Megjelent a Zalaegerszegi Füzetek helytörténeti sorozat 18. darabja

Ezért képvisel nagy értéket a zalaegerszegi hozzáértők sok évvel ezelőtt indított vállalkozása, a Zalaegerszegi Füzetek sorozat, amely a város mikrotörénelmét világítja be alapkutatásokra építő tanulmányaival.

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kiadásában megjelent Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19.-20. században címet viselő már a 18. ebben a sorban. Amelyet a szokásokhoz híven történeti konferencia előzött meg, annak előadásait adja közre a füzet. Kulcsár Bálint levéltáros a mezőváros jegyzőjét, Dömötör Jánost (1791-1853) mutatja be, Molnár András, a levéltár igazgatóhelyettese Árvay Sándor (1826-1914) honvéd hadnagy életét tárja elő. Kiss Gábor főkönyvtáros, a megyei bibliotéka volt igazgatója Udvardy Ignác (1848-1920) tanár, szerkesztő, iskolaigazgató, dr. Gyimesi Endre művelődéstörténész pedig dr. Thassy Gábor (1871-1950) vármegyei tisztifőorvos munkásságát vizsgálja írásában. Megyeri Anna főmuzeológus dr. Kaszter Ödön (1874-1941) gyógyszerész tevékenységét, dr. Paksy Zoltán főlevéltáros történész Briglevics Károly (1878-1957) ügyvéd, míg Simon Beáta, a megyei levéltár munkatársa Kakas Ágoston (1878-1966) nyomdász nyomába eredt, Béres Katalin főmuzeológus a Czobor-hagyaték megszerzésekor kapott betekintést Háry Emma (1916-1998) költő és családja hétköznapjaiba.

A születési és halálozási dátumok mutatják, hogy a szóban forgó nevezetes zalaegerszegiek közül néhányan a XX. század végét is megérték, nevüket valószínűleg mégsem ismeri jól a szélesebb közvélemény. Milyen kár, hogy az iskolai történelemórákon aligha marad idő elmélyülni a helytörténet rejtelmeiben, noha mindegyik életpálya tartogat izgalmas részleteket úgy, hogy kapcsolódik a magyar történelem meghatározó eseményeihez is.

Így lesz Dömötör János a kisvárosi alsófokú értelmiség archetípusa a csekély írásbeliség korában, Árvay Sándor meg az 1848-ban honvédnek elsőként jelentkező egerszegi hazafi, akit már hadifogolyként rajzolt le egy rabtársa  Königgrätz-ben. (Ez a kötet borítóképén látható.) Udvardy Ignácban a zalaegerszegi középfokú oktatás meghonosítóját tisztelhetjük, aki széles körű társadalmi szerepvállalással vetette észre magát az első nagy városépítő helyhatósági generáció tagjaként. Háry Gyula festő, tervező sokoldalúságáról dr. Kostyál László művészettörténész szól a Zalaegerszegi Füzetekben. Ki gondolná, hogy szőnyegek,  ékszerek tervezésével is kacérkodott a 21 kötetes, Az ​Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány illusztrátora. És azt, hogy dr. Kaszter Ödön patikus a természettudományos társaság és az irodalmi kör tagjaként mennyire szerette a társasági életet?