Egy balatoni ház, ahol az egész magyar írótársadalom megfordult, s a korszak besúgói is

Szinte az egész magyar írótársadalom megfordult ott, természetesen a korszak besúgói is, akik jelentéseket gyártottak az ott zajló rendkívül színes kulturális életről. Sok feljegyzés, visszaemlékezés és természetesen maga a házigazda, Lipták Gábor Nyitott kapu című visszaemlékező könyve is pontosan rögzítette e jó hangulatú találkozókat. Palotai Erzsi írónő így jellemezte a házat: „A régi irodalmi szalonokkal ellentétben itt nem hívják meg a vendégeket, azok maguktól jelentkeznek, vagy egyszerűen csak beállítanak – van, aki összecsukható vaságyát is magával hozza, s miután órákon át hallgatott verseket, csodálta »a nyelv díszeinek és esélyeinek tiszta rendszerét«, a szomszéd szobában felállítja vaságyát, magára teríti felöltőjét, és lefekszik aludni… A költők »a világ ismeretlen törvényhozói«, örömest járnak a Lipták-házba, állandó lelki készenlétre találnak ott. A kultúrtörténész házigazda egyébként a Balaton-felvidék egyik legjobb ismerője és krónikása, »írói jelentéseket« készít a Balaton környékéről, halászok, szőlőmívesek munkájáról, pincemesterek, jégvágók, nádazók életéről – legendákat, mondákat, hiedelmeket ás elő, és hagyományoz a jövőnek, tájat és történelmet elevenít meg könyveiben. Tizenöt kötet jelzi ismeretterjesztő munkáját…”

Lipták Gábor sajátos világa

Lipták Gábor író és felesége, Gyapai Piroska a feleség szüleinek házában telepedett le a második világháború végén. Bár Lipták ide vonult kényszerűen vissza, a hosszú évek során sajátos világot építettek itt ki. Mindemellett Lipták e vidék történeti, kultúrtörténeti érdekességeinek, mondáinak hű rögzítője lett. Vérbeli balatonivá vált, ahogy ő fogalmazott: „Létünk lényeges fenntartó eleme volt a Balaton…” 

Vendégei

A házban megfordult 

• Déry Tibor, 
• Illyés Gyula, 
• Németh László, 
• Örkény István, 
• Szabó Lőrinc, 
• Tamási Áron, 
• Weöres Sándor, 
• Bernáth Aurél, 
• Borsos Miklós, 
• Egry József és még sokan mások. 

Tüskés Tibor így idézte fel a találkozókat: „Többnyire nyáron, Fenyvesről, a déli partról érkeztünk, Földvárról vagy Siófokról hajóval keltünk át a Balatonon, és ugyancsak hajóval tértünk vissza. Jártam Füreden Fodor Andrásékkal, akik Fonyódon töltötték a nyarat, találkoztam a házban Keresztury Dezsővel, Gál Istvánnal, Bodosi Györggyel, készült rádióinterjú fülem hallatára és szemem láttára a ház kertjében Illyés Gyulával, Borsos Miklóssal, Takáts Gyulával. Lipták szállást adott a Balatonhoz látogató pesti íróknak, rádiósoknak, üzenetet közvetített a Tihanyban és Füreden letelepült írók, Illyés, Németh, Passuth és Déry között, korábban a szívkórház betegeit, Szabó Lőrincet, Kodolányit gyámolította… Nagy helyismerete is biztos bázis volt a vendég számára. Egy alkalommal épp Sőtér István érkezett Pestről autóval: pontos hírrel várták már, hogy melyik Balaton-felvidéki faluban milyen parasztbútorokat talál. Máskor a Füreden vásároló Németh Ella tette be a csomagját. Keresztury Dezső okkal nevezte Lipták füredi házát a magyar írók balatoni rendező-pályaudvarának.”

 A sajátos hangulatú ház falait népművészeti tárgyak, értékes rajzok, festmények, a művészbarátok alkotásai díszítették.  Szabó Lőrinc nagy versciklusát, A huszonhatodik év címűt itt fejezte be, Örkény István itt írta meg a Tótékat. Napjainkban fordítóházként működik az egykoron legendás helyszín, amely örökre beírta magát a magyar irodalom és a Balaton történetébe.

Dr. Kovács Emőke