Rubik-kockára emlékeztet a zalai művész stílusa, az esztéta szerint nem várja el, hogy megértsék alkotásait (videó)

A rendezvényen rendhagyó módon maga a 77 esztendős festőművész osztotta meg gondolatait, akit Lehota János esztéta, művészeti szépíró faggatott az őt körülvevő világhoz és a művészethez fűződő viszonyáról. Nemes László mindig visszatér erdélyi gyökereihez, egész életét átjárja a „transzszilván” gondolatiság, az egész Kárpát-medencét otthonának, inspirációs forrásának tartja. A magyar kultúrához való hűsége soha nem inog meg, miközben állandó kísérletezés folyik életének 17. műhelyében is.

- Úgy adta a Jóisten, hogy jelenleg egy kisebb méretű műhelyben dolgozom, így a képek méretei ehhez igazodnak, ám a tartalom nagyon szerteágazó és sokszínű – felelte érdeklődésünkre a festőművész. - A befogadó, a néző azt tapasztalhatja, hogy komoly társadalmi kérdések, történések foglalkoztatnak. Egy művészembernek kötelessége reagálni minderre úgy, hogy közben az igazságot keresi. Az relatív, hogy az én igazságom más igazsága lehet-e, de büszke vagyok arra, hogy képes vagyok elmondani a saját igazságomat. Szeretném a magam módján felhívni azokra az értékekre a figyelmet, amit az elődeink teremtettek, miközben megteremtem a kortárs világomat – mondta Nemes László.

Nemes László számára a műterem nem csupán tér, hanem az alkotói folyamatokat meghatározó szellemi közeg. Az emlékek, hibák és sikerek szövetéből születtek meg az itt látható művek, s központi témaként jelenik meg az identitástudat, annak megőrzése globális világunkban, mondja. Így léphetünk be virtuálisan a cikk szerzőjét is ámulatba ejtő, kis méretű selyemképek, virágok bűvöletébe, a teret kitöltő objektumok mellé, miközben rácsodálkozunk a kapuk szimbolikus, két világ közötti átjárhatóságára. A kiállítótérben szó szerint odaevezhetünk arra a „Szigetre”, ami a 21. századi nyomasztó érzéseket is felszínre hozza nemcsak az alkotóban, hanem bennünk is. 

Nemes László alkotásai új kapukat nyitnak

Lehota János esztéta úgy véli, Nemes László munkássága, stílusa a Rubik-kockára emlékeztet minket, ő képes arra, hogy a különféle kombinációkat keretbe tegye, a falra rakja, a nézőnek megmutassa. Valahol mégis egy tengelyen fordul ez a történet, ami a sokféleségből az egységet jeleníti meg. 

- Nemes László nem várja el a befogadótól, hogy megértse, megfejtse ezek a műveket, ám az a kérése a nézők felé, hogy saját gondolataik mentén induljanak el – jelezte a művészeti író. Balaicz Zoltán polgármester a kiállításmegnyitón régi jó ismerősként köszöntötte a művészt, akit úgy jellemzett, hogy mindig újabb és újabb inspirációknak engedve alkot és kísérletez. Mindeközben betekintést enged műhelyének titkaiba, alkotói világába.