Tigris és hiéna pénteken 15 órakor a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központban

A dráma, melyet 1846 januárjában vetett papírra az akkor már nevesnek számító költő, csak egy évvel később jelent meg nyomtatásban, ősbemutatóját pedig 1883-ban tartották Kolozsvárott. Petőfi életében nem játszották, mivel ő maga vonta vissza a pesti Nemzeti Színháztól. Kazimir Károly 1972-ben rendezte meg a budapesti Thália Színházban. A véres drámának, Gyulai Pál által láz-álomnak mondott darab az 1130-as években játszódik a magyar királyi környezetben. Vak Béla, Könyves Kálmán, valamint az őket körülvevő udvar és rokonság hatalmi harcáról, bosszúvágyáról szól, némileg emlékeztetve Shakespeare királydrámáinak stílusára, kegyetlenségére.

– A magánérdek előtérbe kerülését igyekszünk megragadni, azt a szituációt, amikor az ország érdeke háttérbe szorul – mondta érdeklődésünkre a rendező, aki több hónapot dolgozott a dramaturgiai feladatokon, míg a négy felvonásos, sokszereplős műből egy óránál nem sokkal hosszabb előadást szerkesztett. – A hosszúságán mindenképp kellett igazítani, úgy, hogy a fő karakterek konfliktusaiból, dialógusaiból álljon össze sérülés nélkül a történet, amelynek a megoldása sajátos.

A Tigris és hiéna (a tigris Könyves Kálmán feleségének törvénytelen gyereke, Borics, a hiéna pedig az anyja, az orosz származású Predszlava) zalaegerszegi előadásában Dura Veronikát, Helvaci Ersan Davidot, Kováts Martint, Magyar Cecíliát és H. Horváth Gyulát láthatja a közönség. A darab vizuális megjelenítéséért, a díszletért, jelmezért Polgár Péter felel, a koreográfus Cseh Richárd.  A Tigris és hiéna április 28-án, pénteken 15 órakor díjmentesen tekinthető meg. A tervek szerint további előadásra is készül az alkotógárda.