Vörös László életének fontos része lett a futás

A csesztregi férfi 2014 óta fut rendszeresen, és eddig tíz alkalommal teljesítette a félmaratoni távot. Ebben ráadásul az elmúlt hét végi őriszentpéteri verseny nincs is benne, ott ugyanis „csupán” 11 és fél kilométer kellett megtennie.

- Gyakorlatilag egész életemben futottam, csak korábban teljesen rendszertelenül – mondja önmagáról. – Amikor az ember fiatal, általában nem tartja annyira fontosnak az egészségét, az az idő múlásával válik egyre értékesebbé a számára. Valahogy én is így voltam ezzel. Édesapám 53 éves korában halt meg keringési problémák miatt, és a családban több hasonló haláleset is történt. Ez intő jel volt a számomra. Arra gondoltam: úgyis annyi baj történhet az emberrel, amire előre nem lehet rákészülni, annyit megtehetek a saját érdekemben, hogy jó erőnlétben lépek be az ötvenes éveimbe.

Vörös László 2014-ben kezdett el rendszeresen futni. Az említett ok mellett három további motivációt is említ. Egy gyermekkori barátját, aki folyamatosan invitálta a különböző versenyekre. Megemlíti a bátyja példáját is, aki éveken át külföldön dolgozott, és bármikor írt haza, az mindig szerepelt benne, hogy milyen sokat mozgott, s mennyit futott.

- A harmadik motiváló tényező egészen bagatell dolog, akkoriban lett egy olyan telefonom, ami mérte a futóteljesítményhez kötődő adatokat, a megtett távot és persze az időt is – egészítette ki. – Nagyon tetszett, kifejezetten jól-eső érzéssel töltött el, ahogy az eredményeim napról napra egyre jobbak lettek.

Vörös László azt is mondja, ahogy minden másban, a futásban is mértéket kell tartani, illetve a fokozatosság elvének kell érvényesülnie. Rövid távokkal kezdett, a helyi szabadidőközpontban található tavat futotta körbe egyszer, kétszer, s egyre többször. Most már hetente leg-alább két alkalommal fut minimum egy-egy órát, hétvégente pedig 40-50 kilométert biciklizik. Megemlít egy másik fontos szempontot is, mégpedig a mértékletességet. Mint mondja: minden tisztelete az ultrafutóké, de azt is vallja, hogy a félmaraton feletti táv az ember szervezetét már nagyon meggyötri.

- Az rettentően tetszett, amikor a tíz kilométert első ízben egyben lefutottam – emlékezik vissza. – Most már úgy érzem, hogy a futás az életem részévé vált, és nem is szeretném azt abbahagyni, amíg bírom vagy amíg valami nem akadályoz meg benne. A heti egy-két intenzív futás fitten tart és kielégíti a mozgás iránti igényemet. Többnyire a természetben futok, terembe, azaz futópadra csak akkor megyek, ha nagyon rossz az időjárás.

Vörös László azt is mondja, ötvenévesen nem célja, hogy érmeket gyűjtsön, de azért egy-egy versenyen szívesen részt vesz. A múlt hét végén megrendezett Őrségi Félmaratonra egy őriszentpéteri barátjával közösen készültek. Előtte a 11 és fél kilométeres távot jócskán meghaladva futottak, edzésként 15-17 kilométereket tettek meg.

- A futásra nem elég csak fizikailag készülni, az embernek a tudatát is treníroznia kell. Ha valaki mentálisan nem készül fel megfelelően, a fizikai állapota miatt hiába tudja a tíz kilométert megtenni, a végére a test elfárad. A futás valahol a kitartásról szól. Eldönteni, kitartani, megcsinálni – szerintem ennek a sportnak ez a lényege.

A csesztregi futó szerint az őriszentpéteri verseny közép-erős terepen zajlott, helyenként nagyon komoly szintkülönbségekkel. Ezért is döntött a 11 és fél kilométer mellett, holott előtte már tíz alkalommal is teljesítette versenyen a félmaratoni távot. Novemberben is egy ilyen vár rá, ennél tovább azonban nem szeretne lépni, hiszen az említett mértékletesség elve nála itt húzta meg a határvonalat.