE KK-tól őt nagyon megviselték. Van egy kilenc-, egy nyolc- és egy öt és fél éves fiunk. Eddig is sikerült megoldanunk, hogy a munka és a családi élet megfelelő összhangba kerüljön, de nyilvánvaló, hogy ebben a szerepkörben lesz olyan korábbi feladatom, amiről le kell mondanom. Azért vállaltam el a felkérést, mert hiszek benne, hogy sikeresek leszünk.