Ecsedi Erzsébet Aase-díjas színművész vendégjátéka Budapesten a 6SZÍN Színházban

Portálunkon is beszámoltunk arról, hogy február 24-én mutatták be a budapesti 6SZÍN Színházban a Rényi Ádám novelláiból Enyedi Éva dramaturg által szerkesztett A hosszú élet titka című színművet, melynek korosabb női figurájának életre keltésére Ecsedi Erzsébetet kérték fel. A szerző ajánlotta, mivel annak idején látta a POSZT-on az említett előadásban.

Nos, a pesti vendégszereplés után újra rácsodálkozott a hazai színházi szakma, milyen csillogó értékeket rejt a vidéki teátrumi világ. E sorok írója március 19-én láthatta a darabot, s tanúsíthatja, a közönség ovációja egyaránt szólt az író, az alkalmi társulat és a zalai színésznő teljesítményének.

A bölcsészkart végzett Rényi Ádámot a kereskedelmi televíziók világából ismerhetjük, kommunikációs és marketing szakemberként magas pozíciókat töltött be, de vetélkedők kvízkérdéseit is köszönhetjük neki, jelenleg a fővárosi önkormányzatot segíti, valamint társtulajdonosa a XXI. Század Kiadónak. Mindeközben két novelláskötetet jelentetett meg, az Osztálytalálkozó címadó szövege szóbeli érettségi témakör lett.

A hosszú élet titka ebből és a Bezzeggyerek című kötetből válogatott 16 történetet beszéli el, úgy, hogy eleve négy szereplőre, egy-egy fiatal és idősebb férfire, nőre tervezték a Lengyel Andor által rendezett játékot. A zenei aláfestést Márkus Albert alkotta meg, aki csellójával a színpad szélén ülve ad ütemet, ritmust a lazán egymásra épülő jeleneteknek.

Mindenféle jelenidejű karakter, jellem, toposz játékba kerül, a főleg városi szituációk mélyfúrásokat végeznek az emberi viszonyokban, hogy aztán az abszurd végkifejlet feletti nevetés mögött nehézségeinkkel, problémáinkkal nézzünk szembe. Mert a határozott ügyvéd apuka rossz osztályba ment szülőire, a hajdani házlakó visszatérve felismerni véli egykori szerelmét, holott elnézte a házszámot, a lakásfelújító nyugdíjasok csak fegyverrel tudják munkára bírni a kőművest. A tüdőszűrőre készülő asszony a szomszédhoz irányítja az érte jövő halált, a visszavonuló díva nem hív orvost haldokló kollégájához, nehogy elvigye őróla az utolsó rivaldafényt. A fogyatékos gyerekét titkoló anya füllentésekkel mérgezi a másik anya örömét, a rátarti nő levelei verbálisan teszik tönkre felnőtt fia életét, a hiszékeny teremtés pedig csak azért löki a kocsi alá a barátját, hogy az őt behálózó jósnak igaza legyen. Egy másik anya haláláig titkolja a papíron örökbe fogadott lánya előtt, hogy valójában ő adta intézetbe, majd vette magához.

Minden ismerős, mégis kifordított. Groteszk, abszurd, nem várt végkifejlettel. Karinthyt, Örkényt, Tabi Lászlót említik a novellák elemzői. A kiveszőben lévő műfajhoz sajátos fantázia kell, Rényi Ádám régi-új színt hoz vissza az irodalomba.

A hosszú élet titka korosabb nőalakjai Ecsedi Erzsébet értelmezésében természetes egyszerűséggel nőnek egymásba, vagy ellenkezőleg, távolodnak fényévnyire, pont mint az életben. Egyik pillanatban hervadó színésznő jellegzetes negéddel, a másiban a gangos bérház udvarát sepregető házmesterné, zavaros emlékekkel. Az imént még idegesen harcias lakásfelújító nyugger, másszor bájosan értetlen, csupajóindulat özvegy. Energiavámpír anya, kanasztázó dáma, vagy spórolásba beleragadt morcos munkásnő.  Mindezt percről percre váltogatja. Otthonosan jön-megy a jellemlabirintusban, jelmez is alig kell hozzá. Kivisz jobbra egy arcot, pillanat múlva behoz egy egészen másikat balról.

Természetesen nem csak ő. Játszótársa, Balla Eszter, Márton András, Mohai Tamás tudja ugyanezt. Vagy majdnem. Ez persze a zalai elfogultság. Ami reménykedik, hogy Zalaegerszegre is meghívják a jól szállítható darabot.