2025.01.16. 13:00
Felül rücskös, alul sárga - mi az?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2025-ben is megválasztotta "Az év kétéltűjét". A címet egy több tényező miatt is veszélyeztetett faj, a sárga hasú unka viseli.

Sárga hasú unka jellegzetes, lebegő pozícióban
Fotó: Babocsay Gergely/mme.hu
Az MME Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztálya régi hagyomány szerint évről évre kiválaszt egy fajt, melynek kiemelt figyelmet szentel. A szervezet friss közleménye szerint a sárga hasú unka robusztus testfelépítésű, mokány kis béka, mely 4-6 centiméteresre nő. Tüskés szaruszemölcsös hátoldala szürkésbarna, hasi foltjai élénk citrom- vagy halványsárgák, s összefüggőbbek, mint a vöröshasú unkáé. Ebihala szürkésbarna. Bőrmirigyei méreganyagokat termelnek, ezért kevés ragadozó háborgatja. Az unkaméreg a nyálkahártyával érintkezve annak irritációját és gyulladását okozhatja. Veszély esetén végtagjait és fejét felfeszítve homorít, így felvillantva a hasának mérgező mivoltára figyelmeztető színét - ez az úgynevezett „unkareflex”.

Fotó: Vörös Judit/mme.hu
Korábban „hegyi unka” néven is ismert volt, mert főként Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek lakója. Magyarországi elterjedése szigetszerű, egyes dunántúli és a Dunától keletre lévő középhegységeinkre és dombvidékeinkre korlátozódik, általában 300 méteres tengerszint feletti magasság felett. Főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, de az erdők közötti gyepterületeken és bokorfüzesekben is előfordul. Tavasztól őszig vízben vagy annak közvetlen közelében, főként kisméretű, időszakos pocsolyákban, erdészeti utak keréknyomaiban, vizesárkokban tanyázik. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll, ebihalai viszont főleg algával táplálkoznak. A nőstény kis csomókban egyszerre 50-100 petét rak vízinövényekhez vagy más vízben található tereptárgyakhoz rögzítve. Az ebihalak 1,5–2 hónap alatt alakulnak át kisbékává.
A sárga hasú unka Zalában is megtalálható
A sárgahasú unkát hazánkban főként a klímaváltozással járó csapadékhiány veszélyezteti. Magyarországi állományai kis egyedszámúak és sérülékeny élőhelyekhez kötődnek.
Darázsi Zsolt, az MME zalai tagja elmondta: a faj elvileg vármegyénkben is megtalálható, leginkább a Göcsej, illetve a Balaton-felvidék magasabban fekvő, nedves erdeiben érdemes eresni.
A faj által előnyben részesített időszakos kisvizek idő előtti kiszáradása egyre gyakoribb jelenség, amely a fokozódó nyári aszályok és a zárt, öreg erdők kivágásának vagy megbontásának következménye. Az erdei utak keréknyomaiban megtelepedő példányok gyakran válnak a munkagépek áldozatává. A sárgahasú unkára is nagy veszélyt jelent a kétéltűeket pusztító kitridgomba-betegség (a Mátrában már kimutatható volt a kórokozó számlájára írható állománycsökkenés), ezért az ezt terjesztő keleti unka árusítása nálunk 2010 óta tilos.