A Pannon Tükör karcsúbban jobb időre vár

A hazai folyóiratpalettából küllemében kiemelkedően szép és igényes lap formában és terjedelemben is méretcsökkenést szenvedett, a 2023/1. lapszám feleakkora, mint elődei. A támogató önkormányzatok energiaválság miatti anyagi helyzete, a pályázatok késlekedése eleve várakozásra ítélte az olvasókat, szerencsére új támogatót sikerült a szerkesztőségnek maga mellé állítania, de a hajdani fénykorabeli adottságokra ennek ellenére várni kell. A lapot kiadó Pannon Írók Társasága elnöke, dr. Gyimesi Endre a megyei könyvtárban pár hete tartott bemutatón optimista reménynek adott hangot, amikor azt mondta, remélhetőleg átmeneti a korábbi színvonalból való visszalépés. Sőt, Churchillt idézte: nehézségek idején a kultúra vezet tovább. Ahogy a főszerkesztő, Bubits Tünde hangsúlyozta, a szűkülés a tartalomra nem vonatkozik, a szerkesztői és szerzői igényesség a lapszám írásait tekintve a csökkent oldalszám mellett is változatlanul erőteljes, arról a fegyvertényről nem is beszélve, hogy nem kellett a periodika lapszámai közül egyet sem kihagyni.

A Pannon Tükör 2023-as első száma is a hagyományokhoz híven a kedvelt "egymondatok" rovattal indult, ezúttal Nagy Koppány Zsolt decemberi egymondatait olvashatjuk. A szépirodalmi rovatban többek közt Szabó Benedek Türkmenisztán, Szeifert Natália Teli szájjal, András László Fób látomása című írásai sorjáznak, utánuk a legterjedelmesebb tanulmány Molnár András történészé (Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára igazgatóhelyettese), aki a  „Szíves barátságodat köszönöm” – Deák Ferenc levelei Kis Lajos udvari ágenshez (1847–1853) című helytörténeti munkájában magánkézben lévő, eddig ismeretlen Deák Ferenc-leveleket ad közre, illetve adja meg keletkezésük hátterét.

"Az utóbbi évtizedben több, Deák Ferenc által írt ismeretlen, kiadatlan magánlevél bukkant fel és cserélt gazdát különböző fővárosi antikváriumok aukcióin, valamint hazai és külföldi internetes árveréseken. Ezek egyik, öt levélből álló sorozata Kis Lajos bécsi udvari ágens, 1848/49-es igazságügyi minisztériumi osztálytanácsnok ismeretlen helyen (talán külföldön?) lappangó hagyatékából származik. Eddig – tudomásom szerint – Deák Ferenc Kis Lajoshoz írt, kereskedelmi forgalomba hozott leveleinek egyike sem került közgyűjteménybe; ezek kivétel nélkül magánemberek filatéliai gyűjteményeit gyarapították." – fogalmaz a kutató a bevezetőben. A függelékben csatolt levelek közül álljon itt is egy:

"Kehidán, febr[uár] 2-án 1851.

Kedves Barátom! Falusi embernek nagy baj, ha nem tudja, hányat ütött az óra. Minden órám megromlott, zsebórámat nagyon nehezen nélkülözöm, pedig eddig csak megtanulta Bécsben a szabályszerű járást. Kérlek tehát, légy szíves, küldd el azt a diligencen (postakocsi) nevem alatt Körmendre; már megkértem a zalabéri postamestert, hogy azt onnan elhozassa. Örömest magam hoztam volna azt el a nyáron vagy ősszel Egerszegről, de nyár dereka óta folyvást betegeskedem, már közel fél éve még testvéremnél sem voltam, annyira otthonülő vagyok. Kívántam volna még más, aprólékos kéréssel is alkalmatlankodni, de nem merek, mert szeptemberben írott levelemre választ sem vettem Tőled, csak a zsidónak adott nyugtádból tudtam meg, hogy azt megkaptad, s még akkor sem írtál, midőn azt, mire kértelek, a szecskavágót és camera obscurát (optikai eszköz) megküldötted. Félek tehát, hogy [az] aprólékos megbízások terhedre vannak. De írj legalább arról, hogy magad és családod, kiket igen szívesen tisztelek, mint vannak!  Isten Veled!  hű barátod: Deák"

A társművészetek rovatban kapott helyet dr. Kostyál László múzeumigazgató, művészettörténész Szabó Sándor festőművész születésének centenáriumára összeállított tanulmánya. "Száz éve, 1923. március 23-án született az a Szabó Sándor festőművész (1923-1986), aki szülővárosában, Zalaegerszegen a hatvanas évek elejétől jó másfél évtizeden át a festészet „atyamesterének” számított. Az őt egykor személyesen ismerők közül egyre keve - sebben vannak már közöttünk, így neve mindinkább feledésbe merül, hiszen csillaga olyan korban volt a leg - fényesebb, amikor egyéni katalógusban, kiadványban, vagy akár szakmai tanulmányban történő megjelenés csak a legjelesebbek osztályrésze lehetett." - írja Kostyál László. A Pannon Tükör szerkesztősége a szóban forgó lapszámát Szabó Sándor festményeinek reprodukcióival illusztrálta.

A hírek közt adják közre, hogy két lapszám között átadták a Pannon Tükör-díjakat december 7-én Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.  A két éve alapított elismeréseket Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere adta át, a laudációkat Bubits Tünde főszerkesztő mondta. A díjazott szerzők:  Béres Katalin főmuzeológus, Cséby Géza író, költő, művelődéstörténész és Szeifert Natália író.

A lapban írással szerepel még a piliscsabai András László író, költő, a kézdivásárhelyi Dimény H. Árpád költő, szerkesztő, a budapesti Kupihár Rebeka  költő,  Locker Dávid  költő, kritikus, Miklya Zsolt költő, szerkesztő,  a Berlinben élő Szolcsányi Ákos költő, író, műfordító.