2025.06.17. 10:45
Visszanyerte régi fényét a titkokat rejtő csodálatos balatoni apátság - kit őriz a Királykripta? (képgaléria)
„Béke az érkezőnek, áldás a távozónak! Vannak helyek, amelyek segítik az embert, hogy csendet és békességet találjon. Csupán arra van szükség, hogy merjünk rácsodálkozni az Isten teremtette világra, amely mindig változó, és amely mindig ugyanaz. És rá kell csodálkozni arra is, amit az ember alkotott, aki mindig képes fölülemelkedni önmagán.” Eképpen üdvözli a Tihanyi Bencés Apátságba belépőt a Látogatóközpont falán a felirat.

Az apátság bejárat felöli oldala. Az épültet teljes külső felújításon esett át
Itt találkozunk Tóth Gergő perjeli titkárral, aki segít rácsodálkoznunk arra a felújításra, ami az utóbbi években a Tihanyi Bencés Apátságban történt. A 2025. május 9-én átadott felújítás során teljesen megújult a Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház, amely munkákat a kormány 7,2 milliárd forinttal támogatta. A tereket járva az embert különös érzés fogja el, hiszen bárhova lépünk, érezzük a hely történelmi jelentőségét, a rárakódó évszázadok történelmi súlyát. Az apátságot a negyedik magyar államfő, Árpád-házi I. András (1046-1060) alapította 1055-ben. Alapítólevele az első magyar nyelvemlékek egyike. Altemploma I. András király temetkezési helye, a felette épült 18. századi templom a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné a kolostorban töltötte utolsó magyarországi napjait.

Tihanyi Bencés Apátság: fontos helyszín hazánkban
Kiemelkedő jelentőségű helyszíne ez hazánknak, hiszen két királyunk – I. András és IV. Károly – életének fontos eseményei kapcsolódnak hozzá. Az apátság alapítólevele a legkorábbi, eredeti állapotában fennmaradt magyarországi oklevél, amelynek latin szövege számos magyar szót is tartalmaz.

A Tihanyi Királykripta (korábbi nevén: altemplom) az egyetlen kárpát-medencei uralkodói temetkezőhely, amely eredeti állapotában megmaradt és megtalálhatóak benne az alapító király és családja temetkezéséhez kapcsolódó maradványok. A Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum a történelmi terek és a látványos, interaktív, egy tucat nyelven megismerhető kiállítása sokakat vonz szerte a világból.

Ajándékba kapott birtok
Az alapítólevél másolatát fedő üvegre külön kiírták a magyar szavakat. De nézzük mit is tartalmaz a levél? I. András király nagy földbirtokokat ajándékozott a tihanyi szerzeteseknek. Hatóságuk alá sok szolgacsaládot rendelt. Az apátság földjeit hatvan házhely lakossága művelte. Szőlleit húsz vincellér kapálta, a ménesre, gulyára, juhokra és sertésekre öt csikós, három gulyás, három juhász és két kanász vigyázott; azonkívül húsz lovas legény, tíz halász, két méhész, két szakács, két varga, két ács, két kádár, két molnár, egy ötvös, egy tímár, egy faragó ember, egy mosó ember és tíz cselédleány állott a kolostor szolgálatában.

A levelet író Miklós püspök az olyan helyeken, ahol a magyar szavak lefordítása nehéznek látszott, meghagyta a magyar szavakat az oklevél latin szövegében, sőt itt-ott jobbnak látta az eredeti magyar szó alkalmazását. A Tihanyi Alapítólevelet a Szent Benedek-rend pannonhalmi levéltára őrzi. Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat).

Újra formában
A Tihanyi Bencés Apátság épületegyüttesének komplex felújítása 2019-ben kezdődött. A kivitelezői munkákat digitális épületfelmérés, művészettörténeti dokumentáció, állapotfelmérés, valamint restaurálási és építészeti tervdokumentáció elkészítése előzte meg. A műemléki és építészeti engedélyek megszerzése után kezdődött meg az apátsági épület és templom tetőszerkezetének felújítása és cseréje, valamint a templom zsindellyel borított tornyának szerkezeti megújítása. A nyílászárók cseréje, korszerűsítése és egyes esetekben restaurálása után, korszerű és időtálló anyagok felhasználásával újult meg az apátsági épület külső vakolata és a festése. A közműhálózat felújítása mellett megújultak a külső terek is.

Uralkodói história
Az apátsági épület belső terei közül festőrestaurátori kutatás és dokumentáció után felújításra került a IV. Károly király tihanyi tartózkodása alkalmával használt Király-szoba is. IV. Károly utolsó magyarországi tartózkodása fájdalmas volt. Károlyt 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá, de 1918. november 13-án arra kényszerítették, hogy uralkodói méltóságáról lemondjon. A királyi család Svájcban élt száműzetésben, de 1921-ben kétszer kísérelte meg, hogy visszatérjen Magyarországra. A második kísérlet során Budaörsnél megütköztek a királyhoz hű csapatok és Horthy Miklós kormányzó katonái. Miután a magyar kormány csapatai tűz alá vették a királyi pár vonatát, a király a visszavonulás mellett döntött. Október 24-én a királyi pár gr. Esterházy Ferencnél kapott menedéket, de itt lett igazán fogoly a király. Október 26-án reggel hagyta el a királyi pár Tatát, hogy különvonaton eljussanak Aszófőre, onnan a tihanyi apátságba. Halbik Ciprián apát csak erőszak nyomásának engedve fogadta be a királyi párt, annak tudatában, hogy nem tud számukra méltó otthont biztosítani. Az apátságban elhelyezett királyi kíséret tagjai szobája elé őrt állítottak, és elrendelték, hogy szobájukat nem hagyhatják el. Október 30-án tudatták a „Felségekkel”, hogy a kis- és nagyantant kívánságára a magyar kormány átadja őket az angol dunai flottilla parancsnokának. Erre az uralkodó megírta tiltakozó levelét, hangsúlyozva: „a magyarországi magyar törvény értelmében elvitázhatatlan jogom van magyar földön tartózkodni”. Október 31-én a nyolc óra tájban induló különvonat az aszófői estében indult el, hogy november 1-jén Bajánál, a Duna parton elhagyják Magyarország földjét az angol Glowworm fedélzetén. Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén meghalt.

Történelem - megújulva
De lássuk tovább a felújításokat: a királyi szoba mellett az apátsági könyvtár, valamint két másik közösségi tér is megújult. A belsőépítészeti megújítás magában foglalta többek között az épület gépészetének teljes rekonstrukcióját és modernizálását az energiahatékonyság szempontjainak figyelembevételével. Az egységes belsőépítészeti megjelenés és a használhatóság érdekében az apátság funkcióihoz illeszkedő bútorzat került beépítésre. A szigetelés korszerűsítése mellett megújultak az apátság tetőterében található közösségi termek is. Restaurátori munkálatok során újult meg az apátsági templombelső díszítőfestése és az orgona mögött található barokk korból származó imakórus.

Az uralkodó maradványai
Talán az egyszerűségében is a leglátványosabb Királykripta (altemplom) megújulása sikerült a legjobban. Ezt a munkát alapos régészeti és archeogenetikai kutatás előzte meg, majd nekiláttak a felújításnak. A kutatások eredményeként megállapítható volt, hogy a Királykriptában I. András király és családja földi maradványai találhatóak.

A reformkori Füred
Végezetül Tóth Gergő megmutatta a Szent Kristóf Zarándokházat, amely új épületszárnnyal is bővült. A 16 szobás szálláshelyen most, a mai kor igényinek megfelelően, összesen 50 férőhely van. Végezetül a titkár felhívta a figyelmünket arra is, hogy Magyarország ikonikus épülete, amelyet évente mintegy másfélszázezren látogatnak, a jövőben is lelki, kulturális és vallásturisztikai központként szolgálja az ide érkező hazai és külföldi látogatókat. A hozzájuk érkezők megújult környezetben tekinthetik meg a magyar középkor és az apátság történetét bemutató állandó kiállítást, valamint az időszaki kiállításokat, ami ezen a nyáron a balatonfüredi Anna-bál 200 éves jubileumához kapcsolódva mutatja be a tihanyi bencések kreatív szerepét a reformkori Balatonfüred életében.
A Tihanyi Bencés Apátság visszanyerte régi fényét
Fotók: Győrffy István