Göcseji Skanzen: a látogatók történetmesélésen alapuló eszközt vehetnek majd kezükbe

A Google keresőben múzeumi tartalmak nem jelennek meg, pedig a felhasználók ott keresnék, és nem az adott intézmény honlapján, mutatott rá Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója. A régész-térinformatikus hangsúlyozta, hogy a múzeumok, mint a tudomány templomai, már régóta nem csak a gyűjtemények kutatóié, hanem ma már a digitalizáció elterjedésével a virtuális közösségé. Tagjai már nem csak kultúrafogyasztók és látogatók kívánnak lenni, és ezért kérdés az, hogy mennyien jutnak el azokra a felületekre, ahol részesei lehetnek a múzeumok életének a tartalmak meghatározásával, képek megosztásával, illetve hozzászólásokkal. Mint mondta, a Göcseji Skanzen projektjével ezen az úton halad.

Göcseji Skanzen több partnerrel fejleszt

Varju András, a Göcseji Skanzen tagintézmény-vezetője elmondta, hogy a határon átnyúló projektben a stübingi múzeummal, a Vasi Skanzennel, valamint Pannon Egyetemmel működnek együtt, mert képzés is része a programnak. Közösen keresik azokat a megoldásokat, amelyek a szabadtéri gyűjteményekben, mint a zalaegerszegi falumúzeum, is jól használhatók. Egy digitális alkalmazást fejlesztenek ki a történetmesélésen alapuló tárlatvezetéshez 2026 végére, amelyből pilot projekt is lesz. Kapcsolatban állnak a Magyar Siketek és Nagyothallók Szövetségével, hogy az alkalmazás a sérült emberek számára is élményt nyújtson. 

Szikszai Kata szakmai munkatárs a kérdőívek eredményeiről számolt be, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi kommunikációs eszközökkel, és hogy milyen tartalmakkal kell rendelkeznie egy digitális alkalmazásnak.