Megyei II. osztály Északi csoport: értékelnek a csapatok edzői

Helsa Andráshida TE

Szabó II Zsolt: – A tavalyi bajnoki cím után sajnos a magasabb osztályba való indulást nem tudtuk vállalni. Utánpótláscsapataink még nem álltak készen a megyei első osztályban való indulásra, de ebben az évben vezetőink ezt is sikeresen megoldották. Nem lehetett más a célunk, mint hogy idén is megszerezzük a bajnoki elsőbbséget, és egy osztályt feljebb lépjünk. Nem volt egyszerű, ugyanis mellettünk még három csapat (Böde, Zalaszent­iván, Cserszegtomaj) is bejelentkezett a bajnoki címre. A harmadik fordulóban szenvedtük el az első és egyben utolsó vereségüket. A 10. fordulóban a tabella élére álltunk, és onnan már nem tudtak leszorítani minket. Nem szeretnék egyénileg senkit sem kiemelni, csapatként működtünk tökéletesen, és azt hiszem, megérdemeltem nyertük meg ezt az osztályt immár másodszor. Szeretnénk az egyel magasabb osztályban is bizonyítani a futballra való rátermettségünket.

Böde

Kósa László: – Szerintem a második hellyel kihoztuk a maximumot, az ATE megérdemelten lett bajnok. Azt, hogy itt tudtunk végezni, azért is bravúros dolognak tartom, mert sok volt a sérülés, és egyéb okok miatt is többen hiányoztak. Szűkös volt a keretünk az egész szezonban. Kiemelni nem akarok senkit, az ezüst­érem a csapat érdeme volt. Aminek örülök, hogy ebben az évben is nagyszerű emberek fociztak Bödén, az új igazolások is mind tudtak segíteni, és ez hozta a sok győzelmet. Pedig a bajnokságot rosszul kezdtük, az első hat meccsből már három vereségünk volt, de utána egyenletes teljesítményt tudtunk nyújtani. A következő szezonban sem tűzünk ki különösebb célokat, úgy vágunk neki, hogy mindenkinek kellemetlen ellenfelei legyünk. Próbáljuk a csapatot együtt tartani, és mivel láttuk, hogy elég szűkösen voltunk ebben az évben, pár új játékost is szeretnénk igazolni. Bízunk benne, hogy a két éve átadott pályánk mellett idén már az öltöző is elkészül, akkor azért tényleg kulturált körülmények között tudnánk fogadni az ellenfeleket. Köszönöm a szezonban nyújtott támogatást mindenkinek, aki valamilyen módon segíti a csapatunkat, mind a szurkolóknak, mind a vezetőknek.

Cserszegtomaj

Fejérvári Ferenc: – Amikor egy szezon után mi, edzők átgondoljuk az elmúlt idény teljesítményét, és mérleget vonunk, akkor a végkifejlet számomra mindig az, hogy úgy jó, ahogy van… Azokon a jó vagy rossz döntéseken, amiket a mérkőzésen a játékosok vagy mi, edzők meghozunk, már változtatni nem tudunk. Ettől függetlenül persze minden edző, aki nem nyer bajnokságot, gondolom, mindig talál elégedetlenségre való okot. Úgy vélem, hogy a mi teljesítményünket – az én értékítéletem szerint – dicséret illeti, mivel a játékosaim amatőr futballisták, illetve még tanulók, és nem pénzért futballoznak, hanem a játék szeretetéért. Minden dicséretemet megérdemlik az egész éves teljesítményükért, hozzáállásukért, és ezúton szeretném megköszönni az egész éves munkájukat. A vezetőinknek pedig a lehetőséget arra, hogy megteremtették a kulturált körülmények között való sportolási lehetőséget. Reménykedem abban, hogy ez a 3. hely szerzett több örömet a vezetőinknek, szurkolóinknak. Az összes játékosnak, vezetőnek, bajnokságban szereplő kollégáknak, mindenkinek szép nyarat és jó pihenést kívánok. Várjuk a következő szezont.

Zalaszentiván

Konrád Péter: – A tabellára tekintve azt kellene mondanom, ez a szezon messze várakozáson alulira sikerült, hiszen mind a vezetőség, mind a játékosok részéről magasabb célok lettek megfogalmazva. A nyári felkészülés elején megvolt ennek a realitása, a bajnokság elejére azonban a számunkra kedvezőtlen játékosmozgás miatt nagyon beszűkült a keret, télen pedig tovább romlott a helyzet. Több játékos komoly sérüléssel játszott végig mérkőzéseket, és bizony előfordult, hogy a sérülések mellé párosult eltiltás esetén erősen el kellett gondolkodnunk azon, hány labdarúgóval futunk ki az aktuális mérkőzésre. A zalaszentiváni csapatban futballozó minden játékos előtt kalapot kell emelnem, hiszen a nehézségek ellenére is minden mérkőzésen próbálták a tudásuk legjavát kivinni a pályára. Fontos megemlítenem, hogy amatőr labdarúgásban ritkán tapasztalható biztos háttérrel és maximális támogatással szerepelhetett a csapat, ezért nagy köszönettel és tisztelettel tartozom az egyesület vezetői­nek. A következő szezonnak új szakmai vezetővel vág neki a csapat, bízom benne, hogy sikerül a jelenlegi kerethez pár jó kvalitású játékost igazolni, és egy rendezett bajnokságban kiemelkedő eredményt elérni a zalaszentiváni együttesnek. A csapattal eltöltött egy esztendő után kijelenthetem, hogy a zalaszent­iváni vezetők, játékosok és szurkolók is megérdemelnének egy kimagasló sikert, bízom benne, hogy a következő szezonban ez meg is fog valósulni.

Nagykapornak

Erdős János: – Halványabb őszi szereplés után egy sikeresebb tavaszt sikerült produkálnunk, megdupláztuk őszi pontjaink számát. Ám így sem vagyok teljesen elégedett, mert voltak olyan mérkőzéseink, amelyekből sokkal többet lehetett volna kihozni. Volt egy több játékost érintő sérüléshullám a csapatnál, amikor egyszerre öt kezdő labdarúgómat kellett nélkülözni. Összességében a megszerzett ötödik hellyel elégedett lehetek. A jövőt illetően egy sikeresebb szezont szeretnék.

Pölöske

Horváth János (sportköri elnök): – A tavaszi szezonra való felkészülést nehezítette, hogy hét játékos nem állt a csapat rendelkezésére. Átigazolni nem tudtunk, edzés nem volt, csak fociztak azok, akik ráértek. Két-három játékosunk átjárt a szomszéd faluba edzésre, tehát nagy gondokkal indultunk neki a bajnokságnak. A tavaszi szezonban 21 pontot szereztünk, sokszor létszámhiánnyal küszködtünk, az öregfiúk csapatából egészítettük ki a keretet. A tavaszi idény jól sikerült, az utolsó fordulót kivéve. Jó pár mérkőzésen kellett a bravúr a pontszerzéshez. Itt szeretném megköszönni a játékosoknak a kitartásukat, hozzáállásukat, az önkormányzatunknak a támogatást, a szurkolóknak a szurkolást, illetve a pölöskei hölgyeknek a rendezvényeinken való sok segítséget! Mindenkink jó pihenést kívánunk.

Páterdomb

Lukács László: – Az ősszel vettem át a csapatot, meg kellett próbálni, hogy új impulzust kapjon a társaság, mert nem igazán működött a gépezet. Végül a hetedik helyen végeztünk, a szezon során ugyanis kevesen voltak az edzéseken és sokszor a meccseken is. Sérülések miatt meghatározó játékosok estek ki, gyenge volt a helyzetkihasználásunk, de ez egyenes következménye annak, hogy hetente csak egyszer edzettünk. Sokan tanulnak vagy dolgoznak más városban, többen Budapesten, ez is közrejátszott abban, hogy az edzések látogatottsága gyengébbre sikeredett. A jövőben öt-hat új játékosra szükség lenne a csapatnál, hogy javuljon az eredményesség. Az Andráshida TE csapatának gratulálok a bajnoki címéhez.

Zalaszentgyörgy

Varga György: – Közepesen vagyok elégedett a szezonnal. Úgy gondolom, hogy minden mérkőzésen jó teljesítményt nyújtottunk, ám közbejöttek sérülések is. Mivel télen nem tudtuk leigazolni azokat a játékosokat, akiket szerettünk volna, így létszámban eléggé megfogyatkoztunk a végére. Meghatározó játékosok, minőségi cserék nélkül ezt a bajnokságot nem lehet lejátszani. Úgy gondolom, hogy a pályán lévők mindent megtettek azért, hogy minél jobb eredményt érjünk el. Döntetlent egyik mérkőzésen sem játszottunk, tehát vagy nyertünk, vagy kikaptunk, és ez elég komoly hátrány ebben a bajnokságban. Ezért is szeretnénk most az új szezonban rutinos játékosokat igazolni, akik tudják tartani a játék ritmusát, és ezeket a kritikus időszakokat át tudják vészelni. Elég fiatal a csapatunk, én úgy gondolom, hogy ezeknek az ifjú játékosoknak, akik pályára léptek, a tudásához és a hozzáállásához nem férhet kétség, mindent megtettek a csapatért. Jövőre két-három helyezéssel mindenképpen előbbre szeretnénk végezni, az 5–9. hely között, attól függ, hogy hány csoportos lesz a bajnokság. Igazoltunk fiatal játékosokat, továbbra is azt tartom, hogy ez a jövő. Úgy gondolom, fegyelmezett csapat vagyunk, a játékvezetőknek velünk nem nagyon volt gondjuk, sportszerűen is játszottunk.

Türje

Czémán Imre: – A megye egyik legfiatalabb felnőtt csapataként tisztes helytállással végigvitték az évet a fiúk. Sajnos a mérkőzéseredmények alakulására rányomta bélyegét a csapat fiatalsága, rutintalansága. A legtöbb együttessel jó iramú, izgalmas mérkőzést játszottunk, ez a nagy tudásbeli és tapasztalatbeli különbség ellenére is igaz. Ha a helyzetünk úgy alakul, hogy a játékosok koruknak megfelelő korosztályban játszhatnak, a megye egyik legerősebb csapatát képezték volna. A felnőtt mezőnyben való helytállás túl nagy feladatnak bizonyult ebben az idényben számunkra. Személy szerint szeretném megköszönni a csapat tisztes helytállását, s annak ellenére, hogy pofozógép voltunk, a fiúk mindig ott voltak a találkozókon.