2023.03.22. 14:00
A Tanulmány a nőkről című vígjátékot mutatják be pénteken Zalaegerszegen
A hatvanas évek megunhatatlan slágerei, három, különböző korú házaspár, három elégedetlen feleség, három kevéssé odaadó férj és egy író, aki mindezt megpróbálja megérteni.
Három feleség, Kovács Virág, Debrei Zsuzsanna, Támadi Anita a tánckar körében
Fotó: Pezzetta Umberto
A Tanulmány a nőkről, az azonos című film alapján készült vígjáték dr. Besenczi Árpád igazgató rendezésében péntek estétől lesz látható a Hevesi Sándor Színházban.
- Több színházban láttam ezt az előadást, én magam nem játszottam benne. Úgy gondoltam, az évad végére, tavasszal illik az örök téma, a szerelem körül bonyolódó vígjáték - mondta a kedd esti próba előtt a rendező, Besenczi Árpád. - A darabban hallható örökzöld slágerek mindenki számára ismerősek, még a mai fiatalok is kívülről tudják. Hét olyan szerep van benne, ami kitűnő lehetőség a társulat tagjai számára. Az író szerepét vendégként Gergely Róbert alakítja, sármos figurája sok meglepetést, a közönséget is bevonó pillanatot ad majd reményeink szerint.
"Szerelem sok zenével, humorral és a hatvanas évek pesti romantikájával." Így foglalják össze a színlapok A tanulmány a nőkről című vígjátékot, amelyben három, ugyanahhoz az ügyvédhez siető feleség válni készül, mert unja a házasságát. A férjek ezen ugyan őszintén meglepődnek, de nem sokáig, mivel mindhárman beleszeretnek a fiatal válóperes ügyvédnőbe. Három korosztály igényei jelennek meg a feleségek szempontjai között, háromféle férjtípus áll mellettük. A darab pillére, az író, akit egy pillanatra sem kell nélkülöznünk a két felvonás alatt, hiszen ő mozgatja a szálakat. A helyzetek bonyolításáért, illetve kisimításáért is ő felel. Mindeközben a főszereplő tulajdonképpen a házasság intézményét körbefonó humor. A házasság szempontjából figyelhetjük meg majd a boldog végkicsengést.
A vígjáték előképe, a magyar filmvígjáték 1967-ben készült, rendezője Keleti Márton, a főszereplője Bodrogi Gyula, Ruttkai Éva és Venczel Vera volt. A zalaegerszegi színpadi változatban felcsendülnek a hatvanas évekbeli, legjobb időtálló slágerek, többek között a „nem leszek a játékszered”, „most kéne abbahagyni”, „nem vagyok ideges, fő a nyugalom”, "Gedeon bácsi", „ugye te is akarod?”, megáll az idő", egy szál harangvirág", "csak egy tánc volt", "darabokra törted a szívem", "utánam a vízözön". (A darabban szereplő dalok szerzői: Bágya András, Bacsó Péter, Deák Tamás, Fényes Szabolcs, Fülöp Kálmán, G. Dénes György, Gyulai-Gaál János,Hajnal István, Halmágyi Sándor, Koncz Tibor, Majláth Júlia, Payer András, Majláth Júlia, Szécsi Pál, Tomsits Rudolf, Ullmann Ottó, Vadas Tamás, Varga Kálmán, Wolf Péter.) A zalaegerszegi darab zenei vezetője Máriás Zsolt. Gyárfás Mikós egykori filmforgatókönyvét Szabó Tamás dolgozta át. a színpadi változatok számára.
A zalaegerszegi előadásban tehát az írót vendégként Gergely Róbert alakítja. Balogh Sándor, az éjszakai bárokban zenélő könyvelő Ticz András, felesége, Éva Támadi Anita, a nőbolond szerelő Egri Péter Kovács Martin, Egri Péterné, Zsuzsa Kovács Virág alakításában kel életre, A karrier nélküli hajóskapitányt Gegucz Bálintot Hertelendy Attila, Gegucz Bálintné, Jolánt Debrei Zsuzsanna játssza. Az ifjú és kezdő ügyvédnő, dr. Képes Vera bőrébe Dura Veronika bújik. A tánckar intenzíven lesz jelen a játékban: Cseh Richárd, Ludmány Levente, Lugosi Krisztina, Mikita Zsuzsanna Lilla, Mrakovics Norbert, Szakonyi Franciska, Tornyos Ervin, Tuboly Andrea. A táncbetétek koreográfiáját Bakó Gábornak köszönhetjük. A díszletet és a hatvanas éveket idéző jelmezeket Csík György Jászai-díjas alkotó tervezte. Fantáziájának köszönhetően különösen figyelmet érdemlőek lesznek a ruhák, nemcsak a nagyanyáink korából.
Premier március 24-én, pénteken este hétkor, az előadás támogatója az Iván Dental.