Hatással a komolyzenére: a Balatonnál született az Oscar-díjas magyar rövidfilm betétdala

A Balatonhoz sok szállal kötődött Solti György (1912-1997) világhírű zongorista, karmester, hiszen családja balatonfőkajári illetőségű volt. Édesapja, Stern Móric Főkajáron született, és nagyszülei sírja szintén a helyi izraelita temetőben áll. A család egyébként már évszázadokkal előtte ebben a kis faluban élt, mezőgazdaságból, később pékmesterségből tartotta fenn magát. A világ szinte minden zenei színpadán megforduló Solti számos neves posztot betöltött életében – volt a Bajor Állami Opera főzeneigazgatója, a londoni Covent Garden Opera, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, az Orchestre de Paris, valamint a Salzburgi Fesztivál zeneigazgatója, a Berlini, illetve a Londoni Filharmonikus Zenekar vezető karnagya –, második felesége, Lady Valerie Solti ösztönzésére látogatott el ősei egykori lakóhelyére, ahol 1997-ben fát ültetett és emléktáblát avatott.

Balatonföldváron Ránki György (1907–1992) híres zeneszerző nevét viseli a zeneiskola. Ránki nagybátyja a közeli Kőröshegy körorvosa volt egykoron, majd a család 1963-ban vásárolta meg József Attila utcai nyaralóját, ahova a zeneszerző sokszor télen is ellátogatott. Ennek a villának a kertjében építették meg később az ún. Gombházat, ahol a világhírű zenei alkotó több művét is komponálta. Általában már májusban leutazott Budapestről Földvárra, és csak októberben költözött vissza a fővárosba. A balatoni környezet egyértelműen inspirálta zenei alkotásait. Kodály Zoltán tanítványa, a Kossuth-díjjal elismert Ránki György 20. századi zeneszeművészeink közül az egyik legsokoldalúbb alkotó: musical, balettek, opera, rádiójátékok, filmzenék szerzője. A Pomádé király új ruhája, az Egy szerelem három éjszakája vagy a Weöres Sándor által írt Holdbéli csónakos című megzenésített darabjait ma is előszeretettel játsszák, a földvári zeneiskola pedig műsorokkal, tematikus rendezvényekkel tartja életben emlékét. Ránki nagy terve az volt, hogy komponál egy balatoni szimfóniát. Sajnos erre már nem jutott ideje, de fia, Ránki András, édesapja életművének ápolója, aki szintén zeneszerző, már írt zenei darabot a földvári zeneiskola növendékei számára, amelyben Balatonföldvár történelmét is végigkövethetjük.

Balatonfüred, ahol nagyszerű nyári zenei fesztiválokat tartanak, több neves komolyzenei képviselővel büszkélkedhet. Balázs Árpád (1937-) neve Oscar-díjas filmünk, a Mindenki kapcsán került be a köztudatba. A többszörösen díjazott, világhírű érdemes művészt Szentesen született, 1948-ban járt először Füreden, 1969-ben pedig Paloznakon lett nyaralója. Nem csak a táj szeretete fűzi a vidékhez, igen hamar részese lett a helyi zenei életnek. Füredi hívogató címmel írt dalt a zeneiskolának, de ő szerezte a Balatonvin Borlovagrend zenés jeladása című kamaraművet is, valamint a Füredi muzsika című fúvós zenekari opuszt, amelyet 2004-ben mutattak be Füreden. Elkötelezetten kutatja a bor- és a zenekultúra kapcsolatát, ebben a témában számos fontos és komoly eredményt ért el. Pálóczi Horváth Ádám bordalgyűjteménye nyomán haladva rátalált egy kevésbé ismert zenei műre: Egressy Béni füredi operájára. A számtalan zeneművet komponáló, a világon is szinte mindenütt ismert Balázs Árpád a Szigligeti Alkotóházban írta meg a Bodzavirág című kórusművét, amely Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas filmjének fő dala lett.

A füredi zenei életben fontos szerepet töltött be Horváth Ernő (1940–2002) általános iskolai tanár, karnagy. Szívén viselte az alsófokú zenei tanítást, a magyar zenei oktatás fontosságát. Több mint négy évtizedig a füredi Bem Iskola gyermekkórusának karnagyaként tevékenykedett, kórusát több alkalommal külföldi fesztiválokra is eljuttatta, valamint számos hangzóanyag (tévé- és rádiófelvétel, CD) készült előadásaikból.

A füredi alapfokú művészeti iskola Ferencsik János (1907-1984) Kossuth-díjas karmesterről kapta a nevét. Lajtha László egykori tanítványa a nemzetközi porondon is igen ismert. Karmester pályája a két háború közti időszakban kezdődött, és párhuzamos sikerekkel zajlott itthon és a nagyvilágban egyaránt. 1954-ben épült meg villája Füreden, a Tamás-hegy oldalán, rendszeres látogatója lett a településnek. 1957-től az Operaház főzeneigazgatója lett, híres volt kiterjedt repertoárjáról, és a kortárs zeneszerzők műveit szintén előszeretettel vezényelte. 1982-ben Ferencsik lett Balatonfüred első díszpolgára, 2016-ban szobrot avattak tiszteletére Füreden. A  tóról és a Balaton szépségéről, a varázslatos tájról így nyilatkozott: „A mindig változó, mégis ugyanaz: a Balaton, a hegyek, dombok, szőlők, a szívet-lelket örvendeztető vidék a maga egészében. Kit nem gazdagít ez az élmény? Ez az élmény a muzsikust is gazdagítja, akiben ez ezután zenévé formálódik át. Így lesz a Balatonból zene az előadó és – rejtve – a hallgató számára is.”
Dr. Kovács Emőke