2017.12.16. 12:00
Huszonöt év után CD-re kerülnek a legendás Tarhonya-dalok
Negyedszázad telt el azóta, hogy a legendás hírű zalaegerszegi Tarhonya Kedélyzenekar megjelentette első, s gyakorlatilag egyetlen albumát. Az évforduló tiszteletére a korabeli dalgyűjteményt – ami szinte fellelhetetlen már – ismét kiadják, ám ezúttal már CD formátumban.
A Tarhonya Kedélyzenekar három egykori zenésze. Balról a gitáros Seres Péter, a dalszerő gitáros-énekes Z. Lukács Sándor és a basszusgitáros Böröcz Nándor Fotó: Gyuricza Ferenc
Az ötlet a Tarhonya Kedélyzenekar egykori frontembere, a dalszerző-énekes-gitáros Z. Lukács Sándor fejéből pattant ki. Mint mondotta, igen egyszerű oka volt mindennek: ismerősei évek óta nyaggatták azzal, hogy szerezzen nekik a 25 éve megjelent Vonatok című albumból.
- Mintha az olyan könnyen menne – fűzte tovább a gondolatot Z. Lukács Sándor. – A helyzet az, hogy hosszú ideig én magam sem rendelkeztem saját példánnyal, aztán valakitől kaptam egyet ajándékba.
A zenész azt mondja, megérti azokat, akik 25 év elteltével is keresik a Tarhonya dalait, ugyanis azok a mai napig időtállóak maradtak. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg is van az országban legalább három olyan aktív csapat, amely ma is játssza a korabeli Tarhonya dalokat.
- Ez persze csak az egyik ok, a másik sokkal prózaibb – folytatta Z. Lukács Sándor. – A 25 év során a kazetták szalagjai teljesen elfáradtak, így ma már hallgathatatlanok. Az emberek jelentős részének ráadásul már berendezése sincs, amin le tudná játszani, nekem sincs kazettás magnóm.
A Tarhonya Kedélyzenekar viszonylag rövid életű, de annál jelentősebb formáció volt a rendszerváltás környékén. A zenekar fénykora az 1989 és 1993 közötti időszakra tehető, de már azt megelőzően is működött.
- A Tarhonya gyakorlatilag a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zenekara volt – mondta az egyik alapító, a basszusgitáron játszó Böröcz Nándor. – 1986 szeptemberében alakultunk, s folyamatosan cserélődött a tagság. Egészen 1989-ig, amikor a gitáros Seres Peti a romániai forradalom miatti virrasztáskor összetalálkozott Sanyival. Ott beszélték meg, hogy mi lenne, ha játszanánk a dalait. Nekünk ugyanis volt zenekarunk, de nem volt zenénk.
- Petivel a Székesfehérvári Fiatal Dalosok Találkozójáról ismertük egymást – egészítette ki Z. Lukács Sándor. – Bár kölcsönösen tudtunk egymás dolgairól, de korábban sosem dolgoztunk együtt.
- Sanyinak éppen nem volt zenekara, nekünk pedig nem volt frontemberünk – sorolta tovább Seres Péter. – Minden arrafelé mutatott, hogy együtt kellene dolgoznunk.
1989 decemberében ennek köszönhetően jött létre a Tarhonya Kedélyzenekar klasszikus felállása. Z. Lukács Sándor, Böröcz Nándor és Seres Péter mellett a másik alapító, a szaxofonos Henics Attila, a gitáros Szabó Ferenc és a dobos Molnár Szilárd volt tagja ekkor az együttesnek. Később Szabó Ferenc helyére Csanády Krisztián került.
- Nagyon innovatív időszak volt – idézte fel Seres Péter. – Sanyi odajött az első próbára, s két óra alatt összeállt hat-nyolc új dalunk. 1990 februárjában már másfél órás koncertet adtunk.
- Az is érdekes volt, hogy akkor minden zenekar játszott Hobo Blues Band vagy Rolling Stones dalokat, mi azonban csakis sajátokat. Az első koncert ezért csalódás is volt a közönségnek, ám a másodikon már senkinek nem jutott eszébe, hogy feldolgozásokat kérjen. Amire a kazetta megjelent, mindenki kívülról fújta a Tarhonya dalokat.
- Ez volt az első olyan önálló hangfelvétel, amin zalaegerszegi zenekar zalaegerszegi szerzők dalait mutatta be – mondta Z. Lukács Sándor. – Azóta sem született sok ilyen. Talán ezért is tartotta méltónak az újrakiadás támogatását a város.
A Tarhonya történetének a legsikeresebb, s egyben legismertebb epizódja is az 1993-as Ki Mit Tud? volt, itt a televíziós középdöntőig meneteltek. Hogy lett volna-e esélyük ennél jobb eredményre, arról ma sem egyértelmű a zenekar tagjainak álláspontja. Van, aki szerint eleve leosztott lapokkal ment a verseny, de azt is megjegyzik: a középdöntőben végül őket kiejtő családi szalonzenekar zongorista lánykájának igen rövid volt a szoknyája.
- Az elődöntőben a Nyers zenekart vertük meg, amiből a mai Belmondo alakult – ismertette a tényeket Z. Lukács Sándor. – Az egész versenysorozat szakmai különdíját is mi kaptuk, ezek azért valamiről árulkodnak. Sokat gondolkodtunk azon, mi lett volna, ha nyerünk, mert a fődíj egy lemez kiadására szóló szerződés volt, ami akkor még egészen mást jelentett, mint ma.
A Tarhonya még így is felkeltette az akkoriban kibontakozó hazai könnyűzenei ipar moguljainak figyelmét. A legnagyobb multinacionális cég vezetője, Hegedűs László ült le velük tárgyalni, aki Zoránt kérte fel szakmai tanácsadójának. Tetszett is nekik a Tarhonya zenéje, de olyan feltételeik voltak, amik miatt végül az együttműködésükből mégsem lett semmi.
- Maradt nekünk ez a kazetta, s persze a sok élmény – vonta le a következtetést Böröcz Nándor. – A Ki Mit Tud? különdíjaként stúdióidőt kaptunk, ahol profi körülmények között felvettünk három dalt, ezek is szerepelnek az új kiadáson. Ezáltal az összes Tarhonya stúdiófelvétel elérhetővé válik.