Kiállítás

2017.09.20. 17:20

A tárlat amit ne hagyjon ki – UV érzékeny festmények és „veszélyes” ékszerek

Hogy mi lehet a közös egy ezüst csikóhalban és a New York kávéházban? Annyi mindenképp, hogy speciális megvilágítás hatására többet elárulnak magukról, mint elsőre hinnénk.

Magyar Hajnalka

Bánfalvi Rita ékszerész és Kő Ferenc festőművész közös kiállításán kínálja magát a fenti talány, aminek a hangversenyteremben járhatunk utána még október 10-ig.

Bánfalvi Rita ékszerész

Ritkán szól úgy az ajánlás, hogy egy kiállítást érdemes sötétben megnézni. Most mégis. Az egerszegi ékszerész és a Budapesten élő festőművész vizuális társulását ugyanis éppen a speciális világítás alkotó alkalmazása alapozta meg. S bár mindegyiküknél egészen más szerepet kap a fény, mégis ez volt az a sugár, ami mentén Bánfalvi Rita vendégként invitálta tárlatára Kő Ferencet. Ismerkedjünk előbb az utóbbival.

Kő Ferenc festőművész

- Gyerekkorom óta festőnek készültem, egyenes út vezetett ide – mondja a kecskeméti származású, ám jó ideje a fővárosban élő Kő Ferenc. – Az Óbudai Festőiskolában tanultam, ahol Gyémánt László és Urbán György volt a mesterem. Sok portré és építészeti érték megörökítésére kaptam megbízást előbb Kecskeméten, majd Budapesten, aztán úgy 15 éve rátaláltam arra a speciális technikára, ami azóta gyakorlatilag a védjegyemmé vált.

Keresztespók és tükörképe. Első hálós munkája is pókot formált

Ennek lényege, hogy ha az általa készített festményeket UV fénnyel világítjuk meg, további képek tűnnek a szemünk elé. Ezek a művek UV fényre érzékeny festékkel születnek meg, s csak a speciális megvilágítás tárja fel a fluoreszkáló, illetve foszforeszkáló pigmentek üzenetét.

Fotós: Pezzetta Umberto

- E módon minden képemben rejtőzik egy vagy két titok – fejti ki Kő Ferenc, aki ebből kiindulva létre is hozta Budapesten a Titok Galériát. – Sok kísérletezés árán jutottam eredményre, a művészellátókban kapható fluoreszkáló festékeket kezdtem el keverni egymással és a hagyományos akrillal. Az egy felületre kerülő festmények között mindig létezik valamilyen asszociációs kapcsolat, egymás kiegészítései, vagy épp ellenkezőleg, más megvilágításba helyezik az eredeti látványt. Egyenértékű képekről van szó, a rejtett tartalmak is ugyanolyan életszerű, realisztikus kidolgozottságban jelennek meg.

Minden ékszer, így a kis rák is külön fényudvarban tűnik fel

A zsini tárlatán minderről úgy győződhetünk meg, hogy a paravánon lévő képeket UV-lámpával pásztázza végig a segítőkész technikai személyzet. Minden titkot nem áll szándékunkban leleplezni, de annyit azért elárulhatunk, hogy például a New York kávéházról festett kép „alatt” a Nyugat költőnemzedékének portrésora rejtőzik.

Fotós: Pezzetta Umberto

Bánfalvi Rita számára szintén partner a sötétség, ugyanis ékszereit ragyogó fényudvar övezi. E speciális prezentáció révén felerősödik, megelevenedik minden forma és szín az aranyból, ezüstből formált lényeken. Érdekes társaságba csöppennünk, keresztes pók, skorpió, medúza... – nem éppen tipikus ékszermotívumok.

A legújabb tervezés, a csikóhal Fotó: Pezzetta Umberto

- Viszont látványosak, izgalmasak s egy ékszernél ez is szempont – reagál Bánfalvi Rita. – Nem biztos, hogy minden hölgy pillangó vagy csikóhal motívumra vágyik, a merészebbek fantáziát látnak a sokak által ijesztőnek tartott teremtményekben is.

Kő Ferenc 1945-2015 című festménye, normál megvilágításban...
Fotós: Pezzetta Umberto

A természetközeli témaválasztáson túl még valami összeköti a kiállított munkákat, mégpedig az úgynevezett hálós technika.

- Egy évig tartott, amíg kidolgoztam, véglegesre finomítottam ezt a technikát, ugyanis hajlítások, melegítések, lágyítások komplex folyamatából áll a művelet – magyarázza az aranyműves. – És persze az sem mindegy, hogy milyen formát szeretnék megalkotni belőle, hogy egy béka háta vagy egy szitakötő szárnya készül éppen a hurkok szövedékéből.

Vajon miért éppen a háló vált számára a teret kitöltő alapmotívummá?

Fotós: Pezzetta Umberto

- A háló mindig valami légies, könnyed érzetet sugall, a legelső ilyen munkám éppen egy pók volt – feleli. – Az egymásba fonódó szálak ugyanakkor az egész életünket is jelképezhetik: bonyolult, de van benne rendszer...

Fotós: Pezzetta Umberto

Az, hogy egy ékszerész képes lesz-e kialakítani a saját stílusát, már tanulókorban megmutatkozik – állítja.

- Számos fiatallal dolgoztam együtt, mindegyikük más volt. Az egyik típus elkészíti a tanmenetben szereplő gyűrű korrekt mását, s nem él a felkínált szabadsággal. A másik habitus azonban folyton azon ötletel, hogyan tudná a saját elképzeléseit formába önteni. Visszagondolva én is ilyen voltam. Még csak tanultam a a forrasztást, de már azon töprengtem, mit lehetne még kihozni belőle. Sok minden hatással volt rám pályám során, az egész világot az ékszerész szemével nézem. Ha valami felkelti az érdeklődésemet, mindjárt a részletek után kutatok, s azt mérlegelem, tudnék-e belőle ékszert alkotni.

Fotós: Pezzetta Umberto

Sajátos technikáját a szakma is díjazza, tíz éve a Nemzetközi Tahiti Gyöngy versenyen első díjat nyert karkötő kategóriában hálóba font gyöngyökből kialakított kompozíciójával. Ugyancsak büszke az Iparművészeti Múzeum Zsolnay-pályázatán nyert díjára, amit egy Zsolnay-máz berakásos szárnyú pávával érdemelt ki.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában