2023.03.15. 18:45
Emlékházzá bővült Szendrey Júlia kis szobája Keszthelyen
A nemzeti ünnepen átadták Keszthelyen a kibővített Szendrey Júlia-emlékházat, amelyet a MATE Georgikon campusa működtet és fejleszt hosszú évek óta.
Az avatás pillanatai, b-j Manninger Jenő, Keszthely polgármestere, Nagy Bálint államtitkár, országgyűlési képviselő, dr. Rózsa László, a Georgikon főigazgatója, dr. Szabó Péter, a Georgikon főigazgató-helyettese és dr. Lukács Gábor egyetemi docens
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap
Dr. Lukács Gábor, a Georgikon egyetemi docense az avatáson arról beszélt, a korábbi, 2009-ben átadott emlékszoba most emlékházzá bővült, s továbbra is Keszthely egyik ikonikus helyszíne, olyan, „amely megilleti Szendrey Júliát”. Köszöntőjében felidézte s megköszönte azok munkáját, akik az elmúlt száz évben sokat tettek azért, hogy Petőfi Sándor itt született feleségének emlékét őrizzék s ápolják, idejükből, pénzükből és tehetségükből áldozva arra, hogy a Szendreymajorban méltó mementó létesüljön.
Fotós: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap
A docens elmondta: a 14 négyzetméteres emlékszoba betöltötte a küldetését, és most 65 négyzetméteresre bővült, a jövőben pedig – források függvényében – megújulhat az egykori szülői ház, illetve a környezete is.
Szendrey Júlia édesapja, Szendrey Ignác gazdatisztként a Festeticsek szolgálatában állt Keszthelyen. A család az Újmajorban lakott, 1973 óta ezt a városrészt Szendrey-telepnek hívják, a városban állítottak először szobrot Szendrey Júliának, szervezeti átalakulások után is működik a róla elnevezett általános iskola. A Szendrey Júlia Emlékszoba a Fenyves-allé mentén található, a 71-es főút és a Keszthelyre vezető Fenéki út között, a Szendrey-telepen. A majorság első épületei a XVIII. század végén épültek, Szendrey Júlia szülőházát 1923 óta emléktábla jelzi. 2009. májusában ide került az első köztéri Szendrey Júlia szobor is. Az Emlékszoba kialakításának költségeit a Keszthely Városa, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a Georgikon Alapítvány és a Nők a Balatonért Egyesülete vállalta magára.
Berecz Ágnes, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday-gyűjteményének igazgatója felidézte Szendrey Júlia élettörténetét, s legendás, ám a sors kegyetlenségéből rövid ideig tartó szerelmét és házasságát Petőfi Sándorral. Mint mondta, „szenvedélyből, magasságokból és mélységekből” bőven kijutott az egykori keszthelyi lánynak, aki sok tekintetben szembement kora nőképével, szenzációt keltve Pesten és Párizsban is.
Fotós: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap
Berecz Ágnes beszélt arról is, második házassága boldogtalan volt, átlépve a családon belüli erőszak határát is, ezért a halála előtti évben Szendrey Júlia különköltözött, de hivatalosan elválni nem tudott.
Szendrey Júliát (1828-1868) 1828. december 28-án anyakönyvezték Keszthelyen. A keresztelési anyakönyvi bejegyzése ma is megtekinthető a Magyarok Nagyasszonya templomában. A bejegyzés dátuma 1829. január 1. Ő is év végi gyermek volt, akárcsak nagy szerelme és első férje Petőfi Sándor.
Költői életműve 141 verset számlál, ismertette a gyűjteményigazgató. Ezek közül életében 23-at publikált, Petőfi Júlia néven jegyezve azokat. Főként gyerekeknek írt meséi és fordításai kiemelkedők, de munkáiban megjelenik „a lírai én zaklatottsága, vergődése és egyre fokozódó halálvágya is”. Munkásságát pedig elismerték a kortárs irodalmárok, volt olyan vélemény is, hogy ő az első, irodalmi színvonalat elérő hazai női szerző, szögezte le Berecz Ágnes.
